A holtmarosi templomba menekítenék Marosvécsről Wass Albert hamvait

A Wass-fiúk és Bartha József református lelkipásztor döntése még nem végleges, azonban a holtmarosi pap egyre inkább arra hajlik, hogy a templomba menekítse Wass Albert Marosvécsen nyugvó hamvait.

Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hetekben ismeretlen tettesek meggyalázták az amerikai emigrációban kilencven évesen elhunyt író és költő sírhelyét. Április folyamán a Kemény-várkastély kertjében lévő sírkőről ellopták a Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész által készített bronzplakettet, majd rá kis időre megpróbálták eltávolítani azt a márványlapot is, mely a hamvaknak helyet adó üreget takarja.

„Inkább én törném be a márványlapot, hogy kivehessem a hamvakat és bemenekíthessem a templomba” – jelentette ki a Krónikának Bartha József.

A lelkész Wass Albert Németországban élő fiával, a Marosvécsre utazó Wass Endrével is tanácskozott, azonban egyelőre nem találtak végleges megoldást. Bartha attól tart, hogy a feléledt magyarellenes hangulatban a sírgyalázók bátrabban fognak garázdálkodni, és ellopják a román hatalom által háborús bűnösnek kikiáltott író hamvait. „Ha behozzuk a hamvakat a holtmarosi templomba, ugyanoda, a szószék alá helyezzük el, ahol még állt a kis fadoboz egy jó évtizeddel ezelőtt” – mondta, utalva az 1990-es évek végére, amikor több félreértés és rosszindulatú megnyilvánulás következtében az író porait nem sikerült végső nyugalomba helyezni.

Ezért 1998. augusztus utolsó szombatján mindössze egy jelképes temetést rendeztek a marosvécsi helikoni kertben. A kastély és a birtok összes örököse csak utólag fogadta el és nyomatékosította írásban báró Kemény Miklós javaslatát, miszerint Wass Albertnek a helikoni asztal közelében legyen a végső helye. Így a hamvak egy része egyéves késéssel, 1999 nyarán került abba a folyami kőbe, amelyet az író emlékére állítottak a kastélykertbe.

Wass Albert földi maradványainak többi részét, az elhunyt kívánságának megfelelően Floridában és az Istenszékén szórták szét. Kérdésünkre, hogy az urna áthelyezése esetében nem tart-e a templom esetleges feltörésétől, Bartha József belátta, hogy tolvaj és rosszakaró előtt nincs zár. De, mint mondta, a hatalom haragja elől az udvarról a hátsó padsorokba menekített mellszobor évek óta békésen áll.

Függetlenül attól, hogy az író földi maradványai bekerülnek a templomba vagy sem, az ellopott bronzplakett helyébe hamarosan más fog kerülni, bizakodik a református lelkész. „Nem csak rossz-, de jóakaróink is vannak. A diósdi önkormányzat már felajánlott kétszázezer forintot, Pécelen tartottak egy jótékonysági estet, és még sokan mások is jelezték, hogy valamilyen formában segítenének a Wass-kultusz ápolásában” – nyugtázta örömmel Bartha József.