
Bocskai- és magyar zászlót is kitűztek a nagyszalontai református templomban rendezett díjátadás alkalmából
Fotó: Rostás Szabolcs
Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak nyújtotta át idén a Bocskai István-díjat a fejedelem nevét viselő anyaországi társaság, mégpedig az államférfi alapította Nagyszalontán. Ahol választ kaptunk arra is, miért állítják a kismarjaiak, hogy a koronás fejedelem nem Kolozsvárt született.
2018. július 22., 15:512018. július 22., 15:51
2018. július 22., 16:492018. július 22., 16:49
Keresve sem találhatott volna megfelelőbb helyszínt a Bocskai István Társaság évente odaítélt díjának idei átadásához Nagyszalontánál, amely a fejedelem 1606-ban kibocsátott adománylevelének, az oda telepített háromszáz hajdúnak köszönheti alapítását. A 2010-ben a koronás fejedelem kultuszának ápolása, a hazaszeretet, a szülőföldhöz ragaszkodás erősítése céljából létrehozott magyarországi szervezet azokat tünteti ki, akik a legtöbbet tesznek a nemzet önbecsülésének megerősítéséért, felemelkedéséért; a díjátadást mindig a Partium valamelyik településén rendezik.
Igehirdetésében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke azt emelte ki, hogy akárcsak az embernek, a magyar nemzetnek is voltak nehéz pillanatai a történelem során, ám mindig számíthatott Isten irgalmára és kegyelmére. Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke a két világbirodalom, a török és az osztrák „végvidékén” Erdély és Magyarország megmaradásáért küzdő fejedelem alakját méltatva elmondta, négy évszázaddal ezelőtt Bocskainak „üllő és verő” között kellett helytállnia. „Tudatosítani kell a nemzeti emlékezetben a fejedelem művét, hogy korának két nagyhatalmát sikerült térdre kényszerítenie, visszaállítva az alkotmányosságot, visszahozva Magyarországot a sírból, biztosítva egyúttal Erdély különállóságát” – állapította meg Sárkány Viola.
Az általa irányított szervezet idén Berkesi Sándor budapesti karnagynak, a magyar református egyházzene meghatározó képviselőjének ítélte oda a Bocskai-díjat. A 74 éves kitüntetett – aki hosszú ideje részt vesz a nagyváradi és székelyudvarhelyi kántorképzésben is – megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, amely vallomása szerint arra sarkallja, hogy munkálkodását Bocskai szellemében folytassa.
Berkesi Sándor karnagy tiszteleg Bocskai István nagyszalontai szobra előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
A szalontai református templom mögött található egész alakos Bocskai-szobornál rendezett koszorúzást követően megkérdeztük Sárkány Violától, társasága pontosan mire alapozva tartja a Hajdú-Bihar megyei Kismarját Erdély és Magyarország fejedelme szülőhelyének, amikor a hivatalos történetírás szerint Bocskai Kolozsvárt, a jelenleg a Sapientia-egyetem rektorátusának otthont adó épületben látta meg a napvilágot. A történész elmondta, bizonyítani nem tudják ugyan, számos szakértő amondó azonban: nem biztos, hogy a fejedelem születésekor anyja a fogságban lévő családfővel, Györggyel együtt tartózkodott a kincses városban.
„Én megengedem, hogy Kolozsváron született, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kismarjai szálat egyházi protokollum is megemlíti, ugyanakkor Bocskai kiváltságlevelet adott a kis falunak, ami nagyobb erejű dokumentum a hajdúoklevélnél is” – nyilatkozta lapunknak a Bocskai-társaság vezetője. Rákérdeztünk ugyanerre Vida Máténál, Kismarja református lelkészénél is, aki rögtön rávágta: Bocskai István „Kismarján is született”. „Bizonyítani nem tudjuk ugyan, de arra kérünk minden magyart, látogasson el településünkre, és győződjön meg erről maga” – válaszolta a szálfa termetű fiatal lelkipásztor. Aki elmondta azt is, hogy a hajdan Bocskai-birtoknak számító Kismarján nemrég láttak neki a református templom felújításának (költsége százmillió forint), amely a tervek szerint 2019 júniusára megtörténik. Az észak-alföldi településre látogatók többek között a templomtoronyban kialakítandó, üvegfallal körbezárt kilátóból gyönyörködhetnek majd a panorámában, ellátva egészen a légvonalban húsz kilométerre fekvő Nagyváradig, és megtekinthetik a Bocskai-kriptát is.
Minden évben ellátogatok pár napra a Bánságba, ahol Nándorhegy, Stájerlakanina és Oravicabánya környékén autózva újra és újra rácsodálkozom az egykor virágzó ipar hatalmas lenyomataira: gyártelepekre, csarnokokra, kéményekre, iparvágányokra.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
szóljon hozzá!