Marius Cornea (balra), a kiállítás kurátora szerint a modern korban élt nemesek életútjának a ma embere számára is van üzenete
Fotó: Muzeul Național al Banatului / Facebook
Bánsági nemesi családoknak állít emléket az a kiállítás, amely Temesváron látható a Mária Terézia-bástyában. Az emlékezés és feledés között. Bánsági nemesi családok a modern korban elnevezésű tárlat a 18. század végétől a 20. század közepéig követi nyomon a bánsági nemesség sorsát. Marius Cornea, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta, a tárlaton ismertetett nemesi életutak a mai kor embere számára is hordoznak üzenetet.
2025. március 31., 08:042025. március 31., 08:04
2025. március 31., 10:562025. március 31., 10:56
A történelmi Bánság múltját felidéző trilógia első része a modern kori nemességet Temesváron bemutató tárlat, amelynek folytatásaként idén ősszel terveznek egy, a polgárság, majd a köznép életét megidéző kiállítást is. „A tárlat ötletét az adta, hogy korábban Temesvár különböző városrészeinek történetével foglalkoztunk, öt kiállítás keretében mutattuk be a temesvári hétköznapi emberek mindennapjait a 18−19. századtól napjainkig, és ennek a rendezvénynek a továbbgondolásaként jött létre a nemesi családokat ismertető kiállítás” – nyilatkozta lapunknak Marius Cornea történész, a Bánsági Történeti Múzeum munkatársa. Rámutatott, a tavaly ősszel megnyitott tárlat
ugyanis a 130 évvel ezelőtt elhunyt művészetpártoló nemes óriási hagyatékával megalapozta a bánsági város közgyűjteményeinek anyagát.
Többek között papi ruhák és viseletek is megtekinthetőek a kiállításon
Fotó: Ioan Tasi / Bánsági Történeti Múzeum
A múzeumban bemutatott festmények, könyvek, nemeslevelek, viseletek, papi ruhák, ezüst evőeszközök és dísztárgyak a Bánság történelmének aranykorát idézik meg. Ugyanakkor azon túl, hogy tükrözik a kor nemeseinek gazdagságát, a kiállított tárgyak
Így találunk utalásokat az 1920-as impériumváltásra, az 1921-es földreformra, illetve az 1949-es deportálásokra is. A Bánság a nemzetiségek szempontjából már abban a korban is heterogén közösség volt, így a nemesi családok között megtalálni a magyar és román nemesek mellett zsidó, horvát, szerb, szlovák, cseh, örmény, de akár grúz származású arisztokrata családokat is.
– fejtette ki a történész.
Bánsági nemesi családoknak állít emléket a Mária Terézia-bástyában látható kiállítás
Fotó: Ioan Tasi / Bánsági Történeti Múzeum
A történész rámutatott, az osztrák, magyar, román, szerb vagy horvát nemesek a 18–19. században jelentős szerepet játszottak a Bánság gazdasági, kulturális és társadalmi felvirágoztatásában. A régió a Habsburg Birodalom egyik legdinamikusabban fejlődő tartománya lett, ami nagyban a birtokos arisztokrácia és nemesség fejlesztő tevékenységének volt köszönhető. Ebben az időben számos kórház épült a régióban, bevezették a nyugdíjrendszert, létrejöttek az özvegyeket és árvákat segítő szervezetek, kiépült az infrastruktúra, iskolák és színházak, templomok épültek ebben a korban. Mint fogalmazott, gazdaságilag is jelentős fejlesztések történtek, felvirágzott a mezőgazdaság és az ipar, a Bánság egész Közép-Európa egyik legfejlettebb régiójává vált.
Marius Cornea történész arról is beszélt,
Mint magyarázta, ennek egyik oka, hogy miután 1718-ban Savoyai Jenő herceg, német-római császári hadvezér felszabadította a Bánságot a török uralom alól, a térség 60 évre a Habsburg-ház „magántulajdona” lett, Temesvárt és a környező területeket közvetlenül Bécsből igazgatták, és csak 1779-ben csatolták vissza a Magyar Királysághoz. Mária Terézia és társuralkodója, II. József német-római császár elrendelte a térség területi és közigazgatási átszervezését, és a Temes, Torontál és Krassó-Szörény vármegyékből álló Bánság birtokait nyilvános árveréseken osztotta ki főként a hozzá hűséges arisztokraták, katonatisztek, gazdag polgárok és egyházi szervezetek között.
Múzeumot hoz létre az 1989-es forradalom emlékére Temesváron a művelődési minisztérium. A leendő intézménynek otthont adó épület tervezése már elkezdődött.
Arra a kérdésünkre, hogyan látja, mennyire ismert a történelemnek ez a korszaka a ma embere számára, a történész elmondta, a nagy- és dédszülők generációja emlékezetében még élnek azok a történetek, amelyek az itt élt nemesekhez kapcsolódnak.
Az elmúlt évtizedekben számos civil szervezet elköteleződött a műemlék épületek megmentése mellett, és több olyan a fiatalok körében is népszerű fórum, közösségimédia-felület létezik, amely megismerteti ezek múltját” – fejtette ki Marius Cornea. Rámutatott, a modern korban élt nemesek története a mai ember számára is hordoz üzenetet. „Noha az arisztokrácia világa ma már egy elveszett világ – Stefan Zweig osztrák író, költő metaforájával élve: a tegnap világa –, a kiállításon is bemutatott nemesi életutak arra világítanak rá, hogy az élet természetes velejárói a hullámvölgyek. Ezek a sorsok megmutatják, hogyan lehet helyt állni a különböző élethelyzetekben, ugyanis az élet szólhat mind a gazdagságról, mind a mélyszegénységről, ahogy a nemesek is megtapasztalták az államosítás, deportálások után” – fogalmazott a temesvári történész.
A kiállítás anyagának egy része az aradi, karánsebesi, resicabányai, lugosi múzeumokból került ki, de a temesvári levéltár, valamint a Temesvári Római Katolikus Püspökség is hozzájárult a tárlat létrejöttéhez. „Muzeográfiai csoda számba megy, hogy a kiállított műtárgyak nyolcvan százaléka az elmúlt hat évben került a Temesvári Történeti Múzeum birtokába, többet közülük németországi múzeumokból, magángyűjteményekből szereztek be a Temes Megyei Tanács anyagi támogatásával” – mesélte a Krónikának Marius Cornea. Hozzátette, az április végéig látható tárlatot a későbbiekben Budapesten és Újvidéken is kiállítják.
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!