„Számunkra valahogy sosincs elég pénz”

Vioara Temian, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kolozs megyei alelnöke lapunknak leszögezte: a tanárok nem akarják sem az érettségit – amelynek szóbeli próbái már zajlanak, írásbeli szakasza pedig június 26-án kezdődik –, sem a jövő héten sorra kerülő képességvizsgát veszélybe sodorni, hiszen a végzősök nem hibásak a kialakult helyzetért.

Az általános sztrájk így egyelőre elmarad, de Vioara Temian szerint a következő tanév kezdetekor mindenképpen számítani kell rá. Az alelnök a tanügyi alkalmazottak egyik legfontosabb kifogásaként azt említette, hogy a kormányprogramba foglaltakkal ellentétben – a parlament által elfogadott, és már csak Klaus Johannis államfő szignójára váró egységes bérezési törvénytervezet értelmében –

„Számunkra valahogy sosincs elég pénz” – panaszolta Vioara Temian. Nem fogadták el a szakszervezetek azon javaslatát sem, hogy azok a pedagógusok, akik betegség miatt nem tudják ellátni munkájukat száz százalékosan, 3 évvel korábban mehessenek nyugdíjba. Nem tartják hatékonynak a pluszmunkáért járó javadalmazást sem, ezt ugyanis szabadnapokkal, nem pedig többletfizetéssel jutalmazzák, holott ez volna az elvárható.

A Kolozs megyei szervezet alelnöke rámutatott: azt már kár is említeni, hogy a kormány még mindig nem volt hajlandó gyakorlatba ültetni a még 2008-ban elfogadott, az államfő által ki is hirdetett, a tanügyi alkalmazottaknak 50 százalékos béremelést előíró törvényt. Az azóta elmaradt pluszjuttatásokat helyi szinten,

„Ezek az összegek az idei büdzsében sem szerepeltek. Azt ígérték, a júliusi költségvetés-kiigazítás során megkapjuk, de ezt is elmulasztották megtenni, most azt állítják, a novemberi kiigazításkor belefoglalják, erre vagy sor kerül vagy nem” – részletezte Vioara Temian.

Hangsúlyozta: hiába tárgyaltak több ízben a szakszervezeti vezetők a kormány illetékeseivel, nem találták meg a szükséges forrásokat az oktatásban dolgozók számára, emiatt például

erre csak 2018-ban, az is lehet, hogy csak a jövő év végén kerül sor.

„Mivel lehetnénk elégedettek, amikor semmit sem tartanak be abból, amit a kormányprogramban megígértek? Sőt még az állítják, hogy a mi szakszervezetünk vezetői elfogadták a munkaügyi minisztérium javaslatát, hogy jövőre halasszák a béremelést, ami egyszerűen nem igaz” – panaszolta a Kolozs megyei alelnök.

Úgy vélte, mivel csak néhány nap van hátra a tanévből, nem sok értelme lenne most általános sztrájkot kirobbantani, ráadásul hamarosan a kormány tagjai, valamint a képviselők és a szenátorok is szabadságra mennek. „A kormányépület üres falaival szemben tiltakozzunk?” – érvelt.

„A pedagógusok elfordultak a közélettől”

Hasonló állásponton vannak a FSLI Kovászna megyei szervezetének tagjai is: Nagy Gábor elnök a Krónikának leszögezte, a munkakonfliktus nem ért véget, a nyári vakáció után megtalálják a módját annak, hogy

Nagy ugyanakkor elsősorban azt fájlalja, hogy a pedagógusok elfordultak a közélettől, saját jogaikért is egyre kevesebben állnak ki. Rámutatott: Háromszéken a pedagógusok 34 százaléka támogatta az általános sztrájk kirobbantását, miközben az országos átlag elérte a 47 százalékot. „Ez gyenge eredmény, a munkaszüntetéshez legalább 80 százalékos támogatottságra lenne szükség” – értékelte az eredményeket a szakszervezeti elnök.

A vidéki iskolákban egyébként hatékonyabb volt a mozgósítás, például Nagybaconban és Rétyen a tanügyi alkalmazottak 98 százaléka vállalta volna a sztrájkot. A nagynevű városi tanintézetekben azonban jóval kisebb a tiltakozási kedv, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnázium nem is készítettek összesítést, miközben a Mikes Kelemen Főgimnázium 96 pedagógusa közül 39 írta alá a sztrájkvállalási ívet.

Nagy Gábor kifejtette: míg a kilencvenes évek elején felvállalták a különböző ügyeket a pedagógusok, ha kellett, utcára vonultak, ma már egyre nehezebben mozdulnak meg. „A március 15-ei ünnepségeken is egyre kevesebb tanárt látok, a trianoni megemlékezésre sem mennek el. Sőt

– részletezte a szakszervezet háromszéki elnöke.

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének országos vezetői hétfői közleményükben számoltak be arról, hogy nem teljesülnek az általános sztrájk kirobbantásának törvényes feltételei, ezért elhalasztják az akciót, de ez nem azt jelenti, hogy a tanügyi alkalmazottak elégedettek lennének az egységes bértörvénnyel.

korábban írtuk

Nem lesz sztrájk, nem bojkottálják a tanárok az érettségit

Nem lépnek sztrájkba a pedagógusok hétfőn, ellenben továbbra is elégedetlenek a bértörvénnyel. Jövő tanév elején újabb tiltakozásokra kell számítani.

Hétfő reggel ugyanakkor több Kolozs megyei, valamint bukaresti hatodik kerületi iskolában sztrájkot robbantottak ki a pedagógusok, az akciót azonban néhány óra után abbahagyták. Pavel Năstase oktatási miniszter leszögezte: nem beszélhetünk sztrájkról, amíg minden törvényes feltétel nem teljesül, ezt a pedagógusoknak is meg kell érteniük. Tudomása szerint hétfőn az ország mindegyik iskolájában zavartalanul zajlott az oktatás.