HIRDETÉS

Villámgyors szavazógépezet: szűk többséggel a képviselők is rábólintottak a büntető törvénykönyv módosításaira

Balogh Levente 2018. július 04., 17:40

Egy nappal a szenátusi szavazás után szerdán a képviselőház is elfogadta a büntető törvénykönyv módosításait.

Fotó: Grigore Popescu/Agerpres

Villámgyorsan átment a parlamenten a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítása: a képviselőház az eredeti tervekkel ellentétben már szerdán meg is szavazta, csupán egy nappal azt követően, hogy a szenátus is rábólintott a sokat vitatott változtatásokra. Az eredeti tervek szerint a rendkívüli ülésszakra összehívott alsóház csütörtökön tartotta volna a végszavazást a jogszabályról.

HIRDETÉS

A Szociáldemokrata Párt-Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD-ALDE)-koalíciós többség 167-97 arányban, 19 tartózkodás mellett szavazta meg a módosításokat, ami nagyon szűk többséget jelent: elfogadásukhoz ugyanis 165 szavazatra volt szükség.

RMDSZ-es tartózkodás

Az RMDSZ, akárcsak egy nappal korábban, a szenátusban, ezúttal is tartózkodott, mivel nem értenek egyet azzal, hogy csak az elkövetőnek vagy a családtagoknak hasznot hozó cselekedet minősüljön hivatali visszaélésnek, sem azzal, hogy hétről öt évre csökkenjen a maximálisan kiszabható büntetési tétel. Az RMDSZ a küszöbérték bevezetésével sem értett egyet, amelynek értelmében ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősüljön, az okozott kár mértékének el kell érnie a havi bruttó minimálbér összegét, ami jelen esetben 1900 lej.

Korodi Attila frakcióvezető előzetesen közölte: amennyiben a parlament nem szavazza meg az általuk benyújtott módosításokat, nem szavazzák meg a jogszabályt. Azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket.

Azért tartózkodtunk, mert nem tudtuk ilyen formában a Btk. módosításait támogatni, de annak a PNL-nek az oldalára sem állhattunk, amely az elmúlt időszakban minden magyar ügyet, minden létező eszközével megtámadott”

– magyarázta a frakció tartózkodó voksát az RMDSZ.

A módosításokat a kisebbségi frakció kilenc tagja is megszavazta, valamint az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik honatyája, Adrian Mocanu is – Eugen Tomac pártelnök emiatt közölte, hogy kizárják a pártból.

A Btk.-módosítás egyebek mellett lehetővé teszi az elítéltek korábbi feltételes szabadlábra helyezését, csökkenti az elévülési határidőket, korlátozza a kiterjesztett vagyonelkobzást, és – RMDSZ-javaslatra – börtönnel büntetné azt a köztisztviselőt, aki nyilvánosan bűnözőként emlegetne egy jogerősen még el nem ítélt gyanúsítottat.

A jobbközép ellenzék szerint a módosítások legfőbb célja, hogy megmentse a börtönbüntetéstől Liviu Dragnea PSD-elnököt, akit hivatali visszaélésre való felbujtás miatt első fokon már három és fél év szabadságvesztésre ítéltek.

A kormányoldal ugyanakkor állítja: csupán összhangba kívánták hozni a törvényeket az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel, illetve az ártatlanság vélelméről szóló uniós direktívával.

Florin Iordache volt igazságügy-miniszter, a tervezetet kidolgozó parlamenti különbizottság szociáldemokrata elnöke azt mondta: az ellenzék félretájékoztat, manipulál, de az a tény, hogy alkotmányossági óvásokkal hátráltatja a jogszabályok kihirdetését, nem jelenti azt, hogy igaza van.

A kormányoldal arra hivatkozik, hogy a hatályos Btk.-t parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptette hatályba az akkori jobboldali kormány és azóta bebizonyosodott, hogy egyes rendelkezései ügyészségi visszaéléseket tett lehetővé.

Akik igazából is törvényt sértettek, azoknak továbbra is felelniük kell tetteikért. Azokat fogják felmenteni, akiket potyára állítottak bíróság elé, akiket arra kényszerítettek, hogy ártatlanságukat bizonyítsák, szemben az ártatlanság vélelmének alkotmányos követelményével”

– jelentette ki Iordache.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint a módosítások elfogadása a jogállamiság végét jelenti. Ioan Cupşa liberális párti képviselő bejelentette: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt, amely szerinte sérti Románia alkotmányát, és egy sor nemzetközi szerződést, amelyeket Románia aláírt.

Ludovic Orban liberális pártelnök közölte: emellett számos más úton, többek között az európai intézményekhez fordulva kísérlik meg megakadályozni a módosítások hatályba lépését.

Alkotmánybírósághoz fordul Johannis

Klaus Johannis államfő nem sokkal a módosítások elfogadását követően bejelentette: alkotmánybíróságon támadja meg az általa „felháborítónak" nevezett módosításokat.

