
A máramaroszigeti börtönmúzeum a romániai kommunista terror jelképévé vált
Fotó: Makkay József
A kommunista rendszer Kárpát-medencei és szovjet lágereit, fogolytáborait mutatja be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szerdán délután kezdődő négynapos konferenciája, amelyre több környékbeli országból érkeznek előadók.
2024. október 08., 15:502024. október 08., 15:50
80 éve történt, 1944–2024 Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban címmel rendez konferenciát és megemlékezést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2024. október 9–12. között Kolozsváron, a tanintézet Tordai úti épületében.
majd 18 órától a szovjet fogság témakörében M. Lovász Noémi Róluk című képzőművészeti kiállítása tekinthető meg. A tárlatot Mira Marincaș egyetemi adjunktus nyitja meg a Szabók bástyájában található kiállítóteremben.
A konferencia csütörtöki és pénteki előadói Magyarországról és a Kárpát-medencei utódállamokból érkeznek, akik Délvidéktől, Magyarországon, Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig járják körül a kommunista rendszerek legszörnyűbb éveinek elnyomását, a deportálások korát, mikor több mint egymillió magyar került a szovjet GULÁG-ra.
Dr. Murádin János Kristóf egyetemi docens, tanszékvezető, a konferencia fő szervezője a Krónikának elmondta, hogy
Az előadók névsora: Bank Barbara, Benkő Levente, Bimba Brigitta, Bognár Zalán, Boros Ernő, Cservenka Ferdinánd, Csőke Márk, Dupka György, Körösi Mihály, Köteles László, Márkus Beáta, Máthé Áron, Molnár D. Erzsébet, Murádin János Kristóf, Muskovics Andrea Anna, Papp Annamária, Pomázi-Bárdonicsek Dominika, Seres Attila, Soós Viktor Attila, Stark Tamás, Ungvári Barna András és Vincze Gábor hódmezővásárhelyi történész.
Néhány előadás címe: A szovjet fogság kutatásának története a nyolcvanas évektől napjainkig; A GULÁG és a GUPVI lágerrendszere a szovjet történelemben; A kolozsvári magyarságot ért csapások 1944-ben, különös tekintettel a magyar civilek tömeges elhurcolására; Erdélyi magyarok szovjet fogságban. Történet, források, kutatás, eredmények; Vörös karszalagos milíciák és az uralomváltás Kolozsváron; „Málenkij robot” a jelenlegi Szlovákia területén és A Délvidék 1944/1945 fordulóján.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
szóljon hozzá!