A Költészet Tavasza idei meghívottjai
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált. Daniel Săucát, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ vezetőjét és Balázs F. Attila költőt, szervezőt faggattuk az ezekben a napokban zajló nagy múltú rendezvényről, a Költészet Tavaszáról.
2025. május 07., 18:562025. május 07., 18:56
A Költészet Tavasza elnevezésű nemzetközi versfesztivál története több mint két évtizedre nyúlik vissza, amikor még kizárólag román és magyar szerzők találkozójaként indult. Azóta fokozatosan bővült: először a határon túli magyar költőkkel, majd romániai vendégekkel, végül pedig nemzetközi résztvevőkkel – idézte fel lapunknak Daniel Săuca, a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki a kezdetek óta a rendezvény szervezője, elkötelezett éltetője. Hozzátette, hogy míg kezdetben csak versfelolvasás zajlott, később verseny, előadások, zenés kísérő rendezvények is a fesztivál részévé váltak.
A rendezvény főszervezője a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ, mögötte a megyei tanáccsal, ugyanakkor Balázs F. Attila, Halmosi Sándor és Pethő Lóránd irodalmárok az erdélyi magyar irodalmi közeg, illetve közönség fele nyitás főszereplői. De nem csak, hiszen a fordulat, amikor a helyi, illetve regionális rendezvény nemzetközivé vált, négy éve következett be, tulajdonképpen amikor Balázs F. Attila és Halmosi Sándor költők a szervezőbizottság tagjaiként azt javasolták, hogy a fesztivál lépjen szintet, és nyíljon meg a nemzetközi közeg felé.
„Az ország legtöbb megyeszékhelyén van már nemzetközi fesztivál. Úgy gondoltuk, hogy Zilahnak is helye van ezen a térképen. Szerencsére a városvezetés és a kulturális intézet is támogatta az elképzelést” – emelte ki Balázs F. Attila.
A találkozó nemcsak felolvasásokból és irodalmi beszélgetésekből áll, hanem valódi kulturális csereprogramot jelent. A költők látogatásokat tesznek helyi középiskolákban – idén több zilahi és krasznai tanintézet is vendégül látta őket –, ahol élő kapcsolat alakulhat ki a diákok és a nemzetközi irodalom képviselői között. A program része volt egy kolozsvári kiruccanás is, ahol a költők szintén iskolákban léptek fel, majd a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának termében tartottak közös felolvasást.
Ma már nem csak helyi alkotók felolvasásáról szól a rendezvény
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
„A középiskolás közönség rendkívül nyitott, érdeklődő, és ez rendkívül fontos, mert a költészetnek ott van igazán jövője, ahol élő kapcsolatot tud kialakítani a fiatalokkal” – hangsúlyozta a szervező.
Ezeket a szervezők magyarra és román nyelvre is átültetik, majd az éves fesztiválantológiában publikálják, az eredeti nyelvvel együtt. Az idei antológiát a budapesti ABC Kiadó jelentette meg, és benne a versek – például a dél-koreai Choi Dong-ho alkotásai – koreai, angol, román és magyar nyelven is olvashatók.
A fiatalokat is igyekeznek bevonni a szervezők
Fotó: Facebook/primavarapoeziei
A Költészet Tavasza célja nem csupán az, hogy alkalmat teremtsen irodalmi találkozásra. A szervezők tudatosan építik a fesztivál nemzetközi hírnevét: az elmúlt két évben több nemzetközi fesztivál igazgatóját is meghívták, hogy Zilahon keresztül fedezzék fel a román és magyar irodalom kortárs alkotóit. Ez hosszú távon kölcsönösen előnyös kapcsolatokat eredményez: a meghívottak saját rendezvényeikre is szívesen hívják viszont a helyi szerzőket, műfordítások születnek, és újabb publikációk látnak napvilágot.
– fogalmazott a Krónikának Balázs F. Attila költő.
A fesztivál záróeseménye péntek este lesz, ahol helyi szavalók, színjátszók és művészeti csoportok lépnek fel. Ekkor kerül sor a díjátadóra is. Minden évben három nagydíjat osztanak ki: egyet-egyet egy magyar, egy román és egy külföldi költőnek.
Az antológiában szereplő valamennyi szerző oklevelet is kap, ezzel ismerve el részvételét és a fesztiválhoz való hozzájárulását.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!