Sokféle töltelék gazdagítója, a spenót

A perzsa fűtől a spenótig

A perzsa ősökkel bíró spenót karrierje nagyjából a 7. században kezdődött, amikor a nepáli király ajándékaként 647-ben Kínába megérkezett a „perzsa zöld”, vagy ahogy a perzsák nevezték: az aspanakh. Egy-két évszázaddal később a spenót – a móroknak köszönhetően – Ázsia után már Spanyolországban is megjelent s vált igen kedveltté. Különféle egytálételeket, leveseket gazdagítottak spenóttal, mint például a sajinát, amit leggyakrabban  ünnepi lakomákra készítették, s fennmaradt változatai a mai napig igen népszerűek. A spenót – vagy más néven paraj – Európa e déli pontjáról hódította meg az öreg kontinenst, nem véletlen, hogy Angliában sokáig spanyol zöldségként tartották számon. Ahogy Spanyolországba, úgy Velencébe is az arab kereskedők által került a spenót, ami az északolasz konyhában hamar meghonosodott, s gyakorta készítettek fenyőmaggal és egy kis mazsolával bolondított spenótos ételeket.
A spenót szülőhazája közelében is kedvelt zöldségnek számított. Anatóliában a 13. század környékén húsok mellé kínálták köretként, joghurtos-fokhagymás öntettel megbolondítva. A zöldség francia karrierjéért Medici Katalin kezeskedett, aki a könnyed olasz konyhát meghonosította francia földön, s többek között az általa kifejezetten kedvelt spenót is otthonra lelt új hazájában. A sokáig csak firenzei zöldségként aposztrofált spenótot a franciák hamar felfedezték, és konyhájuk részévé tették.

Dél-Franciaországban, Provence-ban nagyon kedveltté vált, még John Locke angol filozófus is megemlékezett róla: amikor azon a vidéken utazott, nagyon finom fűszeres, spenótos levest evett.

Magyarországra Szírián és Törökországon keresztül jutott el a spenót nagyjából a 17. században. Popeye, a spenóttól erőre kapó rajzfilmfigura az Államokban a harmadik legnépszerűbb zöldséggé tette a spenótot.

Egészséges spenót

A spenót rendkívül egészséges. Tele van vassal, A-, C- és K-vitaminnal, sok benne a kalcium és a magnézium. A benne lévő oxálsav pedig segít a szervezet számára megkötni a vasat és a kalciumot. Ezenkívül még található benne mangán, folsav, kálium, B6- és E-vitamin, szelén és foszfor. A spenót ezen kívül fontos élelmirost-forrás, kiváló tisztító- és méregtelenítőhatással van a szervezetre és az emésztésre. A paraj vásárlásánál figyeljünk oda arra, hogy csak hibátlan levelet vegyünk. A sárgás, fonnyadó, foltos spenótot ne vigyük haza. A kissé már nyálkás érzetet keltő példányoktól is óvakodjunk. A friss spenótot fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, mivel homokos talajban termesztik. Érdemes többször, a leveleket jól átforgatva leöblíteni, de nem szabad sokáig ázni hagyni, mert a benne lévő számtalan értékes anyag jelentős része képes ilyenkor kioldódni. Tárolásának több módja létezik. A száraz leveleket légmentes zacskóban, a hűtőben néhány napig is tárolhatjuk, de biztonságos és hagyományos módja a spenót tárolásának, ha dinsztelve vagy blansírozva tesszük el a hűtőbe, sőt ebben a formájában jól fagyasztható is. A spenótból sokféle étel készíthető. A friss, zsenge leveleket salátákhoz adhatjuk, készíthetünk belőle levest, kínálhatjuk húsok, halak mellé köretként. Gazdagíthatunk vele sokféle tölteléket, amelyeket azután különböző tésztákba tölthetünk. Leggyakrabban canellonit és lasagnét szokás tölteni spenóttal, de a franciák kedvence, a quiche is elkészíthető könnyed, tavaszi, spenótos töltelékkel. Mascarponéval és egy kis érettebb sajttal könnyen finom mártást készíthetünk belőle, amihez már csak egy kis tészta szükséges.
A spenót ízével jól harmonizál a kardamom, a fekete bors, koriander, szerecsendió, fokhagyma, szezámmag vagy a bazsalikom, de gyakorta adnak hozzá fenyőmagot is.

Spenótfőzelék

Hozzávalók: 1 kg friss spenót, 3 dl zsíros tej, 1 dl tejszín, 2 szárazabb kilfi, 1 evőkanál vaj, 3-4 cikk  fokhagyma, só.

Elkészítés: A spenótot leszárazzuk, majd három vízben alaposan átmossuk. A leveleket vízzel felöntjük, megfőzzük, majd leszűrjük. Egy lábasban megolvasztjuk a vajat, ebbe tesszük a leszűrt spenótot. Felöntjük tejjel, beletesszük a fokhagymát, majd pépesítjük. A kifliket apróbb darabokban a spenótba dobjuk, várunk egy keveset, amíg megpuhul, ezután újra elkrémesítjük. Sózzuk,  hozzáadjuk a tejszínt.

Spenótos palacsintatorta

Hozzávalók: 2 tojás, liszt, tej, csipet só, 1 teáskanál sütőpor, 20 dkg spenót, 15 dkg sajt.

Elkészítés: A spenótot alaposan megmossuk, vajon kicsit megfonynyasztjuk. Ezután a tojásból, a tejből és a sütőporos lisztből sűrűbb palacsintatésztát készítünk, ebbe belekeverjük a spenótot, és félórát állni hagyjuk. A palacsintákat közepes lángon kisütjük. Ahogy kisült, tálra teszszük, reszelt sajttal megkenjük, majd a következő kisült palacsintát a tetejére tesszük. Ezt a műveletet addig folytatjuk, amíg a tészta el nem fogy. Szaftos ételek mellé kitűnő köret.

Csirkés spenótsaláta

Hozzávalók: 10 dkg friss spenót, 1 fej hagyma, 25 dkg paradicsom, 1 sárgarépa, 1 citrom leve, extraszűz olívaolaj, 1 csirkemellfilé.

Elkészítés: A csirkemellfilét megtisztítjuk, kisebb csíkokra vágjuk, sóval és frissen őrölt borssal ízesítjük, majd serpenyőben kevés olajon megsütjük.

A spenótot leöblítjük és megszárítjuk. A lilahagymát vékony félkarikákra vágjuk. A paradicsomokat felaprítjuk. A sárgarépát meghámozzuk és kis hasábokra vágjuk. Néhány bazsalikomlevelet összetépkedünk. Az egészet összekeverjük.

A citrom levéhez ízlés szerinti mennyiségű olívaolajat keverünk (az arány kb. 2/3-1/3 az olaj javára), esetleg kevés sót és frissen őrölt borsot is adhatunk hozzá, de a csirke elég fűszeressé teszi az ételt. Az öntettel meglocsoljuk a salátát. A sült csirkemellcsíkokkal tálaljuk.