
A felújított közösségi ház a helyi templom szomszédságában foglal helyet
Fotó: Pinti Attila
A magyar kormány támogatásával felújított és kialakított közösségi házat avattak fel hétfőn a Székelyföld keleti peremén fekvő Gyimesbükkön, a helyi templom szomszédságában.
2018. május 21., 17:382018. május 21., 17:38
2018. május 21., 17:442018. május 21., 17:44
Az 1920-as években felépített, romos állapotba került egyházi épület teljes felújítását és közösségi házzá való átalakítását a magyar állam 50 millió forinttal (750 ezer lej) támogatta. A hétfői avatón az épületet Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke áldotta meg. Az eseményen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott.
Az államtitkár megköszönte a gyimesi csángóknak a hűséget a hazához, a nemzethez, a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához és a megőrzött hagyományokhoz. Hozzátette: ezt a hűséget próbálta a magyar kormány meghálálni a felújításhoz nyújtott segítséggel.
Az államtitkár kijelentette: számíthatnak Magyarország támogatására azok, akik közösséget teremtő, identitást megőrző létesítményeket hoznak létre Erdélyben. Salamon József gyimesbükki plébános felidézte, az épület „szükségtemplomként” működött, míg 1974 és 1976 között fel nem építették melléje Gyimesbükk központi plébániatemplomát. Korábban csak a település központjától távol, a Tatros folyóba ömlő patakok szűk völgyeiben voltak templomok a településen.
Soltész Miklós államtitkár megköszönte a gyimesi csángók hűségét
Fotó: Pinti Attila
A magyar többségű Gyimesbükk Erdély egyik legkeletibb települése. Vasútállomása a Magyarországot Moldvával összekötő vasútvonal egykori magyar határállomása volt. Gyimesbükköt a romániai megyék 1968-as kialakításakor a moldvai Bákó megyéhez csatolták, és elválasztották a Hargita megyéhez besorolt Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok településektől, amelyekkel együtt a Gyimesek néprajzi egységét alkotja.
Elkobozta a környezetőrség az első olyan munkagépet, amelyet drónfelvételek segítségével leleplezett illegális hulladékkezeléshez használtak – jelentette be szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
szóljon hozzá!