Fotó: Bánsági Falumúzeum/Facebook
Önkénteseket keres a temesvári Bánsági Falumúzeum, olyan jelentkezőket, akik beköltöznének a skanzen bánsági, magyar, sváb és szerb tájházába és ott hagyományos életmódot folytatnának, gazdálkodnának – írta a temesvári sajtó.
2023. május 20., 16:082023. május 20., 16:08
A kezdeményezés nem új keletű, a múzeum már korábban is keresett a népi életmódot a gyakorlatban felelevenítő hagyományőrzőket – írta a Timiș Online portál, a tion.ro. A Bánsági Falumúzeum nemrégiben kinevezett igazgatója közölte, újjá szeretné éleszteni ezt a régebbi ötletet, amely a magyarországi Csongrád, valamint Temesvár együttműködéseként jött létre tíz évvel ezelőtt.
A határon átnyúló együttműködés eredményeképpen Csongrádban hét tájházban élesztették újjá a halászmesterséget, a cél az, hogy interaktív, élő falumúzeumban ismerkedhessen meg a közönség a népi mesterségekkel.
A projekt abbamaradt, mivel négy, hagyományos életmódra vállalkozó önkéntes családot vártak, de nem akadt jelentkező. Dorel Micle, aki néhány hónapja vette át a falumúzeum vezetését, újra keresi az önkénteseket. Úgy fogalmazott,
„Önkéntes vagy együttműködő családokat keresünk, mert nincsen anyagi alapunk arra, hogy fizessünk ezért a tevékenységért. Az önkéntesség esetében a jelentkezőknek rendben kellene tartaniuk a tájházakat, bennük kellene lakniuk pontosan úgy, ahogy a 19. század végén, a 20. század elején tették az emberek, tehát nem föltétlenül modern körülmények között” – mondta az igazgató.
Fotó: Bánsági Falumúzeum/Facebook
Hozzátette,
Micle azt is elmondta, hogy a tájházak körül kertészkedni is lehet, és a projekten keresztül szeretnének „életet lehelni” e3zekben a régi házakba, feleleveníteni azt az életmódot, amit nagyszüleink folytattak.
A temesvári szabadtéri múzeum 1967-ben létesült, 1971-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. 2000-ig a Bánsági Múzeum részlegeként működött, azt követően önálló intézmény lett, a Temes Megyei Tanács fennhatósága alá tartozik.
„Ez az a nap, amelyet Isten adott, hogy örvendezzünk és vigadjunk benne” – hangzott el a temesvári Szent György-székesegyház szombati újraszentelésén.
Rajtra kész a temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó, a TESZT: a Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 21–28. között rendezi a 14. szemlét, amely az Európa Kulturális Fővárosa 2023 hivatalos programjába illeszkedik.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!