Hirdetés

A gyulafehérvári Batthyáneumért folytatott negyedszázados sikertelen restitúciós harc megmutatja a román állam valódi arcát

A gyulafehérvári Battyáneum sikertelen restitúciója lett a  vissza nem szolgáltott erdélyi magyar egyházi javak zászlóshajója •  Fotó: Makkay József

A gyulafehérvári Battyáneum sikertelen restitúciója lett a vissza nem szolgáltott erdélyi magyar egyházi javak zászlóshajója

Fotó: Makkay József

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség – a többi erdélyi magyar történelmi egyházakhoz hasonlóan – évtizedek óta vívja harcát egyházi vagyonának restitúciójáért. Számtalan peres eljáráson vannak túl, és eddig 114 restitúciós kérésüket tagadták meg. A Batthyáneum könyvtár negyedszázados sikertelen visszaigénylési kálváriája a szomorú példa arra, hogyan packázik a román állam a magyar egyházak képviselőivel. Veres Stelian kanonokkal, az érsekség gazdasági igazgatójával és Komáromi Attila ügyvéddel, az egyház jogi képviselőjével beszélgettünk.

Makkay József

2024. január 15., 09:422024. január 15., 09:42

2026. január 09., 21:332026. január 09., 21:33

– A közvélemény leginkább a Batthyáneum sikertelen restitúciójáról hallott, ez lett a vissza nem szolgáltott erdélyi magyar egyházi javak zászlóshajója. Hol tart az egykori egyházi tulajdonú gyulafehérvári könyvtár jogi procedúrája?

– 1998. július 7–én, a 13. számú sürgősségi kormányrendelet alapján a Batthyáneum könyvtár épületét vissza kellett volna szolgáltatni az egyháznak. Hangsúlyozni szeretném, hogy az épületről van szó, nem a benne levő javakról is. Az átadás azonban nem történt meg. A sürgősségi kormányrendelet megjelenésétől számított 30 napon belül a kormány és az egyház részéről egy bizottságnak kellett volna összeülnie, hogy megállapítsa az átadás és az átvétel körülményeit. Ami nem történt meg, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szervezete 1998. szeptember 29-én beperelte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget, a Román Akadémiát, valamint Románia kormányát.

Hirdetés
Idézet
A vád szerint Batthyány Ignác püspök végrendeletében a könyvtárat Erdély tartományára hagyatékozta.

Mivel az 1920-as Trianoni Egyezmény alapján az Erdélyből származó köz- és magánjavak átkerültek a román állam tulajdonába, a román párt szerint a könyvtár tulajdonjoga is a román államot illeti meg. A sürgősségi kormányrendeletet alkotmányellenesnek bélyegezték, és a per során azt kérték, az ingatlan továbbra is a román állam tulajdonában maradjon.

– Batthyány Ignác püspök végrendeletét hogyan lehet többféleképpen értelmezni?

– A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonjogát vitató egyének, csoportok és pártok kiragadnak egy-egy fél mondatot Batthyány püspök végrendeletéből, és azt próbálják kinagyítani és félremagyarázni. Minden szövegértelmezéshez a teljes szöveget figyelembe kell venni. Aki figyelmesen végigolvassa a végrendelet teljes szövetét, annak a napnál is világosabb, hogy a Batthyány könyvtárát a mindenkori püspökre, széküresedés esetén pedig a gyulafehérvári székeskáptalanra hagyja.

– A Batthyáneum épületének visszaszolgáltatását megakadályozó per hogyan folytatódott?

– A pert a bíróság áthelyezte a törvényszékre azzal az indokkal, hogy nem ők az illetékesek a döntéshozatalra. A törvényszék hasonló indokkal továbbította az ügyet a táblabíróságra, amely a dossziét visszaküldte a bíróságnak, hogy továbbítsa az alkotmánybírsághoz. A PSD azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Az alkotmánybíróság 2001. januárjában azonban az érsekség javára döntött, és a tárgyalás visszakerült alapfokra a gyulafehérvári bírósághoz. A tárgyalásokon az érsekség mindvégig kifogásolta, hogy egy politikai párt megyei szervezetének nincs perbeli minősége olyan bírósági eljárásban, amelyben közvetlen módon nem érdekelt. Másrészt egy sürgősségi kormányrendeletet csak a parlament módosíthat. Állításunkat minden szinten elfogadták, viszont soha nem tárgyaltuk érdemben a hagyatékot, mindig a kifogás körül folyt a vita.

– Hogyan lépett be a perbe a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium?

Idézet
Időközben a Nemzeti Könyvtárat alárendelték a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumnak, ezáltal a Batthyáneum könyvtár is a minisztérium hatáskörébe tartozott.

