2012. január 16., 09:012012. január 16., 09:01
A megemlékezés délelőtt 11 órakor istentisztelettel kezdődött Tordán, az 1568-as országgyűlés helyszínén, az unitárius templomban. A szolgálatot Józsa István Lajos lelkész tartotta, majd Kovács Sándor teológiai tanár mondott emlékbeszédet. Ezt követően a városi múzeumot is meglátogatták, ahol Körösfői Kriesch Aladár A vallásszabadság törvényének kihirdetése az 1568-i tordai országgyűlésen című restaurált festményét tekinthették meg a résztvevők.
Délután a kolozsvári belvárosi unitárius templomban tartottak ünnepi istentiszteletet, amelyen az igehirdetési szolgálatot Pap Mária, a Háromszék-felsőfehéri Unitárius Egyházkör esperese végezte. Beszédében hangsúlyozta: a csupán írásban létező szabadság illúzió, valódivá pedig csak az azt felvállaló, azért áldozatokat hozó emberek és közösség révén válhat.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök köszöntőjében rámutatott: január 13. megállásra, elmélkedésre késztet üzenetével, történéseivel. „Hiszem, hogy jól döntöttünk, amikor 10 éve ezt a napot a vallásszabadság napjává nyilvánítottuk, hogy együtt ünnepelhessük a tordai országgyűlést” – mutatott rá Benczédi. A jelenlévőket Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja is köszöntötte, aki hangsúlyozta: a tordai országgyűlés legfőbb üzenete az akkori zavaros időszakban megszületett tolerancia fontossága. „Fejet hajtunk történelmünk aranybetűs eseménye előtt. Érdemes megfontolni ezt a dicsőséges cselekedetet, amely a mai kor számára is példaértékű” – fogalmazott a főkonzul, utalva arra, hogy János Zsigmond fejedelem uralkodása alatt, 1568 januárjában a Tordán tartott erdélyi országgyűlésen kihirdették a vallásszabadságot.
Pásztori-Kupán István teológiai előadótanár Az 1568-as tordai vallásbéke üzenete címmel tartott bemutatót a kolozsvári református kollégiumban. Pásztori a korabeli európai államokban található viszonyok bemutatásával érzékeltette, hogy mennyire egyedinek és újítónak számított a tordai országgyűlésen hozott döntés. Hangsúlyozta: a határozattal az egyéni döntések helyett a közösségi akarat került előtérbe, amely sajnálatos módon a mai liberális felfogásból hiányzik.
Az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét. Az erdélyi rendek – magyarok, székelyek és szászok – négy és fél évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Látogatottsági adatok