
Marius Cornea (balra), a kiállítás kurátora szerint a modern korban élt nemesek életútjának a ma embere számára is van üzenete
Fotó: Muzeul Național al Banatului / Facebook
Bánsági nemesi családoknak állít emléket az a kiállítás, amely Temesváron látható a Mária Terézia-bástyában. Az emlékezés és feledés között. Bánsági nemesi családok a modern korban elnevezésű tárlat a 18. század végétől a 20. század közepéig követi nyomon a bánsági nemesség sorsát. Marius Cornea, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta, a tárlaton ismertetett nemesi életutak a mai kor embere számára is hordoznak üzenetet.
2025. március 31., 08:042025. március 31., 08:04
2025. március 31., 10:562025. március 31., 10:56
A történelmi Bánság múltját felidéző trilógia első része a modern kori nemességet Temesváron bemutató tárlat, amelynek folytatásaként idén ősszel terveznek egy, a polgárság, majd a köznép életét megidéző kiállítást is. „A tárlat ötletét az adta, hogy korábban Temesvár különböző városrészeinek történetével foglalkoztunk, öt kiállítás keretében mutattuk be a temesvári hétköznapi emberek mindennapjait a 18−19. századtól napjainkig, és ennek a rendezvénynek a továbbgondolásaként jött létre a nemesi családokat ismertető kiállítás” – nyilatkozta lapunknak Marius Cornea történész, a Bánsági Történeti Múzeum munkatársa. Rámutatott, a tavaly ősszel megnyitott tárlat
ugyanis a 130 évvel ezelőtt elhunyt művészetpártoló nemes óriási hagyatékával megalapozta a bánsági város közgyűjteményeinek anyagát.
Többek között papi ruhák és viseletek is megtekinthetőek a kiállításon
Fotó: Ioan Tasi / Bánsági Történeti Múzeum
A múzeumban bemutatott festmények, könyvek, nemeslevelek, viseletek, papi ruhák, ezüst evőeszközök és dísztárgyak a Bánság történelmének aranykorát idézik meg. Ugyanakkor azon túl, hogy tükrözik a kor nemeseinek gazdagságát, a kiállított tárgyak
Így találunk utalásokat az 1920-as impériumváltásra, az 1921-es földreformra, illetve az 1949-es deportálásokra is. A Bánság a nemzetiségek szempontjából már abban a korban is heterogén közösség volt, így a nemesi családok között megtalálni a magyar és román nemesek mellett zsidó, horvát, szerb, szlovák, cseh, örmény, de akár grúz származású arisztokrata családokat is.
– fejtette ki a történész.
Bánsági nemesi családoknak állít emléket a Mária Terézia-bástyában látható kiállítás
Fotó: Ioan Tasi / Bánsági Történeti Múzeum
A történész rámutatott, az osztrák, magyar, román, szerb vagy horvát nemesek a 18–19. században jelentős szerepet játszottak a Bánság gazdasági, kulturális és társadalmi felvirágoztatásában. A régió a Habsburg Birodalom egyik legdinamikusabban fejlődő tartománya lett, ami nagyban a birtokos arisztokrácia és nemesség fejlesztő tevékenységének volt köszönhető. Ebben az időben számos kórház épült a régióban, bevezették a nyugdíjrendszert, létrejöttek az özvegyeket és árvákat segítő szervezetek, kiépült az infrastruktúra, iskolák és színházak, templomok épültek ebben a korban. Mint fogalmazott, gazdaságilag is jelentős fejlesztések történtek, felvirágzott a mezőgazdaság és az ipar, a Bánság egész Közép-Európa egyik legfejlettebb régiójává vált.
Marius Cornea történész arról is beszélt,
Mint magyarázta, ennek egyik oka, hogy miután 1718-ban Savoyai Jenő herceg, német-római császári hadvezér felszabadította a Bánságot a török uralom alól, a térség 60 évre a Habsburg-ház „magántulajdona” lett, Temesvárt és a környező területeket közvetlenül Bécsből igazgatták, és csak 1779-ben csatolták vissza a Magyar Királysághoz. Mária Terézia és társuralkodója, II. József német-római császár elrendelte a térség területi és közigazgatási átszervezését, és a Temes, Torontál és Krassó-Szörény vármegyékből álló Bánság birtokait nyilvános árveréseken osztotta ki főként a hozzá hűséges arisztokraták, katonatisztek, gazdag polgárok és egyházi szervezetek között.

Múzeumot hoz létre az 1989-es forradalom emlékére Temesváron a művelődési minisztérium. A leendő intézménynek otthont adó épület tervezése már elkezdődött.
Arra a kérdésünkre, hogyan látja, mennyire ismert a történelemnek ez a korszaka a ma embere számára, a történész elmondta, a nagy- és dédszülők generációja emlékezetében még élnek azok a történetek, amelyek az itt élt nemesekhez kapcsolódnak.
Az elmúlt évtizedekben számos civil szervezet elköteleződött a műemlék épületek megmentése mellett, és több olyan a fiatalok körében is népszerű fórum, közösségimédia-felület létezik, amely megismerteti ezek múltját” – fejtette ki Marius Cornea. Rámutatott, a modern korban élt nemesek története a mai ember számára is hordoz üzenetet. „Noha az arisztokrácia világa ma már egy elveszett világ – Stefan Zweig osztrák író, költő metaforájával élve: a tegnap világa –, a kiállításon is bemutatott nemesi életutak arra világítanak rá, hogy az élet természetes velejárói a hullámvölgyek. Ezek a sorsok megmutatják, hogyan lehet helyt állni a különböző élethelyzetekben, ugyanis az élet szólhat mind a gazdagságról, mind a mélyszegénységről, ahogy a nemesek is megtapasztalták az államosítás, deportálások után” – fogalmazott a temesvári történész.
A kiállítás anyagának egy része az aradi, karánsebesi, resicabányai, lugosi múzeumokból került ki, de a temesvári levéltár, valamint a Temesvári Római Katolikus Püspökség is hozzájárult a tárlat létrejöttéhez. „Muzeográfiai csoda számba megy, hogy a kiállított műtárgyak nyolcvan százaléka az elmúlt hat évben került a Temesvári Történeti Múzeum birtokába, többet közülük németországi múzeumokból, magángyűjteményekből szereztek be a Temes Megyei Tanács anyagi támogatásával” – mesélte a Krónikának Marius Cornea. Hozzátette, az április végéig látható tárlatot a későbbiekben Budapesten és Újvidéken is kiállítják.

Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.
Szokatlan trükkel csapták be egy idős kolozsvári férfit azok a tolvajok, akik egy „padláson rekedt postagalambra” hivatkozva jutottak be a lakásába. A nagy összegű készpénzt és ékszert eltulajdonító gyanúsítottakat rövid időn belül elfogták.
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökkennek az osztályok számai, és pedagógusi állások szűnnek meg.
A székelyföldi városokról más erdélyi településekre is átcsapott a helyi adók és illetékek emelésével szembeni elégedetlenségi hullám. Désen utcára vonultak a lakosok, míg Bácsban a helyi képviselő-testület tagjain kérték számon az adóemelés mértékét.
Elvették szüleitől azt a 13 éves kiskorút, aki a gyanú szerint egy 15 éves társával együtt megölt egy másik 15 éves fiút a Temes megyei Csene településen – közölte pénteken a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC).
szóljon hozzá!