A máramaroszigeti börtönmúzeum a romániai kommunista terror jelképévé vált
Fotó: Makkay József
A kommunista rendszer Kárpát-medencei és szovjet lágereit, fogolytáborait mutatja be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szerdán délután kezdődő négynapos konferenciája, amelyre több környékbeli országból érkeznek előadók.
2024. október 08., 15:502024. október 08., 15:50
80 éve történt, 1944–2024 Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban címmel rendez konferenciát és megemlékezést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2024. október 9–12. között Kolozsváron, a tanintézet Tordai úti épületében.
majd 18 órától a szovjet fogság témakörében M. Lovász Noémi Róluk című képzőművészeti kiállítása tekinthető meg. A tárlatot Mira Marincaș egyetemi adjunktus nyitja meg a Szabók bástyájában található kiállítóteremben.
A konferencia csütörtöki és pénteki előadói Magyarországról és a Kárpát-medencei utódállamokból érkeznek, akik Délvidéktől, Magyarországon, Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig járják körül a kommunista rendszerek legszörnyűbb éveinek elnyomását, a deportálások korát, mikor több mint egymillió magyar került a szovjet GULÁG-ra.
Dr. Murádin János Kristóf egyetemi docens, tanszékvezető, a konferencia fő szervezője a Krónikának elmondta, hogy
Az előadók névsora: Bank Barbara, Benkő Levente, Bimba Brigitta, Bognár Zalán, Boros Ernő, Cservenka Ferdinánd, Csőke Márk, Dupka György, Körösi Mihály, Köteles László, Márkus Beáta, Máthé Áron, Molnár D. Erzsébet, Murádin János Kristóf, Muskovics Andrea Anna, Papp Annamária, Pomázi-Bárdonicsek Dominika, Seres Attila, Soós Viktor Attila, Stark Tamás, Ungvári Barna András és Vincze Gábor hódmezővásárhelyi történész.
Néhány előadás címe: A szovjet fogság kutatásának története a nyolcvanas évektől napjainkig; A GULÁG és a GUPVI lágerrendszere a szovjet történelemben; A kolozsvári magyarságot ért csapások 1944-ben, különös tekintettel a magyar civilek tömeges elhurcolására; Erdélyi magyarok szovjet fogságban. Történet, források, kutatás, eredmények; Vörös karszalagos milíciák és az uralomváltás Kolozsváron; „Málenkij robot” a jelenlegi Szlovákia területén és A Délvidék 1944/1945 fordulóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Századik születésnapját ünnepli Kolozsváron a hétvégén az 1926-ban alapított Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE). A református egyetemisták közösségének jelenlegi és egykori vezetőjét, valamint egy jelenlegi tagját kérdeztük.
Büntetőeljárás indult azt követően, hogy egy Srí Lanka-i ételfutárt állítása szerint bántalmazott egy biztonsági őr az aradi kórház udvarán. A futár felesége szerint a rendőrök megpróbálták lebeszélni a sértettet arról, hogy feljelentést tegyen.
Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva.
Jól haladnak a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal Egeres és Kolozsvár közötti szakaszán a felújítással, a munkálatok több mint 70 százaléka elkészült – közölte Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Egy német turistát harapott meg egy medve a Transzfogarasi út közelében, Arefu térségében. A nő megsérült, kórházba szállították. A hatóságok szerint az elmúlt hetekben több hasonló incidens is történt a medvék által sűrűn látogatott környéken.
A Kolozs megyei hegyimentők szerint műszaki szempontból kifogástalan állapotban van a Tordai-hasadék via ferrata útvonala, ahol vasárnap egy 22 éves fiatal életét vesztette. A hatóságok továbbra is vizsgálják a tragédia körülményeit.
A várható erős szél és zivatarok miatt sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Egyelőre nem tudni, mikor kezdhetik meg a munkát a fúrópajzsok a kolozsvári metró építőtelepén – derült ki a napokban.
Medve sebesített meg két férfit hétfőn a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A Hunyad megyei környezetvédelem friss adatai szerint a térségben több mint 1000 barnamedve él, miközben a Román Akadémia szerint a megyében az ideális állomány 250 példány lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!