„Háziasult” medveállomány

Akaratlanul suttogóra váltunk, amikor az elől haladó vadőr friss medvenyomra mutat a nedves földúton. Jól látszik a tenyér és a karmok nyoma. Eddig kételkedtünk abban, hogy Székelyudvarhelytől tíz, Sükőtől pedig alig egy kilométerre medvét láthatunk, hiszen a reggeli lesen is �csak� vaddisznót sikerült látni. Alig egy negyedórája szemerkél az eső a legelőn, a nyom pedig a nedves talajon maradt, annyira friss. Az erdő szélétől alig száz méterre hirtelen megtorpan a vadőr, óvatosan mozdulva int, és lefele mutat. Semmit nem látunk a szürkületben, aztán egy faág vagy kő megmozdul és szép nagy medveként emelkedik fel a fűből. Hátsó lábain állva mozdulatlanul néz felénk, mi is megmerevedve állunk. A fényképezőgép kattanására féloldalt hanyatt vágódik, megfordul, és eltűnik az erdőben. A fényképezőgépet leengedve fújjuk ki a levegőt, amikor apró szürke halom hullámzik a medve után: egy bocs, aztán hirtelen még egy és még egy. A meglepetéstől eszünkbe sem jut fényképezni. Óvatosan közelebb kerülve látjuk, az etetéshez kiszórt kukoricán csemegéztek. �Persze a vadőr pontosan tudta hová hoz minket, hol keresse a medvét, nem a szeme élesebb� � nyugtatjuk magunkat, mert felötlik: ha magunkra vagyunk, talán olyan közel megyünk az anyához, hogy nem ússzuk meg szívdobogással a találkozást. �A kukorica nincs felcímkézve, lehetett volna vaddisznó vagy őz is az etetőn. A medvével vigyázni kell� � mondja Péter András vadőr (képünkön), mintha kitalálná a gondolatainkat.

Makk helyett kukorica
�Etetéssel akarjuk megvédeni a gazdák földjeit a vadkártól, de ezzel már bocskként rászoktatjuk a medvéket a kukorica, a zab, a gyümölcsök ízére, ezért felnőttkorukban is inkább a tejes kukoricát, az édes szilvát választják a sovány áfonya, makk és gomba helyett. Az etetés biztos táplálékforrás, ezért a medvék túlszaporodtak, és több medve több kárt is okoz. Ördögi kör ez� � mondja Both József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa. �Az erdős területek csökkenése, a folyamatos megzavarásuk miatt változott az élőhelyük is. Fakitermelés főként a Hargita magasan fekvő erdeiben folyik, mert a fenyőfélékre nagyobb a kereslet, mint a lombhullatókra. A medvék levonultak a Küküllő, a Nyikó és a Homoródok �békésebb� dombhátaira. Itt a táplálék is bőségesebb, és erdőkitermelés sem olyan mértékű. Az élőhelyváltás mellett a viselkedésmódjuk is átalakult, egyre gyakoribbak az ember elleni, indok nélküli, spontán támadások� � teszi hozzá. A medvék védett állatok, engedély nélkül kilőni őket bűncselekmény. A hetvenes-nyolcvanas években híresek-hírhedtek voltak a Ceauºescu vadászatai. Õ lesből lőtte a nemzetközi C. I. C. pontozási rendszer szerint világrekord nagyságú medvéket, rendszeres etetésük akkor, a főtitkári vadászatok sikere érdekében vált gyakorlattá. Két éve törvény tiltja a medvék lesből, beetetéssel történő vadászatát, ma a vadkárok elhárításáért, a termény védelméért történik az etetés.