Érdekelt félként a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium ezt követően lépett be a perbe. Az érsekség arra hivatkozva emelt kifogást, hogy az 1998/213-as törvény alapján az állami köztulajdont érintő perekben a pénzügyminisztérium illetékes az államot képviselni. A gyulafehérvári bíróság a 2002. március 7–én hozott 1193. számú polgári ítéletében elfogadta az érsekség kifogásait, és elutasította a PSD, valamint a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium kérését. A felperesek fellebbezése után a Fehér megyei törvényszék megerősítette a 2002. október 25-én hozott 859/A számú határozatával, majd a táblabíróság 2003. január 24-én született, 160. számú határozatával. Az ingatlant azonban mégsem lehetett bekebelezni az egyházra, mert a PSD panaszt tett a táblabíróságnál, hogy keresetüket tévedés miatt utasították el, és nem indokolták meg a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium kérését.

Veres Stelian kanonok, az  érsekség gazdasági igazgatója Galéria

Veres Stelian kanonok, az érsekség gazdasági igazgatója

– Ismét kezdődött minden elölről?

– A táblabíróság elfogadta a panaszlevelet és a PSD perbeli jogosultságát. Megsemmisítette korábbi határozatát és 2003/961-es határozatában elrendelte, hogy a román állam és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az épület és a Batthyáneum könyvtár társtulajdonosa. Határozata jogilag több szempontból is megalapozatlan. A párt perbeli jogosultságának hiányát korábban jogerős határozattal ismerték el, amit nem lett volna szabad újratárgyalni, másrészt a PSD nem nyújthatott be panaszlevelet a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium nevében. Ugyanakkor

Idézet
semmisségi panaszlevélben a PSD csak perbeli jogosultságának elismerését kérte, a táblabíróság viszont a tulajdonjogot illetően is döntött.

Ebben az esetben el kellett volna rendelniük a perújrafelvételt és a per újratárgyalását alapfoktól.

– Hogyan reagált erre az érsekség?

– Megsemmisítő panaszlevelet nyújtottunk be a gyulafehérvári táblabíróságra, amiben a 2003/961-es határozat megsemmisítését és a 2003/160-as határozat érvénybe léptetését kértük. A legfelsőbb bíróságon a tárgyalás áthelyezését kértük egy másik táblabírósághoz. Áthelyezési kérésünket elutasították, viszont a megsemmisítési panaszlevelet a táblabíróság elfogadta. Helyet adva fellebbezésünknek, az előző határozatát megsemmisítette, így érvényben maradt a 2002. március 7–én hozott, 1193. számú polgári ítélet. Ennek ellenére a román állam nem volt hajlandó átadni a könyvtárat, ezért a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, beperelve a román államot.

Idézet
Az emberjogi bíróság 2012. szeptember 25-én jóváhagyta keresetünket, és megállapította, hogy Románia nem tartotta be az Emberjogi Európai Egyezmény 1. számú protokollját:

tizennégy év alatt nem oldotta meg az ingatlan visszaszolgáltatását. Tizenötezer euró erkölcsi kár kifizetésére kötelezte a román államot. A megítélt erkölcsi kár kifizetése megtörtént, és kértük a visszaszolgáltató bizottságot, hogy a határozatot figyelembe véve, minél előbb adják át a könyvtárat.

A visszaszolgáltató bizottság 2015. szeptember 16-án újra elutasította a visszaigénylési kérést. A határozatot megtámadtuk a közigazgatási bíróságon, a pert a gyulafehérvári táblabíróság tárgyalta alapfokon. Az alapfokú döntés számunkra kedvezőtlen volt. Másodfokon a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította fellebbezésünket, ezért az ügyet ismét az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vittük, de sajnos itt sem jártunk sikerrel.

Idézet
Mindvégig az volt a visszaszolgáltatás elutasításának oka, hogy nincs azonosság a telekkönyvi tulajdonos és a visszaigénylő jogi személy között.

– A kommunista államosítás idején a gyulafehérvári főegyházmegyétől hány ingatlant és mennyi földterületet vett el a román állam?

– Arra vonatkozóan, hogy szám szerint mennyi ingatlant államosítottak, nem volt pontos kimutatásunk. A gyulafehérvári főegyházmegye 476 belterületben található államosított ingatlant (épületet és földterületet) igényelt vissza a visszaszolgáltató bizottságtól a hozzá tartozó kilenc megye területén. Ezekre az ingatlanokra tudtunk tulajdonjogot igazoló iratokat bemutatni. Az ingatlanok visszaigénylése központosítva, az érsekség irányításával történt, ezért pontos rálátásunk volt a visszaigénylési folyamatra.

Komáromi Attila ügyvéd, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogi képviselője •  Fotó: Facebook/Komáromi Attila Galéria

Komáromi Attila ügyvéd, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogi képviselője

Fotó: Facebook/Komáromi Attila

– Milyen területeket érintett leginkább az államosítás?

– Az államosítás során az egyháztól elvették a belterületekben található ingatlanok java részét, valamint az összes mezőgazdasági területet. 1948-ban felszámolták az egyházi iskolákat, szociális intézményeket, rendeket, és államosítottak a javakat.

– Hogyan kezdődött el a rendszerváltás utáni restitúciós folyamat?

