Csavargó kamaszok, közös rituálék

A családdal, iskolával való jó kapcsolat

A tanulmány a lógás, iskolakerülés, csavargás negatív következményeire hívja fel a figyelmet, ugyanakkor kitér arra is, hogy a gyerek jó kapcsolata a családdal és a tanáraival, diáktársaival többet nyom a latban e tekintetben, mint az, hogy szegény vagy tehetõsebb családban nõ fel.

A diákok átlagosan 18 százaléka lóg órákról, 15 százalékuk egész napokat hiányzik az iskolából, de bizonyos országokban – köztük Romániában valamint Görögországban, Törökországban és Argentínában – több mint kétszer ennyi diák kerüli az iskolát.

A felmérés szerint Lettországban a legtöbben, Japánban a legkevesebben csavarognak iskolaidõben. A kutatás a nemzetközi PISA-tesztekkel (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) egy idõben készült 2012 decemberében 15 éves diákok bevonásával, eredményeit nemrég hozták nyilvánosságra.

A kutatásból kiderül, nincs különbség szegény és gazdag gyerekek között az iskolakerülés tekintetében, de bizonyos országokban – így Németországban, Hollandiában és Svájcban – fõként a gazdagabb családból származó kamaszok közül kerülnek ki a tanórákról elszelelõk.

A gyereknek szüksége van szülői visszajelzésre

A felmérés következtetései a kamaszok viselkedését befolyásoló egyéb tényezõkre is felhívják a figyelmet, így arra, hogy mennyire érdeklõdnek a szülõk a gyerek mindennapjai iránt, valamint arra, hogy mennyi idõt töltenek együtt. A vizsgált országok háromnegyede esetében az derült ki, hogy ahol rendszeresen együtt étkeznek szülõk és gyermekek, jó hangulatban elbeszélgetnek, megosztják a napi történéseket, a kamaszok kevesebb valószínûséggel lógnak majd el a tanórákról.

„Természetszerű az összefüggés a szülõi viszonyulás, a családi légkör és az iskolakerülés között\" – mondta el lapunk megkeresésére Román Mónika kolozsvári pszichológus. Mint kifejtette, a közös étkezések – szokássá vált rituálék – fontosságára már jó ideje felfigyeltek a szakemberek, olyannyira, hogy terápiás csoportokban is alkalmazzák, mivel fokozza a résztvevõk közti intimitást.

„A bensõséges hangulat megteremtéséhez nagymértékben hozzájárulnak a rendszeres, naponkénti családi étkezések. Ilyenkor a kamasznak alkalma nyílik arra, hogy megnyíljon a szülei elõtt, elbeszélgessen velük. Ha azonban nem gyakoriak és rendszeresek a szertartásos közös családi étkezések, természetesen nagyobb a valószínûsége, hogy a gyereknek, fiatalnak deviáns lesz a viselkedése\" – fejtette ki a Krónikának a pszichológus.

Román Mónika úgy fogalmazott, lényeges, hogy a kamasz otthon meghallgattassék, hiszen ha nem kap szülõi visszajelzést, sokkal könnyebben „csúszik el\". Egyébként, ha a szülõk elhanyagolják a gyerekeiket, az minden életkorban deviáns viselkedést eredményezhet: az óvodáskorúak fegyelmezetlenebbek, gyakrabban bántják a társaikat, verekedõssé válnak. Szülõi odafigyelés hiányában a kisiskoláskorúak nem tudnak teljes mértékben beilleszkedni a közösségbe, agresszívvé válhatnak, nem alakítanak ki baráti kapcsolatokat, nem kötõdnek tartósan a többi gyerekhez.

Kamaszkorban „csőstől jöhet\" a baj

„Kamaszkortól kezdõdõen – 12–13 évesen – csõstõl jön a baj: ide tartozik persze az iskolakerülés, lógás, csavargás is. Ha nem figyelnek oda a gyerekre eléggé a szülei, nem hallgatják meg a gondjait, már ilyenkor elkezd alkoholt fogyasztani, kábítószerezni\" – hívta fel a figyelmet Román Mónika. A szakember úgy fogalmazott, az a szülõ, aki rendszeresen nem ül közös asztalhoz gyermekeivel, nem tölt elég idõt velük, mondhatni elhanyagolja õket.

Ajánlatos lehetõleg minden nap egy közös családi étkezést – ha napközben minden családtag foglalt, akkor a vacsorát – beiktatni az otthoni programba, ezáltal sok negatív következmény megelõzhetõ. Az OECD által végzett felmérés kitért a pedagógusok szerepére is: az eredményekbõl kiderült, hogy ahol a pedagógusok meghallgatják a diákokat, és valóban odafigyelnek rájuk, ott kevesebben lógnak meg az iskolából.