A csillagászok nemcsak nézik, hanem olykor le is hozzák a csillagokat az égből – vallja Popa Armand, az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub tagja, akinek a gyűjteményében több meteorit is található. A Holdról és a Marsól is vannak kőzetei.
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye előzi meg a hétvégi óraátállítást, amellyel áttérünk a téli időszámításra. Hivatalosan október 29-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszatekerni az óra mutatóját.
Szerdán kezdődik a csillagászati nyár, a napforduló Magyarországon 16 óra 57 perckor lesz, a romániai szakemberek pedig helyi idő szerint 17.58-at jelölték meg az időpontnak.
A Vénusz és a Szaturnusz szoros együttállása figyelhető meg vasárnap, hétfőtől pedig a Naprendszer csaknem összes bolygója látható lesz majd egymás után sorakozva a koraesti égbolton.
Részleges napfogyatkozás lesz kedden dél körül, ami Románia területéről is megfigyelhető.
Október 25-én a Nap bő harmadát kitakaró részleges napfogyatkozás figyelhető meg Romániából is – közölte az Amiral Vasile Urseanu csillagvizsgáló központ.
A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új űrteleszkópja, a James Webb első közzétett felvétele távoli galaxisok 13 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatja be.
Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.
Csillagászok bizonyítékot találtak arra, hogy még egy bolygó kering a Proxima Centauri, a Naphoz legközelebbi csillag körül.
A 7482 (1994 PC1) nevű aszteroida kedden, romániai idő szerint 23.51-kor kerül legközelebb a Földhöz. Az égitestet a NASA 1994-ben fedezte fel, útját azóta figyelemmel kísérik. 1993 óta ez az első alkalom, hogy ilyen közel kerül egy aszteroida a Földhöz.
Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, olyan messze halad el mellettünk, hogy nem jelent veszélyt bolygónkra.
Miként tudjuk okoseszközeinket felhasználni arra, hogy csillagot nézzünk? Erre a kérdésre kereste a választ dr. Szenkovits Ferenc egyetemi docens Ismerkedés az égbolttal – online módra című előadásában.
Erdélyi középiskolások jelentkezését is várják a Kárpát-medencei középiskolai csillagászati és asztrofizikai versenyre, új nevén az Athletica Galacticára.
Óránként több tucat hullócsillagban gyönyörködhetünk péntekre virradó éjszaka a Perseidák meteorraj tetőzésekor. Az augusztusi csillaghullásról Csukás Mátyás nagyszalontai amatőr csillagász beszélt a Krónikának.
Az augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszaka tetőzik a Perseida meteorraj, ekkor láthatjuk az éjszakai égbolton a legtöbb hullócsillagot – tájékoztat egy Facebook-bejegyzésben az Amiral Vasile Urseanu Csillagvizsgáló.
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette. A felfedezett planétához hasonlót a kutatóknak korábban még nem volt lehetőségük tanulmányozni
Pénteken 22:58 és 23:06 között szabad szemmel is látható lesz a Starlink műholdak egy füzére – közölte szerdán a Vasile Urseanu Admirális Csillagászati Obszervatórium.
Látogatottsági adatok