
A máramaroszigeti börtönmúzeum a romániai kommunista terror jelképévé vált
Fotó: Makkay József
A kommunista rendszer Kárpát-medencei és szovjet lágereit, fogolytáborait mutatja be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szerdán délután kezdődő négynapos konferenciája, amelyre több környékbeli országból érkeznek előadók.
2024. október 08., 15:502024. október 08., 15:50
80 éve történt, 1944–2024 Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban címmel rendez konferenciát és megemlékezést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2024. október 9–12. között Kolozsváron, a tanintézet Tordai úti épületében.
majd 18 órától a szovjet fogság témakörében M. Lovász Noémi Róluk című képzőművészeti kiállítása tekinthető meg. A tárlatot Mira Marincaș egyetemi adjunktus nyitja meg a Szabók bástyájában található kiállítóteremben.
A konferencia csütörtöki és pénteki előadói Magyarországról és a Kárpát-medencei utódállamokból érkeznek, akik Délvidéktől, Magyarországon, Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig járják körül a kommunista rendszerek legszörnyűbb éveinek elnyomását, a deportálások korát, mikor több mint egymillió magyar került a szovjet GULÁG-ra.
Dr. Murádin János Kristóf egyetemi docens, tanszékvezető, a konferencia fő szervezője a Krónikának elmondta, hogy
Az előadók névsora: Bank Barbara, Benkő Levente, Bimba Brigitta, Bognár Zalán, Boros Ernő, Cservenka Ferdinánd, Csőke Márk, Dupka György, Körösi Mihály, Köteles László, Márkus Beáta, Máthé Áron, Molnár D. Erzsébet, Murádin János Kristóf, Muskovics Andrea Anna, Papp Annamária, Pomázi-Bárdonicsek Dominika, Seres Attila, Soós Viktor Attila, Stark Tamás, Ungvári Barna András és Vincze Gábor hódmezővásárhelyi történész.
Néhány előadás címe: A szovjet fogság kutatásának története a nyolcvanas évektől napjainkig; A GULÁG és a GUPVI lágerrendszere a szovjet történelemben; A kolozsvári magyarságot ért csapások 1944-ben, különös tekintettel a magyar civilek tömeges elhurcolására; Erdélyi magyarok szovjet fogságban. Történet, források, kutatás, eredmények; Vörös karszalagos milíciák és az uralomváltás Kolozsváron; „Málenkij robot” a jelenlegi Szlovákia területén és A Délvidék 1944/1945 fordulóján.
Néhány évtizede még a kalotaszegi falvak elengedhetetlen jószágának számított a bivaly, a téves agrárpolitika miatt mára azonban kiveszőfélben van. Kalotaszentkirályon a környék utolsó bivalytartó gazdáját látogattuk meg.
Romániában egyre több unión kívüli munkavállaló dolgozik a logisztikai központokban, akik számára most teljesen felszerelt lakókonténereket alakítanak ki. A kezdeményezés már bizonyított, Románia piacvezető futárcége pedig további fejlesztésekre készül.
Tűzoltók oltották nagy erőkkel a lángokat kedd este az észak-erdélyi autópálya magyarnádasi felhajtójánál egy kigyulladt kamionnál.
A nagy egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a bukaresti parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
szóljon hozzá!