Gyerekeknél növeli az elhízás kockázatát a gyakori antibiotikum-kúra – derült ki egy új vizsgálatból. Ma már a nyugati világban nemcsak a tizenévesek, a kisgyerekek körében is egyre több a túlsúlyos, illetve az elhízott.
2014. november 15., 13:032014. november 15., 13:03
Az Egyesült Államokban például 24 hónapos korra már a gyerekek 10 százaléka elhízott, további 23 százalékuk pedig túlsúlyos, és a számok az életkorral csak emelkednek.
A „jó” baktériumokat is pusztítja az orvosság
Eddig is ismert volt, hogy a kora gyerekkori elhízás hátterében több tényező is áll: befolyásolja többek között az anya terhesség előtti testtömegindexe (BMI), a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás, a különféle képernyők (tévé, számítógép, táblagép) előtt töltött idő mennyisége, illetve az alvásmennyiség.
Egy közelmúltban végzett, a Medical News Today című lapban ismertetett kutatás újabb, az elhízást befolyásoló tényezőt tárt fel. E szerint az elhízáshoz hozzájárul az is, ha a gyerek gyakran kap széles spektrumú (azaz több baktériumfajt – jó baktériumokat is – elpusztító) antibiotikumot. A tanulmányba 60 ezer 0–23 hónap közötti csecsemőt vontak be, akik sorsát ötéves korukig követték. 24 hónapos korig a gyerekek 69 százaléka kapott antibiotikumos kezelést, közülük egy gyereknek átlagosan 2-3 alkalommal írtak fel az orvosok antibiotikumot az első két életévben – olvasható az Origón.
Az eredmények szerint minél gyakrabban kapott valaki antibiotikumot, annál nagyobb valószínűséggel volt elhízott. Különösen igaz volt ez azokra a gyerekekre, akik az első két évük során négy vagy több alkalommal kaptak antibiotikumot. (Hasonló összefüggést a szűk spektrumú antibiotikumok esetében nem figyeltek meg.)
Mikor van szükség antibiotikumra?
Gyakori, hogy ha a gyerek köhög, lázas, folyik az orra, sok orvos széles spektrumú antibiotikumot ír fel. Bár köztudott, hogy az antibiotikumok a baktériumok ellen hatásosak, ám mivel a felső légúti betegségek esetén nehéz egyértelműen meghatározni, hogy a fertőzést vírusok okozzák-e, vagy bakteriális eredetű-e, sok orvos úgy vélekedik, hogy a felírt antibiotikum lehet, hogy nem használ, de ártani sem árt.
Ma azonban már sokkal több információnk van az antibiotikumok káros mellékhatásairól, ezért egyre több szakmai kampány próbálja az orvosokat az irányba terelni, hogy tényleg csak a legszükségesebb esetekben forduljanak az antibiotikumokhoz. Egy friss amerikai becslés szerint azonban az antibiotikum-felírások több mint fele még ma is teljesen felesleges és haszontalan.
Az ajánlások szerint felesleges antibiotikumot felírni influenza, megfázás, köhögés, torokfájás, orrfolyás (még akkor is, ha a váladék sűrű, sárgás-zöldes) esetén, ezeket a kórképeket szinte kizárólag vírusok okozzák, ráadásul a tünetek néhány napon belül többnyire maguktól is enyhülnek. Más a helyzet, ha valakinek homlok- vagy arcüreggyulladása is van, és a legtöbb tüdőgyulladást is baktériumok okozzák, ilyenkor segíthetnek az antibiotikumok.
Torok- és középfülgyulladás
Torokgyulladás esetén az antibiotikum abban az egy esetben segít, ha a fertőzést Streptococcus-baktériumok okozzák. A gyerekeknél gyakori középfülgyulladást még ma is sok esetben kezelik antibiotikummal (ami jogos, mert baktériumok okozzák), ám egyes vizsgálatok szerint a betegek 80 százaléka 7–14 napon belül gyógyszer nélkül is meggyógyul, így azokban az esetekben, ha a gyermeknek nincs fájdalma, láza, nem tűnik betegnek, sok orvos már inkább tartózkodik az antibiotikum-felírástól.
Fontos tudni, hogy bakteriális eredetű tüdőgyulladás ellen létezik oltás gyerekeknek és felnőtteknek is. Ha pedig valaki antibiotikum-kúrába kezd, ne hagyja félbe, ha a tünetei időközben jelentősen enyhülnek. A félbehagyott kezelés ugyanis növeli a baktériumok gyógyszerekkel szembeni ellenállóképességét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!