Fotó: Pinti Attila
Tíz ország közel negyven szakembere 14 egyetemről és kutatóintézet képviseletében vulkáni gázok után kutatott a napokban a Szent Anna-tónál. A nemzetközi workshop keretében végzett felmérésekről Artur Ionescu kutató és Kis Boglárka Mercédesz geológus, a Csomád-hegységbeli rezervátum megóvása szempontjából fontos vizsgálatokról, intézkedésekről Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője beszélt a Krónikának.
2024. július 26., 10:012024. július 26., 10:01
2024. július 26., 10:052024. július 26., 10:05
A Nemzetközi Vulkanológiai és Geokémiai Szövetség (International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior - IAVCEI) világtalálkozójának és geokémiai diáktáborának adott otthont július 15–21. között a Keleti-Kárpátokban található Csomád-hegység. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által társszervezett találkozóra többek között
„Tavaly született az ötlet, hogy első alkalommal szervezzünk egy közös gyűlést, ahol láthatatlan gázokat vizsgálunk, és nemzetközi szinten uniformizáljuk a módszertant. Helyszínként a Csomád térségét választottuk, Bálványosfürdőn, Lázárfalván, a Szent Anna-tónál végeztünk felméréseket” – mondta a Krónika megkeresésére Artur Ionescu, az IAVCEI vulkáni gázok komissziójának nemzetközi titkára.
A nemzetközi találkozó résztvevői vulkáni gázok után kutatott a Szent Anna-tónál
Fotó: Facebook/Pro Szent Anna
A résztvevők a vízben és a szárazföldön is végeztek vizsgálatokat, elsősorban a szén-dioxidot és egyéb gázkiáramlásokat mérve. Ezek eredetéből ugyanis próbálják megállapítani, hogy a felszabaduló gázok vulkáni, vagy biológiai eredetűek. „Nagyon eredményes találkozó volt, a diákok segítettek a mintabegyűjtésnél, néhány hónap múlva pedig megszületnek a végleges eredmények is.
Kis Boglárka Mercédesz geológus emlékeztetett, hogy a Csomád vulkanológiai kutatását illetően dr. Szakács Sándor, dr. Harangi Szabolcs és dr. Karátson Dávid kutatók neve kulcsfontosságú. Mint kifejtette, a Kárpát-Pannon régió legfiatalabb vulkánját gáz-geokémiai viszonylatban kollégájával, Artur Ionescuval vizsgálta részletesen a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Palermói Vulkanológiai és Geofizikai Intézet (INGV) segítségével még 2017-ben.
„Így kerültünk kapcsolatba a nemzetközi kutatókkal, akikkel a Ionescu Artur által szervezett találkozón nemcsak kutatásokat végeztünk, hanem a gázok diffúz megjelenésével kapcsolatos módszertani stratégiákat is megbeszéltünk, kidolgoztunk” – mondta a Krónika megkeresésére a kolozsvári geokémikus. Rámutatott, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai munkatársai dr. Máthé István vezetése alatt folyamatosan, több mint 10 éve megfigyelik a Szent Anna-tó vizének minőségét, amely romlott az elmúlt időszakban.
Arthur Ionescu (balra) és Kis Boglárka Mercédesz korábban is végzett felméréseket a Csomád-hegységben
Fotó: Archív/Kis Boglárka Mercédesz
„Mi is végeztünk gázgeokémiai kísérleteket, és rájöttünk arra, hogy
(olyan folyamat, melynek során a vízben lévő szerves anyagok nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet – szerk. megj.)” – magyarázta Kis Boglárka Mercédesz. Hozzátette, emellett a tóparton is végeztek vizsgálatokat, többek között szén-dioxidot mértek a talajból, és azt tapasztalták, hogy a talaj teljesen másképp viselkedik mint a tó, ugyanis előbbiben még fel tudnak jönni a vulkáni gázok, utóbbiban ezt felülírja az erőteljes biológiai aktivitás.
A vízben és a szárazföldön is végeztek vizsgálatokat a kutatók, diákok
Fotó: Facebook/Pro Szent Anna
A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp fenntartásáért felelős egyesület vezetője ugyanakkor a kutatás fontosságáról, előnyeiről beszélt lapunknak. Dósa Elek-Levente rámutatott, bár a legfrissebb felmérések szerint a Csomád egy aktív vulkán, tudományos körökben még zajlik a vita a tűzhányó státuszáról.
„Az egyik paramétere a működő vulkánoknak a hegy által, vagy a vulkán által kieregetett gázok, és azok típusai, összetétele, ezekből nagyon sok mindenre lehet következtetni.
Hozzátette, másrészt a felmérések közérdekű eredményeit szeretnék majd a látogatók elé tárni, ezáltal felhívni figyelmüket a természetvédelmi terület megóvására.
„A Lázárfalvi Közbirtokosság megbízásából már több mint öt éve kezeljük ezt a területet, és az egész működési rendet egy természetmúzeum mintájára alakítottuk ki. Szerintünk a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp, de általánosan a természetvédelmi területek olyan helyek, ahol a természettől egyre inkább elszakadó emberek új dolgokat tanulhatnak a természetről, együtt élhetnek vele” – fogalmazott a vidékfejlesztő.
Dósa Elek-Levente szerint a Szent Anna-tavat és a Mohos tőzegláp úgy kell óvni, mint a legféltettebb kincseket
Fotó: Facebook/Dósa Elek Levente
Dósa Elek-Levente szerint ugyanakkor a kutatások eredményei rendszerint intézkedések bevezetését teszik szükségessé annak érdekében, hogy meg tudják védeni ezt az értékes helyszínt, és ami még fontosabb, jó állapotban át tudják adni a következő generációknak. „A következő 10-50 évre nagyon sokan még mindig nem igazán gondolnak, pedig
kiemelve, hogy nem egy-két ember tevékenysége, az általuk hátrahagyott szerves anyagok lesznek negatív hatással a természetvédelmi területre, hanem a több 10 ezer látogatóé.
„Közismert tény, viszont szerintem fontos hangsúlyozni, hogy az ikerkráterek olyan természeti, geológiai különlegességeknek adnak otthont, amelyek egyedülálló kincsek Közép-Kelet-Európában. S még ha nem is soroljuk az egyediségek közé, Székelyföldnek, Erdélynek mindenképp a büszkeségei, melyeket úgy kell óvni mint a legféltettebb kincseket” – fogalmazott Dósa Elek-Levente.
Tilos csomaggal lemenni a Szent Anna-tó partjára – jelentette be Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Erdélyi mozikban is vetítik április végétől Olasz Renátó magyarországi rendező Minden csillag című játékfilmét. A fiatal felnőttek útkeresését bemutató magyar filmben szereplői között több erdélyi színész is felbukkan.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán az állatfelügyelettel és -védelemmel foglalkozó hatóság (ASPA).
A magyar népviselet nem csupán múltidéző ruhadarab, hanem élő örökség, amely színekben, mintákban és formákban mesél közösségekről, ünnepekről és identitásról. A népviselet napja alkalmából ennek a gazdag hagyománynak állítanak emléket Torockón.
A magyar gasztronómia főként levesként és főzelékként készíti a savanykás sóskát, azonban a nagyvilág konyháiban számos változatos fogást készítenek a friss ízű növényből.
Egy elveszett vagy késve érkező poggyász sok utazó rémálma, különösen a nyári szezonban, amikor a repülőterek túlterheltek. A Google most egy új megoldással igyekszik segíteni: a Find Hub alkalmazás új funkciójával könnyebben megtalálható a poggyász.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!