
A máramaroszigeti börtönmúzeum a romániai kommunista terror jelképévé vált
Fotó: Makkay József
A kommunista rendszer Kárpát-medencei és szovjet lágereit, fogolytáborait mutatja be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szerdán délután kezdődő négynapos konferenciája, amelyre több környékbeli országból érkeznek előadók.
2024. október 08., 15:502024. október 08., 15:50
80 éve történt, 1944–2024 Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban címmel rendez konferenciát és megemlékezést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2024. október 9–12. között Kolozsváron, a tanintézet Tordai úti épületében.
majd 18 órától a szovjet fogság témakörében M. Lovász Noémi Róluk című képzőművészeti kiállítása tekinthető meg. A tárlatot Mira Marincaș egyetemi adjunktus nyitja meg a Szabók bástyájában található kiállítóteremben.
A konferencia csütörtöki és pénteki előadói Magyarországról és a Kárpát-medencei utódállamokból érkeznek, akik Délvidéktől, Magyarországon, Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig járják körül a kommunista rendszerek legszörnyűbb éveinek elnyomását, a deportálások korát, mikor több mint egymillió magyar került a szovjet GULÁG-ra.
Dr. Murádin János Kristóf egyetemi docens, tanszékvezető, a konferencia fő szervezője a Krónikának elmondta, hogy
Az előadók névsora: Bank Barbara, Benkő Levente, Bimba Brigitta, Bognár Zalán, Boros Ernő, Cservenka Ferdinánd, Csőke Márk, Dupka György, Körösi Mihály, Köteles László, Márkus Beáta, Máthé Áron, Molnár D. Erzsébet, Murádin János Kristóf, Muskovics Andrea Anna, Papp Annamária, Pomázi-Bárdonicsek Dominika, Seres Attila, Soós Viktor Attila, Stark Tamás, Ungvári Barna András és Vincze Gábor hódmezővásárhelyi történész.
Néhány előadás címe: A szovjet fogság kutatásának története a nyolcvanas évektől napjainkig; A GULÁG és a GUPVI lágerrendszere a szovjet történelemben; A kolozsvári magyarságot ért csapások 1944-ben, különös tekintettel a magyar civilek tömeges elhurcolására; Erdélyi magyarok szovjet fogságban. Történet, források, kutatás, eredmények; Vörös karszalagos milíciák és az uralomváltás Kolozsváron; „Málenkij robot” a jelenlegi Szlovákia területén és A Délvidék 1944/1945 fordulóján.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
szóljon hozzá!