Egyre többen vetnek véget életüknek

A depresszív zavar. Új kutatási irányelvek című kutatást a román akadémia pszichológiai szakosztálya és a bukaresti orvosi egyetem szakemberei – klinikai pszichológusok és pszichiáterek – mutatták be.

A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben Litvániában lesznek öngyilkosok, tízszer többen, mint Görögországban, ahol az öngyilkosság a legritkábban fordul elő Európában. Azoknak a száma, akik önkezükkel vetnek véget életüknek, Európa déli országaiban – Cipruson, Olaszországban, Máltán, Spanyolországban, Portugáliában –, valamint Nagy-Britanniában alacsonynak számít.

Önkárosító magatartásformák
Önkárosító magatartásformának nevezi a szakirodalom a kémiai szenvedélyeket (alkohol, drog, dohányzás), az egyéb szenvedélyeket (evés, játékszenvedély), az egészséges magatartás hiányát, valamint kockázatkereső magatartásformákat. Szintén ide sorolják a munka és pihenés arányának torzulását (munkamániát is) és a destruktív, antiszociális életvitelt.

A balti országokban, valamint Kelet- és Közép-Európában azonban magas az öngyilkosságok aránya, így Magyarországon, Finnországban és Lettországban is. Országonként változó, viszont a felmérés szerint az Európai Unió országaiban átlagosan háromszor több férfi vet véget önkezével életének, mint amennyi nő.

Romániában a 15 és 19 év közöttiek esetében 100 000 főre 6,3 öngyilkos jut – e tekintetben az európai átlag 4,3 fő.

Az 50 és 54 év közöttiek körében Romániában 22 öngyilkosság jut 100 ezer főre mindkét nem esetében, e tekintetben az európai átlag 18,3 fő. Figyelemre méltó változásnak minősítette a felmérés a magyarországi fiatalokra vonatkozó adatokat: szembetűnően kevesebb fiatal követett el öngyilkosságot 2010-ben, mint amennyien korábban.

Mint ismeretes, Magyarország évtizedekig vezette az öngyilkosságok listáját Európában. Ugyanakkor az 50 és 54 év közöttiek körében elkövetett öngyilkosságok tekintetében még mindig „előkelő” helyen áll Magyarország – Lengyelországgal, Litvániával és Szlovéniával együtt.

Nemzetközi öngyilkossági statisztika és az okok
Minden évben körülbelül 1 millió ember hal meg öngyilkosság következtében – a globális öngyilkossági arány 16/100 000 fő. Statisztikák szerint minden 40. másodpercben meghal valaki öngyilkosság következtében – az elhalálozások 1.8 százaléka szuicidium világszerte. A felmérések szerint 60 százalékkal nőtt a végzetes öngyilkosságok száma az utóbbi 45 évben.
A kutatók az öngyilkosság magyarázatai közé több tényezőt sorolnak, ezek közé tartozik többek közt a szociális integráció hiánya, a szociális kapcsolatok szétesése vagy hiánya. Megkülönböztetik az úgynevezett egoista öngyilkosságot – ez esetben az egyén a társadalmi integráció csökkenése következtében csak a saját céljaival foglalkozik. Elidegenedik a család, a vallási vagy politikai közösség szabályozó erejének elvesztése miatt, és értelmetlennek érzi életét.
Egy másik, ezzel ellentétesnek mondható kategóriába sorolható az altruista öngyilkosság, amikor olyan erős a társadalmi integráció, hogy az egyén feláldozza önmagát a közösségért. Anómiás öngyilkosságnak nevezik a szakemberek azt az esetet, amikor a szükségletek és az ezeket kielégítő lehetőségek között megbomlik az összhang valamilyen gazdasági változás hatására. Ekkor a társadalmi szabályozás zavart szenved, meglazulnak a normák és az erkölcsi törvények, és felborul az emberek lelki egyensúlya.