A tudatos vásárlás nem pénz kérdése

Mindenki tehet valamit – különösebb erőfeszítések nélkül – a globális felmelegedés és a gazdasági válság ellen, vallják a Zöld Erdély Egyesület tagjai, akik szerint míg a hétköznapi vásárlásaink során egyiptomi burgonyát, brazil csirkét, kínai fokhagymát, görög paradicsomot, svájci csokit, marokkói zöldpaprikát és argentin almát teszünk a kosarunkba, nem is várhatunk el normális időjárást és jól működő gazdaságot.

A távoli országokból importált termékek szállítása jelentős mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával jár – ez a gáz felelős leginkább az éghajlatváltozást okozó üvegházhatásért. A számítások szerint 1 kilogramm kínai áru Romániába szállításával 2,5 kilogrammal nő a légköri szén-dioxid mennyisége.  „Ugyanakkor a helyi gazdaság csak akkor működhet jól, ha termelünk is, nemcsak importálunk. Ha a termelőinket megnyomorítjuk és tönkreteszszük, idegen országok és multinacionális vállalatok kiszolgáltatottjaivá válunk. Ha nincs helyi termelés, nincs munkahely, nincs fizetés” – vélik a Zöld Erdély Egyesület aktivistái.

Tehéntej helyett tejpor

A kolozsvári székhelyű civil szervezet júliusban kampányt kezdett a környezettudatos vásárlás népszerűsítése céljából. Az egyesület kampánykaravánja jelen volt a Tusványoson, a gyergyószentmiklósi EMI-táborban, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület bencédi konferenciáján, a Bonchidai Kastélynapokon, a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalomban, a Turda Festen és a zilahi városnapokon.

A Szent Anna-tónál állandó kampány folyik, ugyanis a tó kezelője, az Ecos Club Kft. elvállalta, hogy minden egyes jegyhez mellékelnek egy szórólapot is. Az önkéntesek falvakba is eljutottak, a szilágysági Mocsolyán a helyi református egyházközség segítségével kampányoltak. Ezen kiszállás alkalmával döbbentek rá a Zöld Erdély Egyesület tagjai, hogy a káros vásárlási szokások mennyire elterjedtek faluhelyen is.

„Sok falusi tehéntej helyett inkább Completát tesz a kávéba, s voltak olyanok is, akik elmondták, hogy inkább boltban vásárolt csirkét esznek, mert annak puhább a húsa, mint a házi csirkének” – mondta Jakab Vilma projektkoordinátor. A kampányhoz mintegy ötven önkéntes és 25 partner civil szervezet csatlakozott. A szervezők becslései szerint a tudatos vásárlásra buzdító üzenet ez idáig körülbelül 20 ezer emberhez jutott el. A kampány központi eleme a környezettudatos vásárló tízparancsolata, amely gyakorlati útmutatást ad a fogyasztóknak, hogyan csökkenthetik minimálisra hozzájárulásukat az éghajlatváltozáshoz és a gazdasági válsághoz.

Szemléletváltásra van szükség

„Szemléletváltásra van szükség, hiszen vásárláskor a pénzünkkel szavazunk. Ha egyiptomi krumplit veszel, akkor azt jelzed, hogy arra van szükséged” – hangsúlyozta a projektkoordinátor. A Zöld Erdély Egyesület nem elégszik meg a vásárlók felvilágosításával, a közeljövőbeli tervei között szerepel egy aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a bevásárlóközpontok tüntessék fel, mely termékek hazaiak. Az  aláírásokkal alátámasztott kérést a szupermarketek igazgatóinak szándékoznak majd tolmácsolni.

„A gond az, hogy nem teszik külön polcra a hazai és a külföldi termékeket, az embereknek pedig nincs türelmük megnézni, hol gyártják” – magyarázta Jakab Vilma. Véleménye szerint a környezettudatos vásárlás nem pénzkérdés. „A helyi termelők sok esetben nem bírják az árversenyt az importáruval, de az árbeli különbség nem nagy. Ha azt nézzük, mennyivel jobb, egészségesebb a helyi termék, megtérül a különbség” – állítja a Zöld Erdély Egyesület munkatársa. Jakab Vilma elmondása szerint a kampánynak Erdély-szerte pozitív volt a fogadtatása.

Környezettudatos vásárlás interneten

A Zöld Erdély által kezdeményezett akciótól függetlenül is egyre több emberben tudatosul, hogy az áron kívül más tényezőre is érdemes vásárláskor odafigyelni. Biztató jel, hogy bár az importáru egyre nagyobb teret nyer nemcsak a bevásárlóközpontokban, de a piacokon is, a hazai termelők is egyre tudatosabban keresik az utat a vásárlókhoz. A tordaszentlászlói Numulites Szövetkezet közvetítő szerepet vállal a kistermelők és a vásárlók között.

A vásárlók interneten keresztül (www.numulites-szovetkezet.ro) rendelhetnek zöldségféléket, száraztésztát, tejtermékeket, mézet és pálinkát, amit aztán minden pénteken Tordaszentlászlón, a 31. szám alatt vagy Kolozsváron, a Petőfi (Avram Iancu) utca 27. szám alatt vehetnek át. A szövetkezet vezetőjének elmondása szerint jelenleg nyolc Kolozsvár környéki kistermelő a beszállítójuk, de ezek száma nőni fog.

Kolozsváron nem ez az egyetlen, a kistermelők helyi piacra való betörését elősegíteni hivatott kezdeményezés. A Széchenyi téri piac közelében található a Piaţa Ţăranului nevű magánpiac, ahol kizárólag hazai termékeket lehet vásárolni, burgonyától kezdve az étolajon keresztül egészen a papír törlőkendőig.

„Piacra járok, Romániában termelt zöldséget és gyümölcsöt vásárolok. Ha nincs kiírva, meg is kérdezem az árusokat, hol termett ez a szép alma vagy paradicsom” – nyilatkozta a magát környezettudatos vásárlónak valló Márton Ágnes. Elmondása szerint kerüli a bevásárlóközpontokat, de ha néha rá is viszi a kényszer, hogy betérjen, akkor is a hazai termékeket keresi, amelyeket nem a helyszínen vásárolt nejlonzacskóba, hanem otthonról hozott szatyorba rak. Márton Ágnes nem érzi úgy, hogy több energiát fektet a vásárlásba, mint azok, akik betérnek az útjukba eső első szupermarketbe. Azt azonban elismeri, hogy a környezettudatos vásárlás valamivel többe kerül, mintha kizárólag az árat tartanánk szem előtt.