Törvénnyel sokasított vadállomány
�Elveszítjük a vadászterületet, amennyiben az állomány nagyságának megfelelő, előírt menynyiségű szálas- és szemestakarmányt, gyümölcsöt, répát, sót nem biztosítjuk az állatoknak � mondja Bíró István, a székelyudvarhelyi Nagyküküllő horgász- és vadásztársulat igazgatója. � Az általunk használt 110 ezer hektáros vadászterület a természetes vadeltartó képessége 28 medve. 2005-ben viszont 136 medvét számoltunk a területen, az idén tavasszal 153-at. A tavaly öt medvére kaptunk kilövési engedélyt, az idén még nem is tudjuk, mennyi lesz, mert még nem közölte a mezőgazdasági minisztérium. A védett állatok okozta kárt a minisztériumnak kellene megtérítenie, de még egyetlen olyan esetről sem tudok, amikor fizettek a gazdának a termésért vagy háziállatért. 2005-ben kettőszázhúszezer RON értékű vadkárt összesítettünk, ebben a hónapban már nincs olyan község, ahonnan ne érkezett volna terménykárjelentés. Máréfalván két borjút vitt el a csordából a medve.�
A vadásztársulatok a tagdíjból és a bérvadászatból származó bevételből tartják fenn magukat. Az általuk használt területért, fele-fele arányban az államnak és a terület tulajdonosainak fizetik a bért, kötelesek etetni, selejtezni a vadállományt, vadőröket fizetni és gondozni a területet. Mindezt szigorú törvényes keretek között. Az előírások be nem tartása több esetben minősül bűnténynek, mint kihágásnak. �A tavaly, az engedélyezett öt medvéből hármat tudtunk elejteni� � ecseteli Bíró István. Hozzáteszi, belföldi vadász ritkán vált ki medvére engedélyt, bár ez még mindig jóval olcsóbb, mint egy külföldinek. Egy közepesnek számító medve kilövéséért a hazai vadásznak 52 millió lejt, a külföldinek 5000 eurót kell fizetnie. Hajtáskor azonban teljesen bizonytalan, hogy a kemény pénzt fizető német vadász, vagy egy engedély nélküli, itteni segítő elé érkezik a medve. A kívánt méret sem meghatározható. Volt olyan eset, hogy a külföldi vadász nagyobb medvét ejtett el, mint amekkorára számított, és nem volt hajlandó kifizetni a különbözetet. �Nem adtuk át neki a trófeát, azóta is itt lóg az iroda falán� � mutat egy hatalmas medvebőrre Bíró István. �Szarvas, őz vagy vaddisznó esetén az agancs vagy az agyar alapján első látásra nyilvánvaló az állat neme, medvénél nehezen lehet megkülönböztetni a hímet a nősténytől. A hajtásban elmaradnak a bocsok, előfordulhatna, hogy tévedésből anyamedvét lövünk, ezért a vad felbukkanása után még várni kell néhány percet, ha nem tudjuk azonosítani a medvét� � sorolja a megszorítások miatti nehézségeiket az igazgató. �Mindezek a lesből való vadászatnál nem merülnek fel. Pontosabb lenne a selejtezés, és legalább az engedélyezett számú vadat ki lehetne lőni, kevesebb lenne a vadkár is. Az emberek minket hibáztatnak ezekért, de a törvényes szabályozás megköti a kezünket, alig tehetünk valamit a túlnépesedett állomány ellen.�

A fényképezés ára
�Ha kárt okoznak a vadak, akkor sem a kilövésük a megoldás � állítja Baczó Zoltán, a medvék védelmében országos hírnevet szerzett Aves Alapítvány munkatársa. � Azért kényszerülnek be a termőterületekre, mert mi, emberek folyamatosan vesszük el az életterüket.� Az állatvédő szerint a számokat is fenntartásokkal kell kezelni. �A vadásztársaságok irreálisan magas vadszámot jelentenek, hogy több állatra kapjanak kilövési engedélyt� � véli Baczó. Meglátása szerint nemcsak gyilkolással, trófeaként lehet értékesíteni a medvét, hanem az állatokat be- és megmutató túrákkal is. Pénzt lehetne kérni például a medvék fényképezéséért is. �Nem várjuk el, hogy a vadásztársulatok viseljék a megfelelő élettér megőrzésének a teljes terhét, de nekik is változtatniuk kell a hozzáállásukon. Romániának már eddig is országos programot kellett volna kidolgoznia a veszélyeztetett fajok védelmére. Az erdők köré, ha úgy tetszik, vadvédelmi zónaként ültetett gyümölcsösök vagy szemestakarmányos területek hozhatnak megoldást a vadkárra, nem az öldöklés� � jelentette ki az állatvédő.
�A medveállomány létszámát valóban nem ismerjük pontosan, inkább becsült érték, mint valós adat, amit a tavaszi vadszámláláskor össze tudunk állítani� � erősíti meg Both József is az Aves munkatársának véleményét. �Az igazi megoldás a rádióadós nyakörv lenne, de erre egyelőre aligha van pénz, és a veszélyessége miatt ember sincs igazán az ilyen számlálás elvégzésére. Európai uniós forrásokból próbálunk ilyen programra pénzt pályázni, egyelőre még az út elején vagyunk� � mondta.
A vadnéző és fényképező túrák iránt azonban kisebb a lelkesedés. Az ilyen programok ára a vadásztársaságok központilag meghatározott árlistája szerint száz euró egy napra. �Panziók kérésére néhányszor próbaképpen vezettem vadnéző túrát � mondja Péter András vadőr �, de a vendégeket alig lehetett csendre inteni. Hangoskodva pedig nem lehet vadat látni, fényképezni. Ráadásul a következő csoportot már a szervezők maguk hozták a helyszínre, hogy megspórolják a vadásztársulatnak fizetendő pénzt. Legfeljebb vadháborítás címén lehetne őket megbüntetni ilyen esetben, de ez sem igazán járható út. Ezért inkább nem vállalok több túravezetést, minthogy később fényképező csoportokkal vitatkozzam. Ha nem tudják, hol a vad, nem is tudják zavarni� � jegyzi meg a vadőr.

Háromezres medvefölösleg
A környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közvitára bocsátott tervezete szerint a 2006�2007-es vadászati szezonban a tavalyi 250 helyett 300 medve kilövését kellene engedélyezni. Vasile Lupu, a mezőgazdasági minisztérium illetékes államtitkára szerint a megemelt kvóta sem elegendő. Az államtitkár által közölt adatok szerint Romániában 7000 medve él, az erdős területek azonban csak 4000 számára biztosítanak optimális körülményeket a fennmaradáshoz.