Nagy Béla helytörténész, a Kolozsvár Társaság választmányi tagja a megemlékezésen felidézte az 56-os forradalom eseményeit
Fotó: Deák Szidónia
Kolozsváron is megemlékeztek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről. A sétatéri ’56-os emlékműnél tartott ünnepségen politikai, egyházi és civil szervezetek képviselői rótták le tiszteletüket, majd hangversennyel és fáklyás felvonulással emlékeztek a pesti eseményekre, amely az erdélyi magyarokban is bátorságot ébresztett.
2025. október 23., 20:262025. október 23., 20:26
2025. október 23., 23:282025. október 23., 23:28
Fejet hajtottak október 23-án, a magyar nemzet szabadságának ünnepén az 1956-os szabadságharc hősei előtt Kolozsváron is. A sétatéri ’56-os emlékműnél tartott megemlékezésen politikai és egyházi méltóságok, a történelmi magyar egyházak, civil és ifjúsági szervezetek, valamint az RMDSZ kolozsvári szervezetének képviselői jelenlétében néhány százan rótták le tiszteletüket. A rendezvény az idei programsorozat részeként arra emlékeztetett, hogy a hatvankilenc évvel ezelőtti események üzenete – a szabadságvágy, az összetartozás és a nemzeti önazonosság megőrzése – ma is időszerű.
A megemlékezésen Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta:
„Akkor is volt határ Budapest és Kolozsvár között, de a határ ellenére mi Erdélyben szolidaritást vállaltunk a budapesti magyar forradalmárokkal. Most is van határ, de a magyar nemzet együttérzése és szolidaritása ma is megnyilvánul” – hangsúlyozta Csoma Botond.
Az ünnepségen a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai is felléptek
Fotó: Deák Szidónia
A politikus úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom nemcsak a magyar nép bátorságának példája, hanem erkölcsi győzelem is, amelynek hatása évtizedekkel később is érezhető volt. „November 4-én az oroszok leverték a forradalmat, de hosszú távon olyan ütést mért a szocializmus pajzsára, amit soha nem hevert ki” – idézte fel aközel hét évtizeddel ezelőtt történteket, hozzátéve, 1956 üzenete később visszhangzott Prágában és 1989-ben Közép-Európa-szerte.
Csoma Botond szerint a forradalom hősei hétköznapi emberek voltak – nők és férfiak, akik „nem féltek a haláltól, és volt merszük szembemenni a hatalmas orosz hadsereggel”. Ugyanakkor a képviselő arra is figyelmeztetett, hogy a mai kor kihívásai más természetűek, de éppoly komolyak.
– fogalmazott a honatya.
Fotó: Deák Szidónia
A kolozsvári megemlékezésen Nagy Béla helytörténész, a Kolozsvár Társaság választmányi tagja arra emlékeztetett, a városban immár hagyománnyá vált, hogy október 23-án a sétatéri ’56-os emlékműnél gyűlnek össze az emlékezők. Mint mondta, Kántor Lajos irodalomtörténész kezdeményezése és Szakács Béla szobrászművész alkotása óta az emlékmű „az élet árnyas és napos oldalának kettősségét” jelképezi, s egyszerre idézi 1956 és 1989 üzenetét.
A helytörténész ünnepi beszédében felidézte, hogy 1956-ban a világ jóakaratú emberei szóval és tettel is kiálltak a magyar ügy mellett.
– hangoztatta, hozzátéve: a Time magazin 1957-ben „az év emberének” a magyar szabadságharcosokat választotta. Nagy Béla hangsúlyozta: a forradalom szelleme a szovjet elnyomás alatt élő országokban sem maradt visszhang nélkül. Erdély több városában, sőt Bukarestben is voltak szimpátiamegmozdulások a magyar forradalom mellett, noha a kommunista diktatúra mindent megtett, hogy elfojtsa az emberek szabadságvágyát.
– emlékeztetett a helytörténész.
A fiatalság napjainkban is érvényes üzenetet fogalmazott meg az 1956-os forradalomra emlékezve
Fotó: Deák Szidónia
A kolozsvári ’56-os megemlékezésen a fiatalság hangját Szilágyi Lóránt, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) elnöke képviselte. Beszédében arra emlékeztetett, hogy a szabadság nem magától értetődő állapot, hanem mindennapi döntés, amely felelősséggel jár. „1956 őszén, amikor Budapesten fellobbant a szabadság lángja, Kolozsváron is mozdult valami. Az egyetem diákjai – hozzánk hasonló fiatalok – papokat írtak, verseket másoltak, és suttogva vitatták meg a szabadság és az igazság értelmét. Nem akartak hősök lenni, csak nem akartak hazudni többé” – idézte fel.
