Hirdetés

Ahol a templom a minden: „kis Szilágyság” szerveződött a református egyház köré Angyalkúton

A református templom építésénél sok helybéli segédkezett •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A református templom építésénél sok helybéli segédkezett

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Tizennégy szilágysági faluból telepedtek le magyar családok az 1960-as és ’70-es években az Arad megyei Angyalkúton. A rokoni szálak még ma is összefűzik őket, ami erős közösséggé formál kicsiket és nagyokat. A Maros völgyében fekvő község a szórványok szórványának számít, anyanyelvű oktatás már nincs, a magyarság intézményes formáját a református egyház jelenti. Viszont az idei helyhatósági választásokon sikerült visszajuttatni az önkormányzatba egy képviselőt, ami az összefogás és a közös érdekérvényesítés szándékának a megnyilvánulása.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 29., 19:052024. szeptember 29., 19:05

2024. október 03., 00:282024. október 03., 00:28

Az Arad megyei Angyalkút mai nevét a település területén ásott öt kút egyike fölé emelt, angyalt ábrázoló kőszoborról kapta, de csak a német lakosság 18. századi beköltözése után nevezték így (németül: Engelsbrunn) a középkortól még Kisfalud néven ismert, Aradtól tíz kilométerre délkeletre fekvő helységet. Román nevét – Fântânele – is a kútjairól kapta. A második világháború után több mint 160 sváb lakosát hurcolták a Szovjetunióba „málenykij robotra”, sokan nem is tértek haza a kényszermunkatáborokból.

A román elnevezést egykori kútjairól kapta a település •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A román elnevezést egykori kútjairól kapta a település

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az 1960-as években kezdődött meg a német ajkú lakosság kitelepítése a kommunista Romániából, az üresen hagyott házaikba főként románokat költöztettek be Bihar, Máramaros és Beszterce-Naszód megyéből, de ha elszórtan is, jöttek magyarok Szatmárból és – főként – a Szilágyságból.

Hirdetés

Összesen 14 szilágysági faluból érkeztek ide az emberek, és jelenleg 54 család alkotja a gyülekezetet – tudtuk meg Gombos Brigitta református tiszteletestől.

A helyi magyarságot túlnyomó részt a református hívek jelentik, egyházközségük önszerveződő módon alakult meg. Éveken át magánházakban tartották az istentiszteleteket, Vincze Piroskáék is az otthonukat bocsátották az egyház rendelkezésére. „Akkor költöztünk ide a Szilágyságból. Aradról, a belvárosból minden második vasárnap délután jött a segédlelkész, és istentiszteletet tartott nekünk. Először ketten-hárman voltunk, de aztán mind többen gyűltünk össze. Kezdetben egy másik háznál, majd nálunk voltak az istentiszteletek, körülbelül négy-öt évig. Aztán az evangélikusok elmentek Németországba, és tőlük átvettük az imaházat” – idézte fel Vincze Piroska.

Egy archív felvétel a helyi általános iskoláról, amelyben évtizedek óta nincs magyar oktatás •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Egy archív felvétel a helyi általános iskoláról, amelyben évtizedek óta nincs magyar oktatás

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Több Arad megyei településen is testvérgyülekezetnek számít a református és az evangélikus egyházközség, így volt ez annak idején Angyalkúton is – emlékezett vissza Gál Sándor, aki a családjával 1971 óta él a községben. „Tizenhárom évig voltam presbiter az Arad-belvárosi református egyházközségben. Nagyon sokat harcoltam azért, hogy ez a közösség megmaradjon. Mikor az evangélikusok megengedték, hogy náluk tartsuk az istentiszteletet, akkor eljöttem a belvárosból, és itt lettem presbiter.

Aztán néhai Seres Géza lelkipásztor irányításával megvettük ezt a telket, és elkezdtük építeni a templomot. Mindenki beleadta minden erejét, és fel is épült. Hál’ Istennek, most van hová járjunk, és igét hallgassunk” – mondta elérzékenyülve.

