Játszótér a lakásban

Kisgyermekes családok otthonában természetes, hogy minden helyiségben találni játékot vagy valamilyen gyerekekkel kapcsolatos használati tárgyat. Természetes, de együtt élni vele nem is olyan egyszerű. Nem lehetetlen azonban úgy felkészülni az eseményekre, hogy az mind a gyereknek, mind a felnőttnek kényelmes és élvezetes legyen.

A nappali a közösségi élet központja, ezért természetes, hogy a növekvő babának is azzá válik. Ahogy kikerül szép lassan a gyerekszobából, elkezd mászni, menni, egyre jobban és nagyobb területeket kezd birtokba venni, részese akar lenni az anya, a család mindennapjainak és közösségének, és ezzel együtt teret hódítanak a vele kapcsolatos tárgyak is. Kezdetben kordában tudjuk tartani, hiszen tőlünk függ a terjeszkedés mértéke, milyensége, de az akaraterővel, fantáziával, játékkedvvel gyarapodott kisgyereknek már nehéz korlátokat szabni.

Játszva szoktathatjuk

Kezelhető folyamatnak látszik a helyzet – minden a térrendezésen és a szülői leleményességen múlik. Amennyiben a gyermekszoba kicsi, vagy a nappalitól távol esik, természetes, hogy az anyuka magával viszi a kisbabát a konyhába, nappaliba, fürdőszobába, hiszen így tud rá figyelni, és a baba sem unatkozik. Ilyenkor figyeli meg a kicsi a környezetét, rögzülnek a formák, színek, tárgyak, méretek, viszonyok. Minél jobban megismeri a közvetlen környezetét, annál nagyobb biztonságban érzi magát, és ehhez a szülőknek meg kell adniuk a biztonságot nyújtó állandóságot, vagyis azt, hogy a tárgyaknak, bútoroknak legyen állandó helye. Vigyük végig őt a lakáson, mutassuk be neki a berendezési tárgyakat, nevezzük nevükön őket, kukkantsunk be a bútorok belsejébe, látogassunk el így minden helyiségbe. Kezdetben figyeljünk arra, hogy a sorrend mindig legyen azonos. Jót tesz a baba biztonságérzetének.

Védett sarok a szobában

A lakás megismerését később már maga fogja kezdeményezni, kibővíteni, ahogyan fejlődik, és egyre nagyobb kíváncsisággal veti magát bele a felfedező körutakba. Kezdetben elég, ha a babahordozóban vele van egy-két kedves játéka, viszont ahogy növekszik, egyre több tárgy, eszköz „jön” vele. Előbb csak egy takaró a földre néhány játékkal, aztán ahogy elkezd mászni, járni, arra eszmélünk, hogy játszótér lett a nappaliból. Ez elkerülhetetlen: bármilyen jól felszerelt gyermekszoba, nagy játszótér áll a gyermekünk rendelkezésére, amíg kicsi, mindig a közelünkben szeretne lenni, és mivel nem zárkózhatunk be a gyerekszobába, jön velünk. Válasszunk ki egy védett sarkot a szobában, olyan helyet, amire a lakás más pontjairól is jól rálátunk, terítsünk le takarót, matracot játékokkal, állítsunk be egy járókát, amiben biztonsággal mozoghat.

