
Fotó: Haáz Vince
Jóval több roma él Romániában, mint a népszámlálás által kimutatott 2,98 százalék – vallja Dorin Cioabă önjelölt nagyszebeni cigánykirály, aki szerint sok roma közösséget nem is kerestek fel a számlálóbiztosok, mások pedig féltek vállalni identitásukat.
2023. február 05., 11:592023. február 05., 11:59
„Nem valós adatok, a biztosok nem mentek el a roma közösségekhez. A mi családunkat is az utolsó előtti napon számolták meg” – idézte Cioabă nyilatkozatát a G4media.ro portál.
hiszen hatalmas közösségek élnek a Hortobágy völgyében, és Medgyesen, Erzsébetvárosban is több ezer roma él. Ő maga úgy számol, hogy a megyében a valós számuk 60 ezer körül alakul, ami a lakosság 15,2 százalékát jelenti.
„Így volt ez, amikor Transznisztriába deportálták őket. Antonescu idején volt egy népszámlálás, és azokat, akik cigánynak vallották magukat, marhavagonokba zárták. Sokan azt mondják, románok, hogy ne lehessen felhasználni ellenük ezeket az adatokat” – fogalmazott.
és azt kérték, hogy csatlakozhassanak a számlálóbiztoshoz, amikor a roma közösségeket keresi fel, ám süket fülekre találtak.
Azért pedig, hogy a roma lakosság körében a legalacsonyabb, Szeben megyében például alig 1,09 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a szegénységet és a román oktatási rendszert teszi felelőssé.

Nagyjából 19 milliós Románia lakossága, ami legalább egymilliós csökkentést jelent a 2011-es népszámláláskor regisztrált 20,12 millióhoz képest – vonta meg a vasárnap lezárult cenzus első mérlegét az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke.

Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet közleményéből.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
2 hozzászólás