Most van a többszörösen jótékony hatású ribizli szezonja

Az egészséges táplálkozás egyik közismert alapelve, hogy mindennap, 3-4 étkezésre elosztva, fogyaszszunk 50–70 dkg friss, nyers gyümölcsöt, és évszaktól függően több fajtát együnk. A hazai friss, lédús gyümölcsök többségének viszonylag rövid az érési ideje, ezért lehetőleg mindennap együnk belőlük. Vitamin-, ásványianyag- és egyéb tápanyag-tartalmuk fajtánként is eltérő, ezért egészségvédő tulajdonságukban is nagy különbségek lehetnek.

A piros és a fehér ribizli tápanyagaiban megegyezik

Vadon termő fajtája is van, de kerti bokorként ismertebb. A fürtöket egyben kell leszüretelni, akkor a szemek nem esnek le a kocsányról, nem sérülnek. Sokan csak azért nem fogyasztanak belőle rendszeresen, mert vékony, fürtös szárairól a kis bogyók leszedése macerás, a termés magja pedig viszonylag nagy a gyümölcshúshoz képest. Érdemes lenne minél többet fogyasztani belőle, mert kiemelkedően sok vitamin van benne: legtöbb a C-vitaminból (60 mg/100 g), ezt követik a B-vitamin-csoport tagjai és az E-vitamin, kisebb mennyiségben pedig A-vitamint és karotint is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül kiemelkedően sok káliumot tartalmaz (216 mg/100 g), továbbá nátrium, kalcium, foszfor, magnézium és vas is található benne. Energiatartalma (45 kcal/100g) és fehérjetartalma (0,9 g/100 g) alacsony, zsírtartalma pedig elhanyagolható. Száz gramm piros ribizliben 9,5 g szénhidrát található, így fogyókúrázók és cukorbetegek is fogyaszthatják, naponta körülbelül tíz dkg ajánlott számukra. A gyümölcsnek magas az élelmirost-tartalma is, savanykás ízét pedig a benne lévő citrom-, alma-, oxál- és egyéb savak adják.

A fehér ribizli valamivel édesebb, mint piros társa, tápanyagtartalma és élettani hatása azonban megegyezik a piroséval.

A vitaminbomba

A piros ribizli rosttartalma, amely legfőképpen a vízben nem oldódó pektinből áll, segíti a salakanyagok kiürülését a szervezetből. Antioxidáns vegyületei miatt tumorellenes hatású gyümölcsként tartják számon. A gyümölcs szerepet játszik az egészséges bőr fenntartásában is, segíti a gyulladásos betegségek gyógyulását.

A fekete ribizli fürtjei kisebbek és lazábbak, mint piros társáé. A gyümölcshústól nehéz, szinte lehetetlen elválasztani a magot, jobb egyben megenni. Lekvár, dzsem készítésekor sem érdemes a magokkal törődni, csak akkor szükséges átpasszírozni a gyümölcsöt, ha valaki olyan betegségben szenved, hogy kerülnie kell az apró magvas gyümölcsöket. Aki a fekete ribizlit nem eheti meg egyben, annak érdemes a levét kinyomni és vízzel hígítva meginni. Bár így veszít tápanyagaiból,  kiemelkedő élettani hatása még így is érvényesül. A fekete ribizli „vitaminbomba”. Legfőbb értéke rendkívül magas C-vitamin-tartalma (180 mg/100 g). Ezentúl magas a B1-, B2-, niacin- és folsavtartalma is, továbbá, bár kisebb mennyiségben, de tartalmaz A-vitamint, karotint és E-vitamint is. Az ásványi anyagok közül vasat, magnéziumot, szelént, foszfort, kalciumot, káliumot és rezet tartalmaz.

Energiatartalma (37 kcal/100 g) kisebb, mint a piros ribizlié, fehérjetartalma (1,3 g/100 g) viszont kicsit több. Zsírtartalma elhanyagolható. Szénhidrát 7 g/100 g van benne (főleg gyümölcscukor), fogyókúrázók és cukorbetegek naponta körülbelül tizenöt dkg-nyit fogyaszthatnak belőle. Élelmi rostból és vízből ugyanannyi van benne, mint a piros ribizliben. Kellemes ízét változatos savtartalma adja, a legtöbb citromsavból van benne.

A fekete ribizli időseknek különösen ajánlott

A fekete ribizlit gyógygyümölcsként tartjuk számon, melynek fogyasztása minden korosztálynak, de idős embereknek különösen ajánlott. Az ókorban köszvénybogyónak nevezték, köszvényre, vértisztításra és reuma ellen adták a betegeknek.

Napjainkban inkább antioxidáns hatását hangsúlyozza a szakirodalom: a káros szabadgyököket megkötő színanyagokban (pl. antocián), flavonoidokban és polifenolokban is gazdag. Ezek a vegyületek védik az érfalat, lassítják az érelmeszesedést, csökkentik a magas vérnyomást és a vérzsírok (koleszterin, triglicerid) szintjét.

A fekete ribizli továbbá vizelethajtó, fokozza a nátriumürítést, de a káliumot visszatartja. Reuma és köszvény kezelésére jó hatásúnak tartják napjainkban is. Kiemelkedően magas C-vitamin-tartalma erősíti az immunrendszert, csökkenti a rákos sejtek kialakulásának esélyét. A fekete ribizliben lévő vas a gyümölcs rendszeres fogyasztásakor alkalmas a vashiányos vérszegénység megelőzésére és kezelésére. A B-vitaminok csoportjába tartozó vitaminjai a szervezet szinte minden életfolyamatában részt vesznek. Fontos azonban, hogy a fekete ribizliből egyszerre ne együnk meg nagy mennyiséget, mert nyálkahártya-irritációt válthat ki.

Ribizliből készíthetünk levest, lekvárt, leveléből teát

A fekete és a piros ribizli értékes tápanyagtartalma legjobban nyersen, frissen fogyasztva érvényesül, főleg a C-vitamin-pótlás miatt. Nem sokáig tárolhatók, de kitűnően tűrik a fagyasztást, így télen is hozzájuthatunk. A gyümölcsből főzhetünk levest, mártást, de készíthetünk lekvárt, dzsemet, gyümölcskocsonyát, szörpöt, kompótot is, csak kicsit több cukor kell bele, mint más gyümölcsökhöz. Akit zavar a gyümölcs magja, átpasszírozva szabaduljon meg tőle (a fekete ribizlinél nem feltétlenül szükséges a mag eltávolítása). A gyümölccsel ízesíthetünk túrót, natúr joghurtot, tortakrémet is, de piskótatésztát is megkenhetünk vele. A fekete ribizli nyári, friss leveleiből teát is készíthetünk, az értékes hatóanyagok a levelekben is megtalálhatók. Szárítva télen is ihatjuk a teát. Bár a tea vizelethajtó hatású,  csökkent vesefunkció és szívelégtelenség miatt kialakult ödéma kezelésre nem alkalmas, az ilyen betegségekben szenvedők ne fogyasszák.