
Tovább halasztódik. A ratosnyai vízerőmű megépítése tovább késik a legfelsőbb bíróság ítélete nyomán
Fotó: Facebook/Sebastian Burduja
Tovább halogatódik a ratosnyai vízerőmű megépítése, miután a legfelsőbb bíróság helyben hagyta a több mint 30 hektárnyi erdő kivágásáról szóló kormányhatározatot felfüggesztő táblabírósági ítéletet.
2026. május 22., 12:012026. május 22., 12:01
A legfelsőbb bíróság ítéletéről pénteken adott hírt a rendelkezést bíróságon megtámadó Declic Egyesület és a Bankwatch Románia.
A legfelsőbb bíróság bírái megalapozatlannak ítélték a kormány, a környezetvédelmi minisztérium és a Hidroelectrica fellebbezéseit a 327/2025 kormányhatározat felfüggesztése ellen.

A kolozsvári táblabíróság két civil szervezet keresetének helyt adva felfüggesztette azt a kormányhatározatot, amely lehetővé tette több mint 30 hektár erdő védettségének visszavonását a Kelemen-Havasok Nemzeti Parkban.
„A mai döntés azt mutatja, hogy nem a Declic és a Bankwatch állítja meg a vízerőműveket, ahogyan egyes politikusok tévesen vádolnak minket. Hanem az igazságszolgáltatás teszi ezt. És ez azért van, mert ott törvénytelenségek történnek, ennyire egyszerű” – nyilatkozta Roxana Pencea Brădățan, a Declic kampányainak koordinátora.
„Az állam megpróbált felülkerekedni a törvényen, a természeten és az attól függő polgárokon.
– tette hozzá Viviana Stoica, a Bankwatch România képviselője.

A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
A szervezetek szerint bár a projektet az energiarendszer szempontjából stratégiainak állítják be, a ratosnyai vízerőmű mindössze 35,2 MW-tal járulna hozzá az országos energiarendszerhez – ez Románia beépített teljesítményének körülbelül 570-ed része, mindössze 0,081 százalékos hozzájárulás az ország éves villamosenergia-termeléséhez, miközben feláldozna egy egyedülálló ökoszisztémát a védett természeti területeken és a Natura 2000-es területeken, beleértve a dunai galóca élőhelyét is, amely Románia egyik legritkább halfaja.
A legfelsőbb bíróság ítélete két másik civil társadalmi sikert követ.
a műholdas felvételek és az Erdőfelügyelő alkalmazás adatai azt mutatták, hogy a felfüggesztés után is több tucat teherautó folytatta a faanyag szállítását.
Ezt követően ugyanaz a kolozsvári bíróság felfüggesztette a 327/2025 kormányhatározatot is, amelyben a Ciolacu-kormány jóváhagyta a Kelemen-havasok Nemzeti Park 37,5 hektárnyi erdőterületének végleges kivonását az erdőalapból, kompenzáció nélkül.

Folytatódhatnak a munkálatok a Maros megyei Ratosnyán épülő vízerőműben, és befejezhetik a projektet, mivel a bíróság a Hidroelectrica javára döntött a Declic és a Bankwatch környezetvédelmi engedély felfüggesztésére v
Amint arról korábban írtunk, 2025. április elején Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter némi kincstári optimizmussal bejelentette, hogy a ratosnyai erőmű év végéig energiát fog szállítani a nemzeti energiarendszerbe, és ezt a lépést „36 év után valóra vált álomnak” nevezte.
A létesítmény eddig 89 százalékban készült el.
Burduja szerint a létesítmény már eddig is több százmillió euróba került.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott, mintegy 200 millió eurót felemésztő Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez.
„A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében.
– olvasható a környezetvédelmi minisztérium tájékoztatásában.
A kormány 2023-ban sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák.
A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!