Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Egy nappal a szenátusi szavazás után szerdán a képviselőház is elfogadta a büntető törvénykönyv módosításait.
2018. július 04., 17:402018. július 04., 17:40
Villámgyorsan átment a parlamenten a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítása: a képviselőház az eredeti tervekkel ellentétben már szerdán meg is szavazta, csupán egy nappal azt követően, hogy a szenátus is rábólintott a sokat vitatott változtatásokra. Az eredeti tervek szerint a rendkívüli ülésszakra összehívott alsóház csütörtökön tartotta volna a végszavazást a jogszabályról.
A kétkamarás bukaresti parlament szenátusa elfogadta kedden a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló, a jobbközép ellenzék és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által kifogásolt törvénytervezetet. Az RMDSZ tartózkodott a szavazáson.
A Szociáldemokrata Párt-Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD-ALDE)-koalíciós többség 167-97 arányban, 19 tartózkodás mellett szavazta meg a módosításokat, ami nagyon szűk többséget jelent: elfogadásukhoz ugyanis 165 szavazatra volt szükség.
Az RMDSZ, akárcsak egy nappal korábban, a szenátusban, ezúttal is tartózkodott, mivel nem értenek egyet azzal, hogy csak az elkövetőnek vagy a családtagoknak hasznot hozó cselekedet minősüljön hivatali visszaélésnek, sem azzal, hogy hétről öt évre csökkenjen a maximálisan kiszabható büntetési tétel. Az RMDSZ a küszöbérték bevezetésével sem értett egyet, amelynek értelmében ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősüljön, az okozott kár mértékének el kell érnie a havi bruttó minimálbér összegét, ami jelen esetben 1900 lej.
Korodi Attila frakcióvezető előzetesen közölte: amennyiben a parlament nem szavazza meg az általuk benyújtott módosításokat, nem szavazzák meg a jogszabályt. Azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket.
– magyarázta a frakció tartózkodó voksát az RMDSZ.
A módosításokat a kisebbségi frakció kilenc tagja is megszavazta, valamint az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik honatyája, Adrian Mocanu is – Eugen Tomac pártelnök emiatt közölte, hogy kizárják a pártból.
A Btk.-módosítás egyebek mellett lehetővé teszi az elítéltek korábbi feltételes szabadlábra helyezését, csökkenti az elévülési határidőket, korlátozza a kiterjesztett vagyonelkobzást, és – RMDSZ-javaslatra – börtönnel büntetné azt a köztisztviselőt, aki nyilvánosan bűnözőként emlegetne egy jogerősen még el nem ítélt gyanúsítottat.
A kormányoldal ugyanakkor állítja: csupán összhangba kívánták hozni a törvényeket az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel, illetve az ártatlanság vélelméről szóló uniós direktívával.
Florin Iordache volt igazságügy-miniszter, a tervezetet kidolgozó parlamenti különbizottság szociáldemokrata elnöke azt mondta: az ellenzék félretájékoztat, manipulál, de az a tény, hogy alkotmányossági óvásokkal hátráltatja a jogszabályok kihirdetését, nem jelenti azt, hogy igaza van.
A kormányoldal arra hivatkozik, hogy a hatályos Btk.-t parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptette hatályba az akkori jobboldali kormány és azóta bebizonyosodott, hogy egyes rendelkezései ügyészségi visszaéléseket tett lehetővé.
– jelentette ki Iordache.
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint a módosítások elfogadása a jogállamiság végét jelenti. Ioan Cupşa liberális párti képviselő bejelentette: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt, amely szerinte sérti Románia alkotmányát, és egy sor nemzetközi szerződést, amelyeket Románia aláírt.
Ludovic Orban liberális pártelnök közölte: emellett számos más úton, többek között az európai intézményekhez fordulva kísérlik meg megakadályozni a módosítások hatályba lépését.