– A román állam 1991-ben, a 18. számú törvénnyel rendelte el a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatását. Utólag több jogszabállyal módosította a 18-as törvényt. A belterületeken található ingatlanok visszaigénylésére az 2002/501-es törvény adott lehetőséget, amely jóváhagyta és módosította a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet. Mindkét folyamat nehézkésen, döcögve valósult meg, még jelenleg sem fejeződött be a visszaszolgáltatás.

– Az eltulajdonított ingatlanok közül hányat sikerült eddig visszaszerezni?

Idézet
A belterületeken található ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban a 476 kérésből 303-ról döntött a visszaszolgáltató bizottság.

140 ingatlan esetében elrendelték a természetbeni visszaszolgáltatást, 25 ingatlanért kárpótlást ítéltek meg, 114 kérést elutasítottak, egy esetben részlegesen természetben szolgáltatták vissza és részlegesen kárpótlást ítéltek meg. 13 esetben visszavontuk a visszaigénylési kérelmet, és 13 esetben átirányították a visszaigénylési kéréseket a helyi földosztó bizottságokhoz. Három dossziét összevontak, mivel kétszer lett visszaigényelve ugyanaz az ingatlan. A mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása nem központosítva történt: a plébániák járták el a visszaigénylési folyamatot, ezért nincs pontos rálátásunk a visszaszolgáltatott mezőgazdasági területekre.

– Hogyan hasznosítja az egyház a visszaszerzett ingatlanjait? Milyen gondok, anyagi nehézségek merülnek fel ezzel kapcsolatban?

– A visszaszolgáltatott ingatlanokban részben saját intézményeinket működteti. A visszaszolgáltatást elrendelő jogszabályok előírjak, hogy azoknak az ingatlanoknak a rendeltetését, amelyekben iskolák, korházak vagy más jellegű állami intézmények működtek, a visszaszolgáltatás után bizonyos ideig nem lehet megváltoztatni, ezeket az ingatlanokat a korábbi intézmények bérlik.

Idézet
A visszaszolgáltatott ingatlanok nagy részének gyenge az állapota, le vannak lakva, emiatt javításra, felújításra szorulnak.

– Mennyire sikerül az oktatási célú ingatlanokat a helyi önkormányzatokkal kötött szerződések alapján fenntartani és felújítani?

– A helyi önkormányzatokkal fenntartott kapcsolat változó és emberfüggő. A bérleti díjat nagyrészt piaci ár alatt állapítják meg, legtöbbször a törvény által előírt lakbért sem tudják megfizetni. Ezekből az összegekből nem lehet felújítási munkálatokat végeztetni.

korábban írtuk

Légből kapott rendelkezéssel nehezíti meg a történelmi magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a legfelsőbb bíróság
Légből kapott rendelkezéssel nehezíti meg a történelmi magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a legfelsőbb bíróság

Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.

korábban írtuk

„Elfogadhatatlan a kommunista lopás szentesítése” – Kelemen Hunor reagált a Krónika cikkére
„Elfogadhatatlan a kommunista lopás szentesítése” – Kelemen Hunor reagált a Krónika cikkére

Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 13., vasárnap

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024 elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Hirdetés
2026. szeptember 11., péntek

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
2026. szeptember 11., péntek

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek

Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek
2026. szeptember 11., péntek

Jó teljesítmény visszaeséssel: a magyar diákok a PISA-felmérés és az alulteljesítő, nem méltányos romániai oktatás tükrében

Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.

Jó teljesítmény visszaeséssel: a magyar diákok a PISA-felmérés és az alulteljesítő, nem méltányos romániai oktatás tükrében
Hirdetés
2026. szeptember 11., péntek

Ösztöndíjjal segítenék a magyar jogászok bírói és ügyészi pályára lépését – Mintegy háromszáz szakember hiányzik

Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.

Ösztöndíjjal segítenék a magyar jogászok bírói és ügyészi pályára lépését – Mintegy háromszáz szakember hiányzik
2026. szeptember 10., csütörtök

Európai rangra emelték a tekei gyúrt sajtot

A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.

Európai rangra emelték a tekei gyúrt sajtot
Európai rangra emelték a tekei gyúrt sajtot
2026. szeptember 10., csütörtök

Európai rangra emelték a tekei gyúrt sajtot

2026. szeptember 10., csütörtök

Tánczos Barna szembemegy az újabb uniós állatjóléti szigorításokkal

Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország

Tánczos Barna szembemegy az újabb uniós állatjóléti szigorításokkal
Hirdetés
2026. szeptember 10., csütörtök

Ez is diszkrimináció? Törölték a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét

A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.

Ez is diszkrimináció? Törölték a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét
2026. szeptember 10., csütörtök

Szűkösebb idén a költségvetés, de töretlen a lelkesedés a nagybányai Főtér Fesztivál iránt

Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.

Szűkösebb idén a költségvetés, de töretlen a lelkesedés a nagybányai Főtér Fesztivál iránt
2026. szeptember 10., csütörtök

Még megmutatja erejét a nyár, de aztán jönnek a zivatarok

Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.

Még megmutatja erejét a nyár, de aztán jönnek a zivatarok
Hirdetés
Hirdetés