Énekléssel több krónikus betegség tünetei enyhíthetők

A brit közegészségügyi szakembereket tömörítő Royal Society for Public Health szakmai társaság konferenciáján ismertette a canterburyi Sidney De Haan kutatóközpont  „rendkívülinek” nevezett eredményeit az éneklés élettani hatásairól – olvasható az MTI-n. A kutatóközpont legutóbb Parkinson-kórosokból szervezett kórust, de a kórusban éneklés hatásait krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD-ben), illetve mentális betegségekben szenvedőknél, valamint idős emberek egészségének megőrzésében is vizsgálják. Depresszióval és egyéb mentális betegségekkel küzdőknek 2009 szeptemberében hét kórusból álló hálózatot állítottak fel.

A kutatás 2010 júniusáig tartott, a kórusok azonban nem szűntek meg a vizsgálat végeztével. Az eredmények szerint egy év közös éneklés után a résztvevők 60 százaléka kevesebb szorongásról számolt be, és sokan közülük legyőzték a klinikai depreszszió tüneteit. Az intézet az elmúlt évben indított kórust 60 év felettieknek, valamint időskori szellemi hanyatlással küzdőknek is. A rövid bemelegítés után a kórustagok légzőgyakorlatokat végeznek, majd jól ismert, illetve korábban nem hallott spirituális, népi és világi dalokat énekelnek. Az új dalok megtanulása fejleszti a kognitív képességeket, a régiek felidézése pedig emlékeket hív elő a hosszú távú memóriából. Ráadásul az énekléshez szükséges egyenes állás a törzs tartásában szerepet játszó has- és hátizmokat is erősíti, ami szintén jótékony hatással van a páciensekre. A kutatóintézet legújabb kutatási területe a COPD, valamint a Parkinson-kór.

A légúti szűkülettel járó COPD-ben szenvedőknek szervezett kórus 2011 májusában indult, és a kutatás előreláthatólag 2012 szeptemberéig tart. A Dunhill-projektnek nevezett kutatás során a szakemberek folyamatosan figyelik a száz önkéntes tüdőműködését. Az első tapasztalatok szerint az éneklés segít a COPD-ben szenvedő betegeknek, hogy nagyobb uralmat gyakoroljanak a fulladásos rohamok felett. A kórustagok továbbá biztosabb kilégzésről, csökkenő tüdőfertőzés okozta problémákról és az alvási légzésszünet javulásáról számolnak be. Ugyancsak figyelemre méltó kezdeményezés a canterburyi intézmény Pacsirták elnevezésű kórusa, amely kizárólag Parkinson-kóros betegekből áll. A központi idegrendszerre ható betegség a mozdulatok lelassulásával, valamint az arcizmok és a hangszalagok degenerálódása miatt a hang gyengülésével jár együtt. A szakemberek reményei szerint a hangszálak erősítésével megfékezhető, illetve lassítható a betegséggel együtt járó hangremegés.