Ünnepi menü: egészséges táplálkozás és magyaros ételek

Már az adventi időszakban, a karácsonyi előkészületek során érdemes megtervezni az ünnepi menüsort. Az egészséges táplálkozásba beépíthetők a magyaros ételek, a mértékletes alkoholfogyasztás, hiszen nincs tiltott étel vagy élelmiszer, csak kerülendő mennyiségek. Erre az ünnepre úgy kellene gondolnunk, hogy az elfogyasztott, ínycsiklandó fűszerekkel készített ételek és édességek – melyeket ajánlatos házilag elkészíteni – hatására szervezetünk feltöltődik, jótékonyan befolyásolja majd emésztőrendszerünket.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy ünnepek alkalmával sem felejtjük el a napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztást, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztást, a friss levegőn lehetőleg napi rendszerességgel végzett testmozgást.

Itthoni és más nemzetektől átvett étkek

Ahány nemzet és vallási hagyomány, annyiféle jellegzetes és érdekes étellel és édességgel találkozhatunk, bár ma már egyre jobban keverednek a régi nemzeti hagyományok és a más nemzetektől átvett szokások. Ilyen népszerű karácsonyi sütemény a „Buche de Noël”, melyet a magyarok egyszerűen karácsonyi fatörzsnek neveznek. Magyar nyelvterületen a keresztény étkezési kultúra legtöbb eleme az ünnepekkor tálalt menüben fellelhető.

Az egyházi év a négy hétig tartó adventtel indul, amely december 24-éig tart. Ezt az időszakot a szegényesebb, böjtös ételek jellemzik, amikor többek között káposztát, babot, aszalt gyümölcsökből készült levest, mákos tésztát esznek. Régebben főként az idősek egész nap són, kenyéren és vízen böjtöltek . Este a karácsonyi asztalra is csak növényi eledel került. Az éjféli mise után kicserélték az abroszt, amiről a böjtös vacsorát ették, és ezután már gazdagabb fogások következtek. Karácsony böjtje szenteste ér véget. Szenteste az ünnepi étel legtöbb helyen halászlé, halleves, rántott hal, esetleg pulykasült vagy töltött káposzta.

Libasült vöröskáposztával

Nagykarácsony napján az ebéd valamilyen erőteljes, aranyszínű húsleves telis-tele zöldséggel, gombával, hússal és más finomsággal. Régebben a húsétel minden esetben sertés volt, ugyanis a sertés előre túr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, amely rossz előjelnek számított. Ennek ellenére nagy tradíciója van ma már az angoloktól átvett pulykának, melyet rendszerint gesztenyével töltve fogyasztanak, így igazi ínyencségnek számít. Hagyomány még a ropogós libasült is, melyet vöröskáposztával tálalnak.

Érdekes tény, hogy a karácsonyra szánt szárnyast dióval hizlalták, hogy még finomabb legyen a húsa. Szilveszter a templomokban az év végi hálaadás napja. A magyar konyha hagyományai szerint szilveszter estéjén nyulat, őzet, halat vagy szárnyast kell enni, mert a nyúl és az őz elszalad, a hal elúszik, a szárnyas elrepül az óesztendő gondjaival. Szokás volt „krampampulit” készíteni és fogyasztani, mely nem más, mint egy hatalmas tűzálló edénybe rakott gyümölcsegyveleg, melyet megraknak kockacukorral, és meglocsolják rummal, majd meggyújtják, ezután hozzáöntenek fehérbort, forró teát és narancs kicsavart levét.