Van olyan is a gyülekezetben, aki nyugdíjas korában költözött Angyalkútra Szatmár megyéből, mint például a hadadi Szűcs Zsuzsanna, akinek a szülei és a húga már 1969-ben a községben telepedtek le. „Két éve élek itt, de már 18 évesen is jöttem ide nyári szezonmunkára, mert itt 40 lejt fizettek, nem pedig 1 lej 50 banit mint otthon. Megtetszett a község, s mondtam a szüleimnek, hogy költözzenek ide. Ők el is jöttek a húgommal, de én elvégeztem az óvóképzőt Nagykárolyban, majd Krasznára kértem a kinevezésemet, és ott dolgoztam. Miután özvegy maradtam, és a férjem rokonsága is meghalt, a fiaim pedig Magyarországra költöztek, úgy döntöttem, hogy én is letelepedek” – mesélte.

Szűcs Zsuzsanna a vallásórákon hasznosítja óvónői tapasztalatait •  Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook Galéria

Szűcs Zsuzsanna a vallásórákon hasznosítja óvónői tapasztalatait

Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook

Óvónői tapasztalatait Angyalkúton is kamatoztatja, Gombos Brigitta kérésére részt vesz a vallásórákon és egyéb közösségi programokon.

A lelkipásztor a hitéleten kívüli tevékenységével, a közösség iránti odaadásával vívta ki az angyalkúti hívek tiszteletét és szeretetét. „Emlékszem, amikor a püspökségről eljöttek hozzánk, hatodéves hallgatókhoz, és elmondták, ki, hová fog kerülni: nekem azt mondták, hogy Angyalkútra helyeznek. Szóltam a férjemnek – épp mellettem ült –, kérlek, Gábor, nézd meg a térképen, Angyalkút itt van, Romániában? S mondta: igen, Brigi, itt van, Arad megyében. Semmit sem tudtam róla, de én nagyon sokat imádkoztam az azt megelőző hónapokban, hogy az Úristen egy olyan helyre rendeljen, ahol fel tud engem használni. Ha az ember hittel imádkozik, hittel kéri, hogy az Úristen oda küldje, ahová ő akarja, akkor ott biztos, hogy áldás lesz” – mesélt a kezdetekről Gombos Brigitta.

Idézet
Hálás vagyok azért, hogy itt a templom a minden. 150-en vagyunk tokkal-vonóval együtt, viszont sokan vannak, akik külföldön vagy az ország más vidékein élnek, de a mi egyházközségünkhöz akarnak még mindig tartozni. Ezt leszámítva, a gyülekezetünknek a felénél több templomba járó” – mondta a tiszteletes, elárulva azért azt is, hogy eleinte nem volt ilyen nagy a lelkesedés minden téren.

„Az elején el voltam egy kicsit keseredve, mert kihirdettem, hogy vallásóra lesz, katekizmus, ifjúsági istentisztelet, s az első alkalomra nem jelent meg senki. Akkor a férjemmel felkerestük a családokat, s utána már jöttek, hárman, négyen, öten. Istenem – gondoltam –, mit fogok kezdeni három-négy gyerekkel, két konfirmandussal?! De sokszor, amikor legációba mentem, a lelkipásztorok azt az igét mondták nekem, hogy »aki a kevésen hű, a kevésen megmarad, azt az Úristen felemeli, megbecsüli«. Sokszor a fülemben csengett ez, s hála Istennek, vannak olyan vallásórák már, amikor jelen van három-négy nemzet gyermeke, s beszélünk magyarul, románul, németül és cigányul. A gyerekekkel van egy egyezségünk: minden vallásóra után kapnak egy igét, és ha megtanulják magyarul, akkor pontokat gyűjthetnek, amit az év végén beválthatnak a jutalomvásáron vagy bábszínházban, meg ehhez hasonlók” – árulta el a „titkot”.

Több nemzet gyermeke is részt vesz a vallásórákon •  Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook Galéria

Több nemzet gyermeke is részt vesz a vallásórákon

Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook

Magyar oktatás évtizedek óta nincs Angyalkúton, a helyi magyar gyerekeket beviszik Aradra, sokan román iskolába.

