
A Michelin gumiabroncsgyár a szilágysági ipar zászlóshajója
Európai üzemei közül zilahi gyárába fektet be a legtöbbet a francia Michelin gumiabroncsgyár, ami jelentősen felértékeli az észak-erdélyi megye gazdaságának vonzerejét. A megyében működő néhány jelentősebb ipari vállalaton kívül azonban nagy szükség van a nehéz helyzetben levő mezőgazdaság fejlődését elősegítő helyi feldolgozóipar megteremtésére is. Dari Tamás Szilágy megyei prefektussal jártuk körül a megye gazdasági lehetőségeit.
2023. április 04., 17:552023. április 04., 17:55
2023. április 04., 21:362023. április 04., 21:36
A múlt héten rendezett szilágysági gazdatüntetés ékesen bizonyítja, milyen nehéz helyzetben vannak a szilágysági termelők, tenyésztők. Mint arról beszámoltunk, az erdélyi tejtermelők szövetségének tagjai emésztőgödörbe öntöttek egy tartálykocsinyi tejet, tiltakozásul amiatt, hogy nincs vevő a termékükre. Szilágy megyében egyre nehezebb a tejtermelés és a megtermelt tehéntej értékesítése. „A mezőgazdasági gondok az élelmiszer-feldolgozó ipar hiányával magyarázhatók” – nyilatkozta lapunknak Dari Tamás, Szilágy megye RMDSZ-es prefektusa. Az elöljáró elmondta, hogy a rendszerváltást követő években minden olyan vállalatot felszámoltak, amely mezőgazdasági nyersanyagot dolgozott fel. Ezek hiányában
A prefektus szerint a gazdatüntetést kiváltó mostani tejfelvásárlási gondok azzal magyarázhatók, hogy egy kolozsvári tejfeldolgozó cég április 1-jétől beszüntette a tej felvásárlását a szilágysági és a környező megyék gazdáitól. ,,Ha nincs helyi tejfeldolgozás, akkor a gazdák kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, hiszen a teheneket továbbra is fejni kell, és nincs kinek értékesítsék a nyerstejet” – fogalmazott portálunknak a prefektus. Dari Tamás a megoldást abban látja, hogy a rendelkezésre álló uniós vidékfejlesztési forrásokból Szilágy megyében is épüljenek élelmiszer-feldolgozó üzemek, mert csak ilyen beruházások biztosíthatnak kiszámíthatóságot a gazdák számára.
Az utóbbi években több agrárvállalkozó is megerősödött a megyében, de a tavalyi aszály a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek egyaránt súlyos anyagi gondokat okozott, ezért sokan nehezen kezdték el az idei esztendőt. Segített ugyan az idejében kifizetett APIA-támogatás, de ez nem oldja meg a szilágysági mezőgazdaság gondjait.
Dari Tamás prefektus az ipar dinamikus fejlesztésében bízik
Fotó: Facebook/Dari Tamás
A rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatok szerint a mezőgazdaság nehéz helyzetét illusztrálja, hogy
Jobb eredményt mutat az állattenyésztés 18 százalékos növekedése, itt viszont az értékesítési gondok fogják jelentősen vissza az ágazat fejlődését.
Megerősítették a szakképzést
Egyértelmű, hogy nem a mezőgazdaság a Szilágyság erőssége, hanem a dinamikusan fejlődő ipar. „Az ipari termelés szempontjából Szilágy megye most jó helyzetben van, mert a Tenaris acélcsőgyár és a Michelin gumiabroncsgyár hosszú távra rendezkedett be a megyeszékhelyen. Jó hír, hogy
– mutatott rá a bukaresti kormány területi képviselője. Az ipari beruházások nagy előnye, hogy a cégek egyre több jól fizetett munkahelyet hirdetnek meg. A zömében kolozsvári egyetemeken tanuló szilágysági diákok közül az egyetem elvégzése után többen is hazatérhetnek. Nem csak két-három nagyvállalat keresi a műszaki értelmiséget, hanem a kisebb cégek is egyre több mérnöki és egyéb állást hirdetnek meg.
Összességében azonban nincs túl jó gazdasági helyzetben Szilágy megye, hiszen a több ezer embert foglalkoztató sarmasági és más szénbányák felszámolásával a rendszerváltás utáni évtizedekben rengetegen maradtak munka nélkül, a fiatalok pedig nem tudtak elhelyezkedni. Ezzel magyarázható, hogy a megye több vidékéről ma is sokan dolgoznak külföldön – elsősorban Nyugat-Európában – alkalmi munkásként. Viszont a magyar prefektus szerint jó hír, hogy a többség hazatér, és a megkeresett pénzét itthon fekteti be.
„Már korábban felismertük, hogy az ipari termelés felfuttatásához szakképzett munkavállalók szükségesek, ezért befektettünk a szakiskolai és szaklíceumi képzésbe” – magyarázza Dari Tamás, aki prefektusi kinevezése előtt Szilágy megye főtanfelügyelő-helyetteseként dolgozott. 2007-2017 között a Sarmasági 1. Számú Szakképző Líceum igazgatójaként és mérnök-tanáraként a nevéhez fűződik a szilágysági magyar nyelvű szakoktatás kiépítése és megerősítése. Előrelépésnek tartja, hogy
Folyamatosan arra törekednek, hogy ki tudják elégíteni a cégek növekvő szakemberigényét, ezért olyan szakmákat oktatnak, amire kereslet mutatkozik.
A Szilágyság fele haladó észak-erdélyi autópálya is nagy segítséget jelent a helyi gazdaság számára
Fotó: Facebook/CNAIR
A 2021-es népszámlálás részleges adatai szerint a Szilágyságban is csökkent a magyarság részaránya: a cenzuson 40 554 személy vallotta magát magyarnak, ami a megye lakosságának a 20,8 százalékát teszi ki. 2011-ben a magyarság lélekszáma 50 177 volt, ami a megye összlakosságának a 23,3 százalékát jelentette. A magyar közösség létszámbeli csökkenése ellenére a prefektus szerint az elmúlt tíz esztendőben a megye egyetlen iskolájában sem szűnt meg a magyar tagozatot, vagy a helyi magyar iskola. A megyei elöljáró ezt azzal magyarázza, hogy
A polgármesterek és a megyei tanfelügyelőség együttműködésével sikerül fenntartani a kis létszámú osztályokat is, ami a kis falvak lakói számára fontos üzenet, hogy a fiatalok maradjanak helyben.
Szilágyperecseni látkép. A szilágysági zöldségtermesztés egykori fellegvárában mára a híres helyi hagymából is keveset termesztenek
Fotó: Facebook/Pericei Szilágyperecsen
,,A szilágysági ipar dinamikus fejlődése a következő években jobb életlehetőségeket kínál a boldogulásukat helyben keresők számára. Optimista vagyok: mind az ipari beruházások, mind a bérek terén belátható időn belül sikerült behozni azt a lemaradást, ami évtizedeken át jellemző volt Szilágy megyére, összehasonlításban a gazdagabb erdélyi megyékkel” – fogalmazott a Krónikának Dari Tamás, Szilágy megye prefektusa.

Tiltakozásból egy tartálykocsinyi tejet öntöttek el tüntető gazdák szerdán a szilágysági Szurdukon. A Krónika által megkérdezett állattenyésztési szakember szerint ma a termelőktől önköltségi áron vásárolják fel a tejet a feldolgozó üzemek.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
szóljon hozzá!