Hagymaleves – már a rómaiak is kedvelték

Az egyiptomiak által szentnek tekintett hagyma az idők folyamán meghódította a világot. Valutaként használták, afrodiziákumnak vélték, a görög tornászok tonnaszám ették, hogy növeljék az erőnlétüket, míg a gladiátorok hagymalével kenegették – a feszesebb izmok reményében – magukat.
De élelmezési szempontból már a rómaiak idején egyértelmű volt, hogy a viszonylag igénytelen, jól termő és emellett igen egészségesnek tartott növényből könynyedén készíthető sokféle étel. Sülve, főve, olajban kisütve ették a hagymát – és persze levesként. A megfőtt hagymát némi kenyérrel és olívaolajjal meg vízzel elkeverték, és már kész is volt a leves.

Hagymahistória

A ma ismert és kedvelt hagymaleves alapja a 17. századi francia hagymaleves. Ennek főszereplője pedig a karamellizált hagyma. A francia szájhagyomány szerint a leves modern változatát XV. Lajos találta fel. Egyszer egy vadászatból megtérve a vadászházban csak száraz kenyeret, hagymát, pezsgőt és vajat talált. Ezekből az alapanyagokból volt kénytelen dolgozni, így született a hagymaleves. Más históriák szerint a Napkirálynak volt hasonlóan szűkös a kamrája egy vadásztúra végeztével, így ő volt a nagy feltaláló.

Az Egyesült Államokban az 1803-ban megjelent, A takarékos háziasszony című szakácskönyvben szerepel először a hagymaleves, de igazán kedveltté az 1960-as években vált. Arrafelé méretre vágják a tálra a kenyeret, így az teljesen befedi a levest, s így teszik be a tálakat a sütőbe pár percre. Az angolok cheddar sajttal és Worcestershire-szósszal ízesítik, plusz egy kis fokhagymával, póréhagymával is gazdagítják.

Mivel fűszerezhetjük?

Szerecsendióval, kakukkfűvel, babérlevéllel, mustárral, fehér borssal, gyömbérrel, tárkonnyal, snidlinggel, fehérborral, brandyvel, pálinkával is fűszerezhetjük. Játszhatunk a sajtokkal, ajánlott félkemény vagy kemény sajtok között válogatni. A füstölt sajtok is jól harmonizálnak a levessel, így azt is lehet használni. A rátett kenyérszeletek is variálhatóak, vagy esetleg megkísérelhetjük az egészet cipóba tölteni. A levest besűríthetjük habarással vagy elkeverhetjük csupán a tejföllel, de selymesíthetjük tejszínnel is. Esetleg gazdagíthatjuk croutonnal, sajtgombóccal.

Klasszikus francia hagymaleves

Hozzávalók: 40 dkg vöröshagyma, 5 dkg vaj, 1 evőkanál finomliszt, 1 l csontlé, 1 teáskanál só, kevés frissen őrölt fekete bors, 8 szeletnyi bagett, 10 dkg sajt. A hagymát megpucoljuk, félbe, majd szeletekre vágjuk. A vajat egy mély serpenyőben vagy fazékban megolvasztjuk, hozzáadjuk a hagymát, lefedjük, 10 percig hagyjuk párolódni. Közben  időnként kavarunk rajta néhányat. Ezután lassú tűzön, már fedő nélkül, gyakori kavargatás mellett karamellizáljuk a hagymát. Oda kell figyelni, hogy véletlenül se égjen le sehol. Ekkor hozzáadjuk a lisztet, felöntjük a forró levessel, alaposan elkeverjük és közepes tűzön még negyedórát főzzük. Ezután sózzuk, borsozzuk. A sütő tálcájára helyezzük a reszelt sajttal megszórt bagettszeleteket, majd a grillrács alatt megpirítjuk. A tányérokat háromnegyedig töltjük a forró levessel, rátesszük a kenyérszeleteket.

Hagymaleves kakukkfűvel

Hozzávalók: 5 nagyobb hagyma, 1 dl fehérbor, 1 nagy evőkanál finomliszt, 3 cikk fokhagyma, 1 babérlevél, 1 kávéskanál kakukkfű, 1,5 l alaplé, bő fakanálnyi vaj, só, bors.
Elkészítés: A vajat felolvasztjuk egy lábasban. A hagymákat megpróbáljuk a lehető legvékonyabbra vágni. Rádobjuk az olvadt vajra, állandó kevergetés mellett, közepes lángon karamellizáljuk. Miután a hagyma elkészült, hozzáadjuk az összenyomott fokhagymát, meghintjük a liszttel, felengedjük az alaplével és a borral. Adunk hozzá babérlevelet, kakukkfüvet, sót, borsot. Lefedjük és hagyjuk főni. Sajttal lepirított bagettszeletekkel tálaljuk.