„Ez nekem szívfájdalmam, ezért felajánlottam a tavaly nyáron, hogy azoknak a gyerekeknek, akik meg szeretnének tanulni írni-olvasni magyarul, beindítunk egy vallásóra másként nevű foglalkozást. Van eredménye, mert négy olyan gyerek is van, akik itt tanult meg írni és olvasni magyarul” – büszkélkedett Gombos Brigitta. Jelnyelven is tanította őket, és a Braille-írás alapjaival is megismerkedtek.

Idézet
A gyerekek megszokták, hogy a tiszteletes néni abszolút nem tud románul, csak annyit, hogy da és nu (igen és nem – szerk. megj,), de van olyan gyerek, aki jelnyelven jeleli inkább magyarul, hogy neki mi kell. Ami rám van bízva, azt csinálom, de a munkának a termése, az aratás nem az én dolgom” – tette hozzá.
Gombos Brigitta: ami rám van bízva, azt csinálom, de a munkának a termése, az aratás nem az én dolgom •  Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook Galéria

Gombos Brigitta: ami rám van bízva, azt csinálom, de a munkának a termése, az aratás nem az én dolgom

Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook

Két lelkes, állandó résztvevője a vallásóráknak a gyülekezet fiatal tagjai közül Ökrös Dorka és Vincze Tímea, mindketten az aradi Csiky Gergely Főgimnázium általános iskolai tanulói. „Lelki támogatást kapok, amióta ide járok, bátrabban kommunikálok az emberekkel, könnyebben feloldódom társaságban” – válaszolta Dorka arra a kérdésre, hogy miért szeret ennek a közösségnek a tagja lenni. Tímea ezt felelte: „Ez a közösség szimpatikus, itt szókimondó vagyok, jól el lehet beszélgetni a társakkal.”

„Összerázó” gyermektábor •  Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook Galéria

„Összerázó” gyermektábor

Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook

Nem csak templomba járók az angyalkútiak: ha közösségi rendezvény, előkészület vagy utómunka van, akkor is jönnek a segítő kezek. „Igyekszünk aktívak lenni, és szeretettel csináljuk. A tiszteletesasszony vezette be a csigatésztakészítést, 10-13-an vagyunk, aki minden szerdán jövünk – most nyáron nem, mert a nagy melegben nem lehet készíteni, összetörik a tészta –, elkészítjük, és vásárokon adjuk el, vagy rendelésre. A bevételt az egyház javára fordítjuk, megvesszük belőle azt, ami kell, például poharakat, kanalakat, mint a legutóbb” – magyarázta Varga Melinda. „Ha van összejövetel, besegítünk, sütünk-főzünk – vette át a szót Püsök Irén. – Amikor volt a pandémia, a kórházba is vittünk ételt, a fiatalok főztek, és a helyi öregeknek és készítettünk ebédet. Decemberben pedig nagyban megy a mézeskalács- és a kiflisütés.”

Csigatésztakészítés. Aradon is híre van az angyalkúti levesbetétnek •  Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook Galéria

Csigatésztakészítés. Aradon is híre van az angyalkúti levesbetétnek

Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook

Az összefogás megnyilvánulása volt a templom nyári belső tatarozása is. Az első hívó szóra jöttek segítő emberek, a munkálatokat Major Olivér irányította. „Van egy építkezési vállalkozásunk, és a tiszteletes asszony kérdezte, hogy pénzért kifestenénk-e a templomot. Mondtuk, hogy pénzért az egyháznak nem dolgozunk, de csináljuk meg kalákában, ahogy régen: délutánonként, munka után kifestjük. Egy szombati nap volt egy rendezvény, ott mondtuk, hogy mi hétfőn itt leszünk, és aki tud, jöjjön: nem kell mindenki szakmunkás legyen, mert kell takarítani, anyagot keverni, felmosni is. Nem kellett noszogatni az embereket, 80-90 százaléka a magyarságnak szilágysági, így rokonok, ismerősök vagyunk, s megvan ez a szokás, hogy egymásnak segítünk. Ez a templom 80 százalékban kalákában épült, gyerekek voltunk még, de itt voltunk, segített mindenki, amit tudott, nők is, gyerekek is” – mondta Major Olivér.

