A változatosan felhasználható paszternák

A paszternák vagy pasztinák Európában és Ázsiában is őshonos. A rómaiak nagyon kedvelték, termesztették is, sőt a hódító hadjárataik során Európa számos területére magukkal vitték, és ott is meghonosították. Ennek a missziónak volt köszönhető, hogy a rómaiak felfedezték, az általuk annyira kedvelt gyökérzöldség az északabbra fekvő, hidegebb területeken ízletesebbé válik.

Így jöttek rá, hogy a paszternákot az első fagy után érdemes fogyasztani, amikor már sokkal édesebb. A paszternák a középkorban sem veszített a népszerűségéből. A köznép számára szinte az egyetlen elérhető, télen is jól elálló zöldségféle volt, amit magas cukortartalma és szintén magas tápértéke miatt is kedveltek. A fehérrépára nagyon is hasonlító gyökérzöldség azért jóval húsosabb, dundibb, és íze is egészen más: sokkal édesebb, teltebb. És bár komoly a hasonlóság, nagy különbség, hogy a paszternák – avagy pasztinák – levele nem fogyasztható.

Ha paszternákot veszünk, ne túl nagy példányokat válasszunk, mert azok között sok a fás. Inkább a nagyjából 20 centi hosszúságú gyökereket keressünk, amik kemény húsúak, s nincsenek rajtuk puha foltok. A fonnyadt, foltos gyökereket ne vegyük meg.

A paszternák sötét, hűvös helyen sokáig eláll, de szobahőmérsékleten is kibírja néhány napig, ha nincs meghámozva. Krémlevesnek is tökéletes a paszternák, édes ízének köszönhetően jól illik gyümölcsökhöz is

A paszternákot felhasználás előtt javasolt meghámozni, ehetjük nyersen, párolva, főzve, sütve, pirítva, grillezve, illetve készíthetünk belőle zöldségchipset is. Nagyon jó köret, de krémlevesnek és főzeléknek is remek.
A franciák által oly kedvelt tejszínnel összesütött krumplis egytálételben is helyet cserélhet a krumplival, sőt más ételekben is nyugodtan helyettesíthető a krumpli paszternákkal, például remek püré varázsolható belőle. De nemcsak a krumpli helyettesíthető vele, hanem a sárgarépa alternatívájaként is használható. Nagyon finom a félig főtt, panírba forgatott, majd kisütött paszternák is.
Salátákba is jól illik ez a gyökérzöldség. Ilyenkor érdemes reszelni vagy hámozóval szelni, hogy kellemesen vékony kiegészítője legyen a salátának. Bátran ízesíthető szinte bármivel, de kifejezetten kedveli a curryt és a zöld fűszereket. A paszternákból egy kis gyümölccsel, mézzel könnyedén édességet is varázsolhatunk.

A paszternákban található folsav, kálcium, kálium, B1-, B2-, B3- és C-vitamin, vas és cink. Ezenkívül magas a rosttartalma.

Tejszínes paszternák
Hozzávalók: 1 kg paszternák, 6 dl tejszín, 10 dkg vaj, só, frissen őrölt feketebors, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg edami sajt.
Elkészítés: A paszternákot megpucoljuk és leheletvékony szeletekre vágjuk, amiket egy tálnyi hideg vízbe teszünk. A szeleteket alaposan átöblítjük, lecsöpögtetjük, majd egy konyharuhával áttörölgetjük. Egy üvegtepsit a főzőlapra helyezünk, ebben felolvasztjuk a vajat, majd hozzáadjuk a tejszínt. Apróra vágott fokhagymával, borssal és sóval fűszerezzük. Amikor már majdnem forr, akkor beletesszük a paszternákot és átkeverjük. Néhány percet hagyjuk főni, majd sajttal megszórjuk, és a 150 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Bő másfél órát hagyjuk sülni, amíg meg nem színesedik rajta a sajt.

Paszternákos pite
Hozzávalók: 35 dkg paszternák, 15 dkg vaj, 15 dkg cukor, 10 dkg méz, 3 tojás, 25 dkg finomliszt, 1 csomag sütőpor, 2 teáskanál fahéj, 5 dkg dió, 1 narancs héja, csipet só.
Elkészítés: A paszternákot megpucoljuk és megpároljuk, majd botmixerrel krémesítjük, és hagyjuk hűlni. A lisztet kimérjük, hozzáadjuk a sütőport, a fűszert, a narancs héját, a csipetnyi sót és a cukrot. A kihűlt zöldségpüréhez hozzácsorgatjuk a mézet, a felütött tojásokat és a megolvasztott vajat. Végezetül a szárazanyagokat hozzáadjuk a paszternákpüréhez és csomómentesen elkeverjük. A diót megtörjük és beleszórjuk a masszába, majd azt egy sütőpapírral kibélelt közepes tepsibe öntjük.  180 fokon nagyjából 40 perc alatt készre sütjük.