A román-magyar határ mentén vadon élő állatvilág értékeinek megőrzése érdekében hozott létre Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központot a Debreceni Egyetem, amely együttműködik a Temesvári Egyetemmel.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Megszüntethető azoknak a természetvédelmi területeknek a védettsége, amelyeken 2007. június 29-én kormányhatározattal vagy dekrétummal jóváhagyott vízerőmű-beruházások voltak folyamatban.
Bár bírság jár érte Romániában, sokan közlekednek illegálisan az erdőkben, nemzeti parkokban, védett területeken terepjárókkal, terepmotorokkal, sőt szervezett kvados túrákra is toboroznak érdeklődőket.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
Többek között a Kolozsvári Waldorf Líceum két osztálya (5M, 6M) is jelentkezett a kincses városból a SzékelyKapuk-ZöldKapuk „Tegyünk együtt a Földért” Közép-európai Ökocivilizációs Játékok 2024-2025-ös pályázatára.
Lassan elkészülnek a Sebes-Körös szurdokvölgyében, pontosabban Réven, Vársonkolyoson és Barátkán épülő kempingek.
Tíz ország közel negyven szakembere 14 egyetemről és kutatóintézet képviseletében vulkáni gázok után kutatott a napokban a Szent Anna-tónál. A workshop keretében végzett felmérésekről Artur Ionescu kutató és Kis Boglárka Mercédesz geológus beszélt.
Kora tavasszal százhúsz mesterséges fészket helyeztek el a Maros-ártér Tájvédelmi Körzet vadőrei az aradi székhelyű természeti parkban.
Bár a törvény tiltja, sokan továbbra is felpörgetik motorjaikat a védett területeken. Így tett egy nagyobb lengyel csoport is, ám őket tetten érték az erdőőrök, és bírság lett a vége.
Elkészültek a műszaki tervek, hamarosan nekifognak a Sebes-Körös szurdokvölgyében elképzelt új táborhelyek megépítésének. A több millió lej összértékű Bihar megyei turisztikai beruházás a Király-erdő több barlangját is érinti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy mértékben csökken a fecskeállomány Európa-szerte, így Romániában is, tehát lépéseket kell tenni a faj védelme érdekében, amíg még nem késő – figyelmeztetett a Krónika megkeresésére dr. Marton Attila biológus.
A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a World Wildlife Fund (Természetvédelmi Világalap) romániai fiókja online peticiót indított a méhek megmentéséért. Azt állítják, a méhfajták 37 százaléka fokozottan pusztul.
Elterjedt Erdélyben is a barnás, sárgás színű spanyol csupaszcsiga, amely mindenevő, ezért jelentős kárt okoz a háztáji gazdaságokban, kisebb-nagyobb mezőgazdasági területeken. A csigák kártékony hadjáratainak megfékezésére kevés módszer kínálkozik.
A Révi-szorosban található több mészkőbarlang infrastruktúráját is felújítják, a Vida-tavat pedig ökológiailag helyreállítják egy természetvédelmi projekt keretében Bihar megyében – jelentette be Ilie Bolojan, a megyei önkormányzat elnöke.
Zöld jelzést adott az igazságszolgáltatás Jósikafalva önkormányzatának arra, hogy népszavazást rendezzen a Kolozs megyei községnek az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Parkból történő „kivonása” érdekében.
A hatályos törvények szigorítását kérik kolozsvári környezetvédő civilek a hatóságoktól, mert az elmúlt időszakban Erdély több megyéjében a természetvédelmi területeken engedély nélkül versenyt szervező terepmotorosokra panaszokodnak a helyiek.
Hivatalból indítottak eljárásokat a hatóságok az erdőkben, Natura 2000-es területeken zajló off-road, vagyis terepjárókkal történő versenyzések, motorozások szabályozása céljából – közölte Facebook-oldalán Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok