A máramaroszigeti börtönmúzeum a romániai kommunista terror jelképévé vált
Fotó: Makkay József
A kommunista rendszer Kárpát-medencei és szovjet lágereit, fogolytáborait mutatja be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szerdán délután kezdődő négynapos konferenciája, amelyre több környékbeli országból érkeznek előadók.
2024. október 08., 15:502024. október 08., 15:50
80 éve történt, 1944–2024 Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban címmel rendez konferenciát és megemlékezést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2024. október 9–12. között Kolozsváron, a tanintézet Tordai úti épületében.
majd 18 órától a szovjet fogság témakörében M. Lovász Noémi Róluk című képzőművészeti kiállítása tekinthető meg. A tárlatot Mira Marincaș egyetemi adjunktus nyitja meg a Szabók bástyájában található kiállítóteremben.
A konferencia csütörtöki és pénteki előadói Magyarországról és a Kárpát-medencei utódállamokból érkeznek, akik Délvidéktől, Magyarországon, Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig járják körül a kommunista rendszerek legszörnyűbb éveinek elnyomását, a deportálások korát, mikor több mint egymillió magyar került a szovjet GULÁG-ra.
Dr. Murádin János Kristóf egyetemi docens, tanszékvezető, a konferencia fő szervezője a Krónikának elmondta, hogy
Az előadók névsora: Bank Barbara, Benkő Levente, Bimba Brigitta, Bognár Zalán, Boros Ernő, Cservenka Ferdinánd, Csőke Márk, Dupka György, Körösi Mihály, Köteles László, Márkus Beáta, Máthé Áron, Molnár D. Erzsébet, Murádin János Kristóf, Muskovics Andrea Anna, Papp Annamária, Pomázi-Bárdonicsek Dominika, Seres Attila, Soós Viktor Attila, Stark Tamás, Ungvári Barna András és Vincze Gábor hódmezővásárhelyi történész.
Néhány előadás címe: A szovjet fogság kutatásának története a nyolcvanas évektől napjainkig; A GULÁG és a GUPVI lágerrendszere a szovjet történelemben; A kolozsvári magyarságot ért csapások 1944-ben, különös tekintettel a magyar civilek tömeges elhurcolására; Erdélyi magyarok szovjet fogságban. Történet, források, kutatás, eredmények; Vörös karszalagos milíciák és az uralomváltás Kolozsváron; „Málenkij robot” a jelenlegi Szlovákia területén és A Délvidék 1944/1945 fordulóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!