2012. augusztus 16., 11:342012. augusztus 16., 11:34
Szekernyés János temesvári helytörténész az MTI-nek elmondta, hogy nemcsak az akkori kor mércéjével, hanem a mai szemmel is jelentősnek számít a Temes-köz mocsarainak a XVIII. század első felében történt lecsapolása, a Bega és a Temes folyó szabályozása.
Mint megjegyezte, ennek a következménye, hogy bár Temesvár neve a Temes folyóra utal, a városon a Bega folyik át. Az osztrák szolgálatban álló Fremant Miksa holland vízmérnök ugyanis úgy tervezte meg a térség vízügyi rendszerét, hogy a mesterséges medrekbe terelt két párhuzamos folyó közül a Bega (régi nevén Kistemes) haladjon át Temesváron.
A helytörténész elmondta: a vízügyi rendszert úgy építették meg, hogy a két folyót Temesvár fölött két csatorna is összeköti. A Lugos közelében ásott tápcsatorna azt tette lehetővé, hogy a Temesből mindig annyi vizet vezessenek át a Begába, amennyi a hajózáshoz szükséges, egy másik árapasztó csatorna pedig az esetleges vízfölösleget vezette át a Begából a Temesbe.
„Ennek a rendszernek köszönhető, hogy a Bega a legnagyobb szárazságban is hajózható maradt, Temesvárt pedig az újkori történetében soha nem veszélyeztette árvíz\" – magyarázta Szekernyés János. A rendszert a XIX. században is fejlesztették; duzzasztógátakkal és zsilipekkel érték el, hogy immár nagyobb hajók is eljuthatnak Temesvárra.
A helytörténész szerint Temesvár és a Bánság gazdasági felemelkedését is a hajózható Bega-csatorna alapozta meg. Az itt megtermelt gabonát, később pedig a Temesváron gyártott ipari termékeket is vízi úton szállították el. Hajón érkeztek Temesvárra a városban épült gyárak berendezései és 1857-ben az épülő Szeged-Temesvár vasútvonal első gőzmozdonyai is.
Szekernyés János elmondta, hogy a Temesvár terein látható fogadalmi szobrokat is hajón szállították Bécsből a városba.
Szekernyés János megemlítette, hogy a Temesvárra vezető hajóforgalmat a trianoni határok lehetetlenítették el, 1958-ban állt le végképp a Románia és Jugoszlávia közötti hajóforgalom. A Moszkvából irányított Jugoszlávia-ellenes kampány idején ráccsal zárták el a Bega medrét, hogy még búvárok se juthassanak át a folyón Jugoszláviába.
„A Bega romániai szakaszán az 1960-as évekig közlekedtek hajók. A folyó melletti falvakból a Puttyogónak nevezett kishajóval hozták a zöldséget a temesvári piacra” – idézte fel Szekernyés János. Az 1980-as, 1990-es években már csak Temesvár területén maradt sétahajózásra alkalmas a folyómeder, de 2000 után ez a szakasz is eliszaposodott.
Temesvár alpolgármestere 2011 áprilisában jelentette be, hogy a város területén ismét hajózhatóvá tették a csatornát és a városvezetés azt tervezi, hogy vízibuszokat állít üzembe.
Az akkori közlés szerint a Bega-csatorna teljes, 44 kilométeres romániai szakaszán újraindulhat a hajózás, ha újraépítik a zsiliprendszert Románszentmihálynál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok