Perek helyett békés megoldást javasol Hargita megye egyetlen konfliktuskezelő irodája

„A mediálás lényegében konfliktuskezelést jelent” – fejtette ki a Krónika kérdésére Kovács Rita, a gyergyószentmiklósi mediátori iroda vezetője. Hargita megye első és mostanig egyetlen hivatásos konfliktuskezelő irodájában a mediátor lényegében olyan vitás helyzetek megoldásában próbál segítséget nyújtani, amelyek egyébként akár pereskedésig fajulhatnának. Többek közt segít egyezségre jutni a válás körüli problémák, illetve a cégtársak közötti vitás helyzetek békés megoldásában.

Megoldás – minél kevesebb anyagi ráfordítással

„Ha két személy konfliktusba kerül egymással, választhatja azt, hogy a bírósághoz fordul, de közös megegyezéssel elmehetnek egy mediátorhoz is, aki abban segít, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak az áldatlan helyzetre” – fejtette ki Kovács Rita, hozzáfűzve, hogy a cél az, hogy mindenki elégedetten távozzon a mediátor irodájából, és a konfliktust békésen, beszélgetés által, minél kevesebb anyagi ráfordítással oldják meg.

A beszélgetés után készül egy jegyzőkönyv, amely tartalmazza a felek közötti egyezséget – az iratot akár hasznosíthatják is például közjegyzőnél, de nem egyenértékű egy bírósági határozattal. Hasznos viszont abban az esetben, ha netán a viszály kiújul, és mégis perre kerül sor. A mediátori irodák működésére vonatkozó, európai szinten elfogadott jogszabályok, normák szerint a közjegyzők, törvénybírók ajánlhatják a hozzájuk forduló ügyfeleknek, hogy vitás problémájuk megoldására forduljanak mediátorhoz a hosszadalmas és költséges pereskedés helyett. Mellesleg Gyergyószentmiklóson a bíróság épületében, illetve a közjegyzők várótermeiben rövid hirdetmény tájékoztatja az embereket, hogy vitás ügyeikkel igénybe vehetik a mediátor szolgáltatásait is.

Jogászból lett mediátor

Kovács Rita egyébként jogi egyetemet végzett, és egyéni vállalkozóként cégiratok jogi ügyintézésével foglalkozik. Mint mesélte, hamar rájött arra, hogy törvények, illetve a peres ügyek intézése nem az ő világa, ugyanis az igazságszolgáltatás meglehetősen egyirányú. „Mindig zavart, hogy egy tárgyalás végén rendszerint csak az egyik fél számára elfogadható határozat születik” – magyarázta a mediátor, aki bevallása szerint ezért nem törekedett arra, hogy ügyvédként dolgozzon. Bár a cégek, civil szervezetek jogi ügyeinek intézése jó megélhetési lehetőségnek bizonyult, Kovács Rita mégis vágyott arra, hogy vitás ügyekben segítsen az embereken.

„Már nem is tudom kitől, honnan hallottam a külföldön tevékenykedő mediátorokról, utánaolvastam, és nagyon megtetszett ez a munka” – magyarázta Kovács, kifejtve, hogy ezt követően kezdett érdeklődni, hogy nálunk van-e lehetőség erre. Megtudta, hogy az európai országok többségében a hivatásos mediátorok a különféle szociális munkakörökben dolgozók közül kerülnek ki. Tudomására jutott az is, hogy Romániában az Európai Unió támogatását élvező projektben elsősorban az ügyvédeket szólították meg. A lehetőséget keresgélve jutott el a craiovai mediátorokat képző országos központba, és az egyetem után három hónapos tanfolyamot végzett el 2008-ban – megszerezte az engedélyt a mediátori tevékenység folytatására. Egy év múlva sikerült kiváltania az iroda működéséhez szükséges engedélyeket is.

Az egyezség, amit mindkét fél elfogad

„Az tetszik leginkább ebben a munkában, hogy nem a törvény betűje vagy a bíró döntése határoz a vitás kérdésben, hanem olyan egyezség születik, amit mindkét fél elfogad” – hangsúlyozta a mediátor, kifejtve, hogy ő csupán irányítja a beszélgetést, és arra figyel, hogy az indulatok ne csapjanak át személyeskedésig fajuló vitába, veszekedésbe. Mint mesélte, eddigi ügyfelei többnyire vállalkozói körökből kerültek ki, hiszen a cégakták intézése révén már eleve kapcsolatban állt a vállalkozói szférával.

„Olyan vitákban mediáltam, ahol a cégtársak nem tudtak megegyezni, ha például az egyik fél ki akart válni a cégből” – mondta el Kovács, aki ezekről az esetekről eleinte úgy szerzett tudomást, hogy egyik vagy másik vállalkozó elpanaszolta neki a cégen belüli konfliktusát. Ha már egyik fél kinyílvánítja szándékát, hogy mediátor segítségével szeretné megoldani problémáját, a másik felet rendszerint a mediátor keresi fel levélben vagy telefonon, amelyben beszélgetésre hívja. Miután a másik vitás féllel is alaposan kivesézték a konfliktust, következik a tárgyalás, amelyen szemtől szemben mindkét fél kifejtheti az álláspontját. Ezután következik az igen eltérő nézetek közelítése egészen addig, amíg olyan megoldás születik, amelyet mindkét fél elfogad.

„A mediátor soha nem javasol megoldási lehetőséget, mert azt a konfliktusban álló feleknek kell megtalálniuk” – szögezte le Kovács Rita, kifejtve, ritkán fordul elő, hogy ne találnák meg azt a közös alapot, amire fel lehet építeni a megoldást. Ha netán mégsem jön létre közös megállapodás, de a felek abban egyetértenek, hogy pereskedés nélkül szeretnék megoldani az ügyet, későbbi időpontban újra tárgyalhatnak, egészen addig, míg mindenki elégedetten távozik a mediátortól. „Csak nagyon szélsőséges esetben állíthatja ki a mediátor azt az iratot, hogy per útján történő megoldást javasol az ügyben” – jelentette ki Kovács Rita, hozzáfűzve, hogy ilyenre rövid praxisa alatt még nem volt példa.