Balesetvédelmi előírások

A nagy, de nem stabil, borulékony tárgyakat, bútorokat inkább helyezzük nem elérhető helyekre, vagy rögzítsük. Az éles sarkokat célszerű sarokvédővel ellátni, a szőnyegek alá csúszásgátló alátétet helyezni. A féltett tárgyakat rakjuk magasabbra, de ne pakoljunk el mindent. Az alsó polcokról menekítsük el a féltett könyveinket, de tegyünk be helyette meséskönyvet, leporellót: ne azt szokja meg, hogy üresek a bútorok, hanem azt, hogy nem szabad hozzányúlni. Ha nem szeretnénk, hogy a szekrényekben turkáljon, rakjunk az ajtókra, fiókokra gyermekzárat, de hagyjunk meg neki egy-két szekrényt, ami az övé, aminek nyitogathatja az ajtóját, húzogathatja biztonsággal a fiókját, belepakolhatja játékait, akár bele is ülhet, hiszen így tanul, és így fogja sajátjának érezni a lakást. Rakjuk viszont számára elérhetetlen magasságba a távirányítót, tegyünk a zeneberendezés elé átlátszó plexiajtót, elzárva előle a hozzáférés lehetőségét. A hangfalakat is tegyük biztonságba, ha nem szeretnénk, hogy kárt tegyen bennük. A konnektorokba tegyünk gyerekdugót, és tegyük szabaddá az átjárási útvonalakat.

Néhány jó tanács

Ne engedjük elhatalmasodni a játszóteret a nappaliban, mert egy idő után zavarni fog bennünket; csak annyi teret engedjünk át nekik, ami nem zavaró számunkra. Lefekvés előtt minden este rakjunk együtt rendet, vigyük vissza a gyerekszobákba a már nem használt játékokat – gurulós tárolókban könnyedén szállíthatók és tárolhatók a tárgyak. Rakjuk játszószőnyegre a kisvasutat, legóvárat, így könnyen kivonhatjuk a forgalomból, készítsünk kuckót, sátrat, ahová bevihetik játékaikat.

Tegyünk be egy kis asztalt székekkel, ahol a közelünkben, illetve velünk tud rajzolni, gyurmázni, játszani, és borítsunk be egy kijelölt falat papírral, amire kedvükre rajzolhatnak, de könnyen eltávolítható, akár emlékként elrakható. Válaszszunk bőr- vagy műbőr bevonatú kanapét a könnyebb tisztíthatóság érdekében; döntsünk inkább a drágább, de jobb minőségű termék mellett, hiszen bírniuk kell az ugrálást is (foltok ellen (is) jól bevált a következetesség: „csak az asztal mellett eszünk”). Ha tehetjük, jelöljünk ki egy szekrényt a nappaliban a gyerekek játékainak, amiben egyszerűen tárolhatók, elpakolhatók a tárgyaik. Amennyiben házépítés vagy lakásfelújítás előtt állunk, hasznos ezt a témát (is) jól átgondolni; tervezhetünk egy játékszobát úgy, hogy tolóajtóval elválasztható, illetve egybenyitható legyen a nappalival. Ennek a helyiségnek a funkciója idővel változhat tanuló-, kutató-, barkácsoló- vagy felnőttjátékszobává, illetve házimozivá. Két-három éves koráig biztosan ez lesz a kedvenc játszótere, mert itt mindig zajlik az élet, nem marad ki semmiből és rengeteg izgalmas lehetőség, felfedezni való dolog akad számára.

A gyereknek nagy térre van szüksége

Vegyük figyelembe, hogy gyermekeinknek nagy tér és terület kell a játékhoz, létezéshez. Alakítsuk ki úgy a lakásunkat, hogy ezt figyelembe veszszük, tehát lehetőség szerint a legnagyobb hálószoba legyen az övék, ami a nappali élet, játék színhelye is lehet. Ha ez nem lehetséges, vagy az amúgy is kis helyiségek nem tesznek lehetővé számukra megfelelő játszóteret, akkor ne vonakodjunk a nappalit úgy alakítani, hogy ők ott jól érezzék magukat játékaikkal.

Hároméves korukig biztosan osztozkodnunk kell – és ez nem rossz dolog, csak tőlünk függ, a mi leleményességünkön, empátiánkon, pozitív hozzáállásunkon, hogy menynyire sikerül ez az együttlét. Gondoljunk mindig arra, hogy gyorsan eljön az az idő, amikor magára zárja majd a szobája ajtaját, elvonul, mert egyedül akar lenni, használjuk hát ki az együtt töltött időt.