
2012. január 16., 09:012012. január 16., 09:01
A megemlékezés délelőtt 11 órakor istentisztelettel kezdődött Tordán, az 1568-as országgyűlés helyszínén, az unitárius templomban. A szolgálatot Józsa István Lajos lelkész tartotta, majd Kovács Sándor teológiai tanár mondott emlékbeszédet. Ezt követően a városi múzeumot is meglátogatták, ahol Körösfői Kriesch Aladár A vallásszabadság törvényének kihirdetése az 1568-i tordai országgyűlésen című restaurált festményét tekinthették meg a résztvevők.
Délután a kolozsvári belvárosi unitárius templomban tartottak ünnepi istentiszteletet, amelyen az igehirdetési szolgálatot Pap Mária, a Háromszék-felsőfehéri Unitárius Egyházkör esperese végezte. Beszédében hangsúlyozta: a csupán írásban létező szabadság illúzió, valódivá pedig csak az azt felvállaló, azért áldozatokat hozó emberek és közösség révén válhat.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök köszöntőjében rámutatott: január 13. megállásra, elmélkedésre késztet üzenetével, történéseivel. „Hiszem, hogy jól döntöttünk, amikor 10 éve ezt a napot a vallásszabadság napjává nyilvánítottuk, hogy együtt ünnepelhessük a tordai országgyűlést” – mutatott rá Benczédi. A jelenlévőket Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja is köszöntötte, aki hangsúlyozta: a tordai országgyűlés legfőbb üzenete az akkori zavaros időszakban megszületett tolerancia fontossága. „Fejet hajtunk történelmünk aranybetűs eseménye előtt. Érdemes megfontolni ezt a dicsőséges cselekedetet, amely a mai kor számára is példaértékű” – fogalmazott a főkonzul, utalva arra, hogy János Zsigmond fejedelem uralkodása alatt, 1568 januárjában a Tordán tartott erdélyi országgyűlésen kihirdették a vallásszabadságot.
Pásztori-Kupán István teológiai előadótanár Az 1568-as tordai vallásbéke üzenete címmel tartott bemutatót a kolozsvári református kollégiumban. Pásztori a korabeli európai államokban található viszonyok bemutatásával érzékeltette, hogy mennyire egyedinek és újítónak számított a tordai országgyűlésen hozott döntés. Hangsúlyozta: a határozattal az egyéni döntések helyett a közösségi akarat került előtérbe, amely sajnálatos módon a mai liberális felfogásból hiányzik.
Az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét. Az erdélyi rendek – magyarok, székelyek és szászok – négy és fél évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint”.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.