
Az aradi víztorony műemléképülete
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Sokáig a város legmagasabb épületének számított az aradi víztorony, mely a 19. század végétől a 20. század második felének kezdetéig látta el ivóvízzel a központi háztartásokat. Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették – de bizonyítékot mindeddig nem találtak erre a helytörténészek. Az egykori közmű jelenleg magánkézben van, tulajdonosa galériát, saját gyűjtés alapján összeállított víz- és tűzoltómúzeumot hozott létre benne.
2026. március 01., 12:592026. március 01., 12:59
A 38 méter magas víztorony az egykori Flórián (ma Csajkovszkij) utcában, a valamikori Attila téri (később Tűzoltók tere, ma Román–magyar megbékélés parkja) egykori tűzoltólaktanya közelében épült.
– mesélt az ipartörténeti műemlékről Ujj János nyugalmazott aradi történelemtanár, újságíró és helytörténész. A sárga dísztéglával burkolt torony a felső emeleti ablakainak és erkélyeinek finom vonalú díszítésével, a kovácsoltvas erkélyrácsok szépségével tűnik ki. Kívül körbe lehet járni, és egy panorámaképet kaphat a városról, aki felmerészkedik oda, tehát eredeti céljának megfelelően már nem lehet használni, mert Ujj János szerint a víztartályon lángvágóval alakították ki a kijáratot az erkélyre.
„A víztorony a millennium évében, 1896-ban épült fel, s amit ennek kapcsán biztosan tudunk, hogy a városi tanács megbízott egy budapesti építővállalatot az elkészítésével. Azt hisszük – mert sajnos nem találtuk meg a dokumentumokat a levéltárban –, hogy Ybl Miklós tervezőirodájával készíttette el a tervét. Amikor arról volt szó, hogy hova helyezik, Budapestről eljött egy műépítész, és szétnézett: az volt a legrégebbi városrész, a sarkadi rész. A romjai nem voltak meg, de tudták, hogy hol állt a középkori vár, és akkor azt gondolta, hogy abban a városrészben egy középkori lakótornyot, egy donzsont épít fel. Így készült el ez a 38 méter magas építmény, amelynek a legfelsőbb szintjére felkerült egy acélból készült hatalmas víztartály, ami maga mint szerkezet is csodálatos” – magyarázta Ujj János.
A helytörténész szerint az 1900-as évek elején, az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Aradon 4700 lakóépület volt. Ha nem is az egészet, de az óvárosban és a mai központban található több száz házat innen látták el folyóvízzel. „A külvárosokat nem, oda közkutakat építettek. Ilyen közkutak itt-ott még láthatók eredetiben, például a zsigmondházi részen, vagy Ségán, csak ott már az öntöttvas kutakat kicserélték egy modernebb változatra” – fűzte hozzá.
Amikor elkészült, a város legmagasabb épülete volt a víztorony
Fotó: Facebook/Aradi Víztorony – Örökségünk őrei vetélkedő
Hivatalosan 1956-ig működött a víztorony, aztán a középítkezés fellendülése, a megnövekedett igények miatt a városi vízművek vette át a vízszolgáltatást.
– idézte fel, hogy mi jelentette a mintegy hat évtizedes működés végét.
Az épület esztendőkön át kihasználatlanul állt, majd az 1989-es rendszerváltást követően, a tulajdonjogi viszonyok kuszaságát kihasználva megvette az akkori megyei művelődési bizottság alelnöke, Horia Truță író, művészet- és történelempártoló, aki az első emeleten egy képgalériát működtett, a második emelettől kezdve pedig felfelé úgynevezett víz- és tűzoltómúzeumot hozott létre, jobbára saját gyűjtés eredményeként.
Horia Truță jelenlegi tulajdonos látogató gyerekeknek mutatja be a víztorony-galériát, épp az óriási víztározó alatt állva
Fotó: Facebook/Galeriile "Turnul de Apă" Arad
Minden, ami Araddal és a vízzel kapcsolatos megtalálható a toronyban:
„Merem állítani, hogy jól csinálja, bár nem szakember ezen a téren. De az a tény, hogy összegyűjtötte ezt, és a fürdőzéssel, vízzel kapcsolatos emlékeket megpróbálja bemutatni, nagyon dicséretes dolog” – vélte Ujj János.
Archív felvétel az egykori Katolikus Gimnázium, a mai Csiky Gergely Főgimnázium első emeleti ablakából. A víztorony szomszédságában a már lebontott Flórián-kápolna látható, a mellett lévő üres telekre épült a megyei rendőr-főkapitányság székhelye
Fotó: Facebook/Aradi Víztorony – Örökségünk őrei vetélkedő
A 2010-es években készült látkép a Csiky Gergely Főgimnáziumból a víztoronyról
Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Európai uniós beruházással kel új életre a történelmi Magyarország első autógyárának, az egykori Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) még megmaradt épülete.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
szóljon hozzá!