Erdélyt és a Székelyföldet nem az etnikai dominanciának, hanem az etnikai méltányosságnak és együttműködésnek kell jellemeznie – olvasható többek közt abban a kedden közzétett röpiratban, melyben az RMDSZ három székelyföldi politikusa elmagyarázza, mire gondolnak a székelyek, amikor autonómiát akarnak.
2014. június 25., 17:162014. június 25., 17:16
A Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, és Tánczos Barna Hargita megyei szenátor által jegyzett írás szerint az elképzelt autonómia egyik legerőteljesebb komponense, hogy a román mellett a magyar is hivatalos nyelve legyen a régiónak.
Erre azért van szükség, mert – szerintük – a hivatalos magyar nyelvhasználat a Székelyföldön az állami intézményekben a mai napig esetleges, szórványos és egyénfüggő. Mint írják, az igazságszolgáltatásban ma rosszabb a helyzet, mint a kommunista diktatúra idején volt.
Az RMDSZ politikusai a külügy és a hadügy kivételével az összes kormányzati kompetenciát az autonóm régiónak adnák át. Ezzel szerintük sokkal hatékonyabbá válna a döntéshozó folyamat. A helyben fizetett adókat helyben használnák fel, ezeknek csak öt százaléka kerülne az államhoz. A régió ásványi és altalajkincseinek – így az ásványvizeknek is – a kitermelési és koncessziós joga a tartományt illetné.
Az RMDSZ politikusai úgy vélik, nem kell a tartomány elszegényedésétől tartani, mert a székelyföldi megyék szinte harminc százalékkal többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit visszakapnak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy országos szinten a Székelyföldön van a legtöbb megtakarítás.
A székelyföldi emberek nem hitelből élnek, hanem a keresetükből, megtakarításaik aránya ötszöröse az országos átlagnak. Székelyföld autonómiája által szerintük valósággá válna, hogy „aki többet dolgozik, az jobban is él.”
Az etnikai arányosság kérdését tartották az autonómia harmadik fontos komponensének. Mint írják, a 71,6 százalékban magyarok által lakott Kovászna megyében „ötven bíróból csak öt magyar, ötven ügyészből csak kettő magyar, és a rendőrség kötelékében szolgálók 95 százalékos többségben román nemzetiségűek, akik kevés kivétellel nem is beszélik a magyar nyelvet”.
Szerintük Hargita megyében sem sokkal jobb a helyzet. Az RMDSZ-es politikusok a székelyföldi románok helyzetének rendezését is sarkalatos kérdésnek tartják. Számukra teljes körű kulturális autonómiát biztosítanának. Ez garanciát jelentene arra, hogy nyelvi és kulturális jogaik a legkisebb mértékben sem csorbulnának. Szerintük hasonló kulturális autonómia illetné meg a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarokat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!