Az elnök szerint megengedhetetlen, ahogy a PSD a saját szája íze szerint alakította át a parlamenti eljárásokat, és a történteket „a többség diktatúrájának" nevezte, ami ártalmas a demokráciára nézve.

Johannis szerint a PSD megfosztotta méltóságától a törvényhozás folyamatát, a parlamenti vitákat pedig átláthatatlan, előre látható végkifejletű vitákká változtatta. „A módosítások jórészt vagy fölöslegesek, vagy egyenesen mérgezőek és károsak, ezért minden rendelkezésemre álló alkotmányos eszközt felhasználok a a két jogszabály, a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás megóvására” – szögezte le az elnök.

Erre reagálva Liviu ragnea PSD-elnök kijelentette: nem lepi meg az elnök döntése, hiszen az „hatáskörével visszaélve" már számos törvényt megakasztott. Úgy véli, az elnök és körei a kormány megbuktatását szeretnék elérni. Hozzátette: a parlamentet több irányból is fenyegetik, és megpróbálnak rá nyomást gyakorolni annak kapcsán, hogyan szavazzon.

Bíráló ügyészek és bírák

A módosításokat egyébként számos szakmai fórum is keményen bírálta. Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerdán úgy vélekedett:

olybá tűnik, mintha a törvényeket a vád alá helyezett személyek kénye-kedve szerint fogadnák el, nem pedig az EU-s normák alapján.

Hozzátette: soha nem fordult még elő, hogy ilyen gyorsan módosítsanak egy törvényt, mint ahogy az sem, hogy dekriminalizáljanak egy olyan súlyos bűncselekményt, mint a hivatali visszaélés. Lazăr közölte, négy év alatt 2099 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt, és elsöprő többségük úgy követte el a visszaéléseket, hogy látszólag nem a maga vagy családja, hanem egy harmadik érintett számára járt haszonnal.

A legfőbb ügyészség a büntető törvénykönyv bizonyos módosításainak hatásairól készített elemzésében leszögezte: a hivatali visszaélés bűntette meghatározásának javasolt módosítása jelenlegi formájában túllép az alkotmánybíróság vonatkozó határozatai szabta kereteken, a taláros testület ugyanis nem kérte a bűntett alkalmazási körének szűkítését.

A Btk. vonatkozó törvénycikkelyének a szenátus által már elfogadott, módosított változata szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető vagy annak házastársa, legfeljebb másodfokú rokona vagy házassági rokona jut ezáltal illetéktelen haszonhoz, illetve az okozott kár nagyobb, mint a bruttó minimálbér.

A legfőbb ügyészség rámutat, a meghatározás javasolt új formájában „megengedhetetlen mértékben leszűkíti a bűncselekmény alkalmazhatóságának körét”, és megszegi az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2003. október 31-én, New Yorkban elfogadott korrupcióellenes egyezményben előírtakat.

Amennyiben a javasolt módosítás életbe lép, 2.099 olyan köztisztviselő mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, akik ellen 2014 és 2017 között emeltek vádat, és akik összesen 4.017.356.809 lejes kárt okoztak - érvel a legfőbb ügyészség.

Az elemzésben hangsúlyozzák továbbá, azáltal, hogy a házastársra, szülőkre, testvérekre és legfeljebb másodfokú házassági rokonokra korlátozzák az illetéktelen haszonban részesülők körét, legalizálják a más közeli rokonokat vagy más személyeket jogtalan haszonhoz juttató hivatali visszaélést.

Ellenzi a legfőbb ügyészség azt a módosító javaslatot is, amely hatályon kívül helyezi a Btk. hivatali gondatlanságra vonatkozó cikkelyét. Az alkotmánybíróság határozatai szempontjából ez a módosítás sem indokolt, ugyanakkor ezáltal megszűnik olyan jogtalan tettek büntethetősége, amelyek sértik a természetes vagy jogi személyek jogait és érdekeit. 2017 és 2017 között 233 személy ellen emeltek vádat hivatali gondatlanság miatt, az általuk okozott kár összege 5.381.726 lej - mutat rá elemzésében az ügyészség.

Hasonló bírálatot fogalmazott meg a Romániai Bírák Fóruma is, amely szerint a módosítások „fénysebességgel" történő elfogadása úgy, hogy a parlament nem veszi figyelembe a Velencei Bizottság megjegyzéseit, eltávolítja az országot a jogállamiság normáitól.

A szervezet szerint a kommunista időszakot idézi az, ahogy a parlament párbeszéd nélkül, a szabályok felrúgásával jár el. Leszögezik: az ilyen módosításokat nem kutyafuttában kell elfogadni, hanem széles körű párbeszéd után, szakértők bevonásával, ellenkező esetben a hatása olyan lesz, mint egy robbanásé, amely a jogállamiság utolsó látható maradványait is megsemmisíti. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS