
A felújított közösségi ház a helyi templom szomszédságában foglal helyet
Fotó: Pinti Attila
A magyar kormány támogatásával felújított és kialakított közösségi házat avattak fel hétfőn a Székelyföld keleti peremén fekvő Gyimesbükkön, a helyi templom szomszédságában.
2018. május 21., 17:382018. május 21., 17:38
2018. május 21., 17:442018. május 21., 17:44
Az 1920-as években felépített, romos állapotba került egyházi épület teljes felújítását és közösségi házzá való átalakítását a magyar állam 50 millió forinttal (750 ezer lej) támogatta. A hétfői avatón az épületet Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke áldotta meg. Az eseményen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott.
Az államtitkár megköszönte a gyimesi csángóknak a hűséget a hazához, a nemzethez, a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához és a megőrzött hagyományokhoz. Hozzátette: ezt a hűséget próbálta a magyar kormány meghálálni a felújításhoz nyújtott segítséggel.
Az államtitkár kijelentette: számíthatnak Magyarország támogatására azok, akik közösséget teremtő, identitást megőrző létesítményeket hoznak létre Erdélyben. Salamon József gyimesbükki plébános felidézte, az épület „szükségtemplomként” működött, míg 1974 és 1976 között fel nem építették melléje Gyimesbükk központi plébániatemplomát. Korábban csak a település központjától távol, a Tatros folyóba ömlő patakok szűk völgyeiben voltak templomok a településen.
Soltész Miklós államtitkár megköszönte a gyimesi csángók hűségét
Fotó: Pinti Attila
A magyar többségű Gyimesbükk Erdély egyik legkeletibb települése. Vasútállomása a Magyarországot Moldvával összekötő vasútvonal egykori magyar határállomása volt. Gyimesbükköt a romániai megyék 1968-as kialakításakor a moldvai Bákó megyéhez csatolták, és elválasztották a Hargita megyéhez besorolt Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok településektől, amelyekkel együtt a Gyimesek néprajzi egységét alkotja.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!