A Kifor elnöke rámutatott: a forradalom szelleme ma is érvényes kérdéseket tesz fel, különösen az erdélyi magyarság számára. „Ma van mindenünk – szólásszabadság, közösségi tér, választás –, csak épp sokan nem hisznek abban, hogy ez bármit is számít. A szabadság számunkra néha már nem cél, hanem feltétel, amit készen kaptunk, és lassan elfelejtjük becsülni” – fogalmazott. Szilágyi szerint erdélyi magyarnak lenni ma is erkölcsi döntés, nem csupán kulturális állapot.
„Döntés arról, hogy vállalod-e a nyelvedet, a történelmedet, azt, hogy édesanyád magyar énekkel altatott, vagy inkább hallgatsz, mert úgyis mindegy. Az 1956-os kolozsvári egyetemisták nem hallgattak, legtöbbjük börtönbe került.
– fogalmazott.
A sétatéri megemlékezést Marosán Csaba színművész előadása és a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákkórusának műsora tette színesebbé.
Kolumbán Vilmos, a Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldást mond
Fotó: Deák Szidónia
Az ünnepségen megemlékeztek a Szoboszlay-per áldozatairól, majd a történelmi egyházak vezetői mondtak áldást: Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Boldizsár Beáta, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöki titkára, valamint Böszörményi Géza piarista szerzetes. A megemlékezés zárásaként az emlékezők koszorúkat helyeztek el a sétatéri ’56-os emlékműnél.
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. Az esemény díszvendége Gulyás Gergely, a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, aki létszükségnek nevezte, hogy 1956 hősei mindig is éljenek a hazájukat szerető magyarok szívében, mert aki megőrzi múltját, jövőt nyer magának. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: az 1956-os forradalom az egész magyar nemzet kiemelkedő teljesítménye volt, és megmutatta, hogy ahogy a nemzet, úgy a szabadságvágy határai sem esnek egybe az országhatárokkal. „Tőlünk, szabadságban élő magyaroktól, a nemzet nem követel életáldozatot. Ma az áldozat a szülőföldön maradás, a hazatérés, a kiállás, a nemzet nyelvének, kulturális önazonosságának, kontinensünk nemzeti alapon álló sokszínűségének megőrzése, ezen belül a magyar világ ápolása, megtartása” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el a sétatéri 1956-os emlékműnél
Fotó: Deák Szidónia
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében kiemelte: október 23-ára nincs olyan jelző, amely túlzó lenne. Szerinte ez a nap nemcsak a szabadságé, hanem a bátorság és az emberi méltóság napja is: egy nép felegyenesedésének, az igazság kimondásának és a félelem áttörésének napja. „1956-ban a kor legmarkánsabb, legbátrabb mondatát mondták ki először Budapesten: elég volt! És ez az üzenet átsugárzott minden magyar közösségre – átszivárgott a hegyeken, a recsegő rádióhullámokon, és eljutott Kolozsvárra, Nagyváradra, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba, Temesvárra” – hangsúlyozta a politikus.
„Mondjuk ki bátran: azt akarjuk, hogy Erdély legyen a régióban a legszabadabb, a legbiztonságosabb és a legversenyképesebb történelmi régió: ahol jó magyarnak lenni. Mindenki, aki a múltban valamit tett a szülőföldünkért, erre kötelez bennünket. Apáink, nagyapáink, teljes közösségünk. Ne csak konzerváljunk – hanem bátran lépjünk előre, nyissunk új utakat!” – jelentette ki a szövetségi elnök. Azzal zárta szavait: 1956 hősei addig élnek, amíg mi emlékezünk rájuk. De nemcsak az emlékezés tartja őket életben – hanem az a bátorság, amit tőlük tanulunk, az a kitartás, amit mi továbbvihetünk.
A forradalom évfordulóján a Kolozsvári Magyar Opera zenekara lépett színpadra, Bálint János fuvolaművész közreműködésével. Az est zárásaként Mátyás király szülőháza előtt verses és énekes megemlékezést tartottak, majd fáklyás felvonulás indult a Házsongárdi temetőbe, ahol a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács szervezésében Dsida Jenő sírjánál hajtottak fejet a résztvevők, csendes főhajtással adózva a forradalom hőseinek emléke előtt.
1956-ra és a kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek szombaton a háromszéki Nagyajtán: Európában egyedülálló emlékjelet állítanak a rendszer ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok tiszteletére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!