A Költészet Tavasza idei meghívottjai
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált. Daniel Săucát, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ vezetőjét és Balázs F. Attila költőt, szervezőt faggattuk az ezekben a napokban zajló nagy múltú rendezvényről, a Költészet Tavaszáról.
2025. május 07., 18:562025. május 07., 18:56
A Költészet Tavasza elnevezésű nemzetközi versfesztivál története több mint két évtizedre nyúlik vissza, amikor még kizárólag román és magyar szerzők találkozójaként indult. Azóta fokozatosan bővült: először a határon túli magyar költőkkel, majd romániai vendégekkel, végül pedig nemzetközi résztvevőkkel – idézte fel lapunknak Daniel Săuca, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki a kezdetek óta a rendezvény szervezője, elkötelezett éltetője. Hozzátette, hogy míg kezdetben csak versfelolvasás zajlott, később verseny, előadások, zenés kísérő rendezvények is a fesztivál részévé váltak.
A rendezvény főszervezője a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ, mögötte a megyei tanáccsal, ugyanakkor Balázs F. Attila, Halmosi Sándor és Pethő Lóránd irodalmárok az erdélyi magyar irodalmi közeg, illetve közönség fele nyitás főszereplői. De nem csak, hiszen a fordulat, amikor a helyi, illetve regionális rendezvény nemzetközivé vált, négy éve következett be, tulajdonképpen amikor Balázs F. Attila és Halmosi Sándor költők a szervezőbizottság tagjaiként azt javasolták, hogy a fesztivál lépjen szintet, és nyíljon meg a nemzetközi közeg felé.
„Az ország legtöbb megyeszékhelyén van már nemzetközi fesztivál. Úgy gondoltuk, hogy Zilahnak is helye van ezen a térképen. Szerencsére a városvezetés és a kulturális intézet is támogatta az elképzelést” – emelte ki Balázs F. Attila.
A találkozó nemcsak felolvasásokból és irodalmi beszélgetésekből áll, hanem valódi kulturális csereprogramot jelent. A költők látogatásokat tesznek helyi középiskolákban – idén több zilahi és krasznai tanintézet is vendégül látta őket –, ahol élő kapcsolat alakulhat ki a diákok és a nemzetközi irodalom képviselői között. A program része volt egy kolozsvári kiruccanás is, ahol a költők szintén iskolákban léptek fel, majd a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának termében tartottak közös felolvasást.
Ma már nem csak helyi alkotók felolvasásáról szól a rendezvény
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
„A középiskolás közönség rendkívül nyitott, érdeklődő, és ez rendkívül fontos, mert a költészetnek ott van igazán jövője, ahol élő kapcsolatot tud kialakítani a fiatalokkal” – hangsúlyozta a szervező.
Ezeket a szervezők magyarra és román nyelvre is átültetik, majd az éves fesztiválantológiában publikálják, az eredeti nyelvvel együtt. Az idei antológiát a budapesti ABC Kiadó jelentette meg, és benne a versek – például a dél-koreai Choi Dong-ho alkotásai – koreai, angol, román és magyar nyelven is olvashatók.
A fiatalokat is igyekeznek bevonni a szervezők
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
A Költészet Tavasza célja nem csupán az, hogy alkalmat teremtsen irodalmi találkozásra. A szervezők tudatosan építik a fesztivál nemzetközi hírnevét: az elmúlt két évben több nemzetközi fesztivál igazgatóját is meghívták, hogy Zilahon keresztül fedezzék fel a román és magyar irodalom kortárs alkotóit. Ez hosszú távon kölcsönösen előnyös kapcsolatokat eredményez: a meghívottak saját rendezvényeikre is szívesen hívják viszont a helyi szerzőket, műfordítások születnek, és újabb publikációk látnak napvilágot.
– fogalmazott a Krónikának Balázs F. Attila költő.
A fesztivál záróeseménye péntek este lesz, ahol helyi szavalók, színjátszók és művészeti csoportok lépnek fel. Ekkor kerül sor a díjátadóra is. Minden évben három nagydíjat osztanak ki: egyet-egyet egy magyar, egy román és egy külföldi költőnek.
Az antológiában szereplő valamennyi szerző oklevelet is kap, ezzel ismerve el részvételét és a fesztiválhoz való hozzájárulását.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!