Érzelmi sérülések gyerekkorban

Ugyanakkor a szülők 54 százaléka kiabál rá azonnal a gyerekére, ha az rossz fát tesz a tűzre, 11 százalékuk pedig gondolkodás nélkül felpofozza, vagy például meghúzza a haját – derült ki az UNICEF (Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermekgyorssegély-alapja) által Romániában készített felmérésből, amelynek eredményeit október elején tették közzé a Verbális erőszak megsebez elnevezésű kampány keretében.

A kampányt az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) és a munkaügyi minisztérium Férfiak és Nők Közti Esélyegyenlőség Szakosztálya (DESFB) indította el az UNICEF-fel közösen. Célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek rovására elkövetett erőszak mindenfajta formájára, különös tekintettel a verbális erőszakra.

A verbális erőszak az agresszió gyakori formája

A szervezet szakemberei rámutattak, a verbális erőszak az agresszió legelterjedtebb formája, amelynek súlyos következményei lehetnek a gyermek fejlődésére, az agy fejlődésére nézve is. A felmérés eredményei azt támasztják alá, hogy az erőszakos cselekedetek iskolában, utcán és otthon is előfordulnak.

A legtöbb esetben gondatlanság miatt történik meg az erőszakos cselekedet, amely lelki, testi és fizikai bántalmazást is maga után vonhat. Az UNICEF a legfőbb problémának azt tekinti, hogy a gyerekek ellen elkövetett erőszak – főként annak verbális és lelki formája (ilyen a kiabálás, megalázás, fenyegetés) és a testi fenyítés is (pofozkodás, haj meghúzása stb) elfogadottnak és toleráltnak számít Romániában.

Sandie Blanchet, a szervezet romániai képviselője szerint az agykutatás területén történt legutóbbi kutatások azt igazolják, hogy az erőszak bármilyen formája negatívan hat a gyerekek fejlődésére, és felnőttkorban is érezteti a hatását.

Az agressziót elszenvedett gyerekeknek kevés az önbizalmuk, jó eséllyel válnak ők maguk is erőszak elkövetőivé, nehezen tudnak összpontosítani a tanulás során, és az emberi kapcsolatok kialakításában is nehézségeik lehetnek. Szoros kapcsolat áll fenn a gyermekkorban elszenvedett erőszak és a felnőttkorban felbukkanó problémák között – ilyen a túlsúly, a depresszió, az infarktus veszélye, az alkohol- és drogfüggőség, dohányzás cukor- és rákbetegség.

A lelki bántalmazást nehezebb feltérképezni

„A gyermekek felé irányuló verbális agresszió – a kiabálás vagy megalázás – is nyilvánvalóan az erőszak egyik formájának tekinthető. Stresszreakciót és változásokat idéz elő a szervezetben és az agyban egyaránt, ez pedig kihat az illető egészségi állapotára egész hátralévő életére” – mutatott rá Sandie Blanchet.

A romániai felméréssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a felnőttek nagy többsége önkéntelenül is követi szülei mintáját, így az erőszakos cselekedetek jó része a családokban, otthonokban történik. A testi bántalmazás nyomot hagy a gyerek testén, a lelki erőszak pedig jóval árnyaltabb, és sokkal nehezebb beazonosítania az áldozatnak és a kívülállóknak is. Mindazonáltal a következményei éppolyan súlyosak, mint a testi erőszaknak.

A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy a romániaiak 60 százaléka megszokottnak tartja a családban történt bántalmazást. Mivel ez a külvilág számára gyakran nem derül ki, és a gyerekek elleni erőszak elfogadottnak számít, a legtöbb esetben nem is derül fény rá. Sandie Blanchet elmondta, a most indított kampány keretében szociális munkások és egészségügyi asszisztensek fogják segíteni a közösséget az erőszak elleni küzdelemben, arra ösztönzik a szülőket, hogy pozitív nevelési eszközökhöz folyamodjanak.

A kampányban résztvevők egyrészt azt az üzenetet fogják közvetíteni a közösség tagjai felé, hogy mennyire szükséges felismerni az erőszak különféle formáit, ugyanakkor tanácsadásban részesítik a szülőket, és gyermekgondozásban illetékeseket. Ennek érdekében a szakembereknek egy útmutatót bocsátanak rendelkezésükre, hogy csökkenthessék helyi szinten az erőszakos cselekedetek gyakoriságát.

Az UNICEF-et 1946-ban hozta létre az ENSZ közgyűlése, hogy segítsen a II. világháború utáni Európában a fagyoskodó, éhező és beteg gyerekeken. Ma az ENSZ szakosított szervezete, tevékenységét 1965-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.