Kötelező, szórakoztató – mit olvas a gyerek?

A leggyakrabban Leiner Laura Szent Johanna gimi sorozatának köteteit kölcsönözték ki az ifjú olvasók, rögtön utána Jeff Kinney könyvei következnek – az amerikai író a magyar és a román tinik körében is népszerű, akárcsak Lisa Jane Smith műve, a Vámpírnaplók.

Sokat veszített népszerűségéből Wass Albert

A gyerekek Csipikét olvasnak szívesen, Fodor Sándor meseregénye az előkelő ötödik helyen végzett, míg Marék Veronika Boribon-könyvei és Bartos Erika Bogyó és Babóca című sorozata a tizennegyedik és a tizenötödik helyen áll. A kötelező háziolvasmányok közül Rebreanu Ion című regénye és George Calinescu Ottilia titka című könyve a legkeresettebb – a két román mű a 10. és 11. helyen áll a leggyakrabban kikölcsönzött könyvek listáján.

A magyar irodalomból kötelező olvasmányok közül Tamási Áron Bölcső és bagoly című regényes életrajzát vették ki a legtöbben. A kötelező olvasmányok már nem annyira népszerűek, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a százas lista több mint felét az iskolában kért kötetek tették ki: a tavalyi rangsorban már csak 20 százalékot értek el.

Ugyancsak sokat veszített népszerűségéből Wass Albert, hét évvel ezelőtt az első tíz helyezett között három regénye szerepelt, a tavalyi százas listára csak A funtinelli boszorkány került fel a 64. helyre. A felnőtt olvasók körében a krimik és a romantikus családregények népszerűek: a skandináv krimiket előszeretettel olvassák, Stieg Larsson Millenium trilógiája a tizenkettedik, csak az ifjúsági és gyerekkönyvek előzik meg. Fábián Janka békebeli romantikus családregényeit is sokan kölcsönözték, és felkapottak a magyarországi sikerkönyvek, Nyáry Krisztián, Csernus Imre, Müller Péter kötetei.

Út a klasszikus irodalomhoz

Néhány éve tendenciává vált, hogy a gyerekek és fiatalok a rendszeres látogatói a könyvtárnak – mondta el lapunknak Szonda Szabolcs. Az intézmény igazgatója hangsúlyozta, az elmúlt években is erős volt, és egyre erősödik a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom termés, hiszen sok könyv lát napvilágot. A könyvtár igyekszik ezeket beszerezni, az olvasók pedig érzik, hogy egyre nagyobb a választék. „Az emészthető, könnyedebb olvasmányok, a kalandos, izgalmas történetek olvastatják magukat, és sok esetben ezeken keresztül vezet az út a klasszikus irodalomhoz\" – mutatott rá az igazgató.

Szonda Szabolcs elképzelhetőnek tartja, hogy a tanárok is kedvezőbb fényben látják a kortárs ifjúsági irodalmat, lazítottak a kötelező olvasmányok listáján. Fontos szempont, hogy a fiatalok azért olvassanak, mert kedvük van hozzá, és ne azért, mert „lenyomják a torkukon\" az illető művet – szögezte le Szonda Szabolcs. A sepsiszentgyörgyi könyvtárnak 7800 beiratkozott olvasója van, háromnegyedük látogatja rendszeresen az intézményt.

Rugalmasabbá válnak a követelmények

A magyartanároknak rugalmasaknak kell lenniük, sok esetben el kell fogadniuk, hogy mindegy, mit böngész a gyerek, csak kapjon rá az olvasás ízére – fogalmazta meg lapunk megkeresésére Incze Melinda. A sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola magyar irodalom szakos tanára elmondta, az évek során rájött, hiába erőlteti a sok kötelező olvasmányt, például Jókai Mór a mai gyerekek számára sok esetben „túl nagy falat\".

A kortárs írók műveiben egy oldalon több izgalmas dolgot találnak, mint Jókainál egy fejezetben, és nincs türelmük kivárni, amíg a cselekményszálak összetalálkoznak, így gyakran csak a könyv tartalmát olvassák el. „Könnyű dolguk van, mert a világhálón mindent megtalálnak, tartalmat, olvasónaplót is, ha az kell\" – magyarázta Incze Melinda.

Rámutatott, a tanárok alternatívákon gondolkodnak, például a Kőszívű ember fiai helyett a kalandosabb Szegény gazdagokat ajánlják, vagy A bölcső és bagoly helyett az Ábel a rengetegben című Tamási regényt. Próbálják játékosan megközelíteni a kötelező olvasmányokat, vetélkedőket, bemutatókat szerveznek, de gyakran könyvajánlókat is – ilyenkor kedvenc könyveiket ismertetik a diákok, hogy kortársaik is kedvet kapjanak az olvasáshoz – ecsetelte Incze Melinda.