Kalákában végezték el a templom belső tatarozását •  Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook Galéria

Kalákában végezték el a templom belső tatarozását

Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook

A gyülekezetnek kórusa is van: kicsi, de lelkes csapat szokott összegyűlni a próbákra, ősz végétől tavaszig, mert olyankor érnek rá – magyarázta Ökrös Annamária. „Két-három énekkel készülünk, hogy egy-egy istentiszteleti alkalmat ünnepélyesebbé tegyünk” – fűzte hozzá. A belvárosban és az evangélikus templomban is fellépett már az énekkar, de távolabbi szereplést nem vállalnak, mert kevesen vannak, minden kórustag dolgozik, ezért nehéz összehozni azt, hogy a településen kívül is fellépjenek. A kórus ötlete Gombos Brigittától származik.

Idézet
A tiszteletesasszony rengeteget tett azért, hogy kedvesebben fogadjuk egymást és szívesebben jöjjünk, legyen az akár ünnepi, akár munkás alkalom” – mondta Annamária.
Kislétszámú, de lelkes csapat a gyülekezet kórusa •  Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook Galéria

Kislétszámú, de lelkes csapat a gyülekezet kórusa

Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook

A júniusi helyhatósági választásokon sikerült visszajuttatnia az önkormányzatba egy képviselőt az angyalkúti magyarságnak Bene Sándor személyében, így az októberben megalakuló új testületben négy év szünet után ismét ott lesz az RMDSZ jelöltje. „Mozgósítottuk a magyarságot, beköszöntünk mindenkihez. Vannak Angyalkútra beköltözött magyar családok, és azt mondták, hogy három éve itt laknak, de még nem kereste fel őket senki a magyarok közül, s nagyon megörvendtek. Elnyertük a bizalmukat és 151 szavazattal sikerült a tanácsba bekerülni. Ha a magyarság képviselve van, több mindenről fogunk tudni, és akkor mi is részesülhetünk a forrásokból” – jelentette ki Bene Sándor.

Bene Sándor megválasztott önkormányzati képviselő •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Bene Sándor megválasztott önkormányzati képviselő

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A lakosság mintegy hét százaléka vallotta magyarnak magát a 2021-es adatokat tükröző, de 2022-ben lebonyolított népszámláláson, a baptista hívekkel és a két-három római katolikus családdal együtt közel 200 magyar él Angyalkúton.

A megválasztott önkormányzati képviselő szerint a magyarságnak igénye lenne egy közösségi helyiségre, ahol összegyűlhetnénk, rendezvényeket szervezhetnék, mert jelenleg a református egyház imatermét vagy alagsorát használják erre a célra, és bízik benne, hogy a döntéshozó fórum leendő tagjaként ezt ki tudja majd harcolni. Ő a református egyházközség gondnoka is egyben, és aktív szervezője a közösségi programoknak. „Sok család gyerekei nem beszélik a magyar nyelvet, iskolánk megszűnt, apadunk. Éppen ezért ezt a kis közösséget próbálom összefogni, összetartani, hogy megmaradjon az identitásunk” – mondta Bene Sándor.

Négy év szünet után lesz ismét magyar képviselő a közsgházán •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Négy év szünet után lesz ismét magyar képviselő a közsgházán

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az egyházközség lelki gyarapodása, a helyi magyarok közképviseletének visszaszerzése a bizonyíték rá: nem lehetetlen küldetés.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut

Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut
2026. július 14., kedd

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben

Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben
2026. július 14., kedd

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron

Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron
2026. július 14., kedd

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron

Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron
2026. július 14., kedd

A magyar diákoknak kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét

A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.

A magyar diákoknak kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét
Hirdetés
Hirdetés