Klaus Johannis államfő nem sokkal a módosítások elfogadását követően bejelentette: alkotmánybíróságon támadja meg az általa „felháborítónak" nevezett módosításokat.
Johannis szerint a PSD megfosztotta méltóságától a törvényhozás folyamatát, a parlamenti vitákat pedig átláthatatlan, előre látható végkifejletű vitákká változtatta. „A módosítások jórészt vagy fölöslegesek, vagy egyenesen mérgezőek és károsak, ezért minden rendelkezésemre álló alkotmányos eszközt felhasználok a a két jogszabály, a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás megóvására” – szögezte le az elnök.
Erre reagálva Liviu ragnea PSD-elnök kijelentette: nem lepi meg az elnök döntése, hiszen az „hatáskörével visszaélve" már számos törvényt megakasztott. Úgy véli, az elnök és körei a kormány megbuktatását szeretnék elérni. Hozzátette: a parlamentet több irányból is fenyegetik, és megpróbálnak rá nyomást gyakorolni annak kapcsán, hogyan szavazzon.
A módosításokat egyébként számos szakmai fórum is keményen bírálta. Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerdán úgy vélekedett:
Hozzátette: soha nem fordult még elő, hogy ilyen gyorsan módosítsanak egy törvényt, mint ahogy az sem, hogy dekriminalizáljanak egy olyan súlyos bűncselekményt, mint a hivatali visszaélés. Lazăr közölte, négy év alatt 2099 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt, és elsöprő többségük úgy követte el a visszaéléseket, hogy látszólag nem a maga vagy családja, hanem egy harmadik érintett számára járt haszonnal.
A legfőbb ügyészség a büntető törvénykönyv bizonyos módosításainak hatásairól készített elemzésében leszögezte: a hivatali visszaélés bűntette meghatározásának javasolt módosítása jelenlegi formájában túllép az alkotmánybíróság vonatkozó határozatai szabta kereteken, a taláros testület ugyanis nem kérte a bűntett alkalmazási körének szűkítését.
A Btk. vonatkozó törvénycikkelyének a szenátus által már elfogadott, módosított változata szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető vagy annak házastársa, legfeljebb másodfokú rokona vagy házassági rokona jut ezáltal illetéktelen haszonhoz, illetve az okozott kár nagyobb, mint a bruttó minimálbér.
Amennyiben a javasolt módosítás életbe lép, 2.099 olyan köztisztviselő mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, akik ellen 2014 és 2017 között emeltek vádat, és akik összesen 4.017.356.809 lejes kárt okoztak - érvel a legfőbb ügyészség.
Az elemzésben hangsúlyozzák továbbá, azáltal, hogy a házastársra, szülőkre, testvérekre és legfeljebb másodfokú házassági rokonokra korlátozzák az illetéktelen haszonban részesülők körét, legalizálják a más közeli rokonokat vagy más személyeket jogtalan haszonhoz juttató hivatali visszaélést.
Ellenzi a legfőbb ügyészség azt a módosító javaslatot is, amely hatályon kívül helyezi a Btk. hivatali gondatlanságra vonatkozó cikkelyét. Az alkotmánybíróság határozatai szempontjából ez a módosítás sem indokolt, ugyanakkor ezáltal megszűnik olyan jogtalan tettek büntethetősége, amelyek sértik a természetes vagy jogi személyek jogait és érdekeit. 2017 és 2017 között 233 személy ellen emeltek vádat hivatali gondatlanság miatt, az általuk okozott kár összege 5.381.726 lej - mutat rá elemzésében az ügyészség.
A szervezet szerint a kommunista időszakot idézi az, ahogy a parlament párbeszéd nélkül, a szabályok felrúgásával jár el. Leszögezik: az ilyen módosításokat nem kutyafuttában kell elfogadni, hanem széles körű párbeszéd után, szakértők bevonásával, ellenkező esetben a hatása olyan lesz, mint egy robbanásé, amely a jogállamiság utolsó látható maradványait is megsemmisíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!