Erdélyt és a Székelyföldet nem az etnikai dominanciának, hanem az etnikai méltányosságnak és együttműködésnek kell jellemeznie – olvasható többek közt abban a kedden közzétett röpiratban, melyben az RMDSZ három székelyföldi politikusa elmagyarázza, mire gondolnak a székelyek, amikor autonómiát akarnak.
2014. június 25., 17:162014. június 25., 17:16
A Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, és Tánczos Barna Hargita megyei szenátor által jegyzett írás szerint az elképzelt autonómia egyik legerőteljesebb komponense, hogy a román mellett a magyar is hivatalos nyelve legyen a régiónak.
Erre azért van szükség, mert – szerintük – a hivatalos magyar nyelvhasználat a Székelyföldön az állami intézményekben a mai napig esetleges, szórványos és egyénfüggő. Mint írják, az igazságszolgáltatásban ma rosszabb a helyzet, mint a kommunista diktatúra idején volt.
Az RMDSZ politikusai a külügy és a hadügy kivételével az összes kormányzati kompetenciát az autonóm régiónak adnák át. Ezzel szerintük sokkal hatékonyabbá válna a döntéshozó folyamat. A helyben fizetett adókat helyben használnák fel, ezeknek csak öt százaléka kerülne az államhoz. A régió ásványi és altalajkincseinek – így az ásványvizeknek is – a kitermelési és koncessziós joga a tartományt illetné.
Az RMDSZ politikusai úgy vélik, nem kell a tartomány elszegényedésétől tartani, mert a székelyföldi megyék szinte harminc százalékkal többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit visszakapnak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy országos szinten a Székelyföldön van a legtöbb megtakarítás.
A székelyföldi emberek nem hitelből élnek, hanem a keresetükből, megtakarításaik aránya ötszöröse az országos átlagnak. Székelyföld autonómiája által szerintük valósággá válna, hogy „aki többet dolgozik, az jobban is él.”
Az etnikai arányosság kérdését tartották az autonómia harmadik fontos komponensének. Mint írják, a 71,6 százalékban magyarok által lakott Kovászna megyében „ötven bíróból csak öt magyar, ötven ügyészből csak kettő magyar, és a rendőrség kötelékében szolgálók 95 százalékos többségben román nemzetiségűek, akik kevés kivétellel nem is beszélik a magyar nyelvet”.
Szerintük Hargita megyében sem sokkal jobb a helyzet. Az RMDSZ-es politikusok a székelyföldi románok helyzetének rendezését is sarkalatos kérdésnek tartják. Számukra teljes körű kulturális autonómiát biztosítanának. Ez garanciát jelentene arra, hogy nyelvi és kulturális jogaik a legkisebb mértékben sem csorbulnának. Szerintük hasonló kulturális autonómia illetné meg a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarokat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!