Hirdetés

A „cigánykirály” szerint a népszámlálás eredménye nem a valós képet mutatja: sok roma fél vállalni identitását

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Jóval több roma él Romániában, mint a népszámlálás által kimutatott 2,98 százalék – vallja Dorin Cioabă önjelölt nagyszebeni cigánykirály, aki szerint sok roma közösséget nem is kerestek fel a számlálóbiztosok, mások pedig féltek vállalni identitásukat.

Krónika

2023. február 05., 11:592023. február 05., 11:59

„Nem valós adatok, a biztosok nem mentek el a roma közösségekhez. A mi családunkat is az utolsó előtti napon számolták meg” – idézte Cioabă nyilatkozatát a G4media.ro portál.

Az önjelölt cigánykirály szerint az sem a valóságot tükrözi, hogy Szeben megye lakosságának alig 3,29 százaléka lenne roma nemzetiségű,

Hirdetés

hiszen hatalmas közösségek élnek a Hortobágy völgyében, és Medgyesen, Erzsébetvárosban is több ezer roma él. Ő maga úgy számol, hogy a megyében a valós számuk 60 ezer körül alakul, ami a lakosság 15,2 százalékát jelenti.

Dorin Cioabă szerint azért sem a valós képet mutatja a cenzus eredménye, mivel nagyon sok roma tartózkodik életvitelszerűen külföldön, az itthon élők között pedig sok az idős, aki fél vállalni identitását.

„Így volt ez, amikor Transznisztriába deportálták őket. Antonescu idején volt egy népszámlálás, és azokat, akik cigánynak vallották magukat, marhavagonokba zárták. Sokan azt mondják, románok, hogy ne lehessen felhasználni ellenük ezeket az adatokat” – fogalmazott.

A „cigánykirály” emlékeztetett: ők még a népszámlálás idején megkongatták a vészharangot,

és azt kérték, hogy csatlakozhassanak a számlálóbiztoshoz, amikor a roma közösségeket keresi fel, ám süket fülekre találtak.

Azért pedig, hogy a roma lakosság körében a legalacsonyabb, Szeben megyében például alig 1,09 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a szegénységet és a román oktatási rendszert teszi felelőssé.

korábban írtuk

A népszámlálás első eredményei: 19 millió körüli szintre csökkent Románia lakossága
A népszámlálás első eredményei: 19 millió körüli szintre csökkent Románia lakossága

Nagyjából 19 milliós Románia lakossága, ami legalább egymilliós csökkentést jelent a 2011-es népszámláláskor regisztrált 20,12 millióhoz képest – vonta meg a vasárnap lezárult cenzus első mérlegét az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke.

korábban írtuk

Népszámlálás: Kolozs megyében apadt a legjobban a magyar közösség, a legmagyarabb erdélyi megyében enyhén javult az arány
Népszámlálás: Kolozs megyében apadt a legjobban a magyar közösség, a legmagyarabb erdélyi megyében enyhén javult az arány

Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet közleményéből.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 15., kedd

„Pici részigazságokból hatalmas történetek” – Bandi István történész az erdélyi magyar értelmiség múltjának feltárásáról (1.)

„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.

„Pici részigazságokból hatalmas történetek” – Bandi István történész az erdélyi magyar értelmiség múltjának feltárásáról (1.)
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
2026. szeptember 13., vasárnap

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban

Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban
2026. szeptember 13., vasárnap

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát

Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát
Hirdetés
Hirdetés