Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Egy nappal a szenátusi szavazás után szerdán a képviselőház is elfogadta a büntető törvénykönyv módosításait.
2018. július 04., 17:402018. július 04., 17:40
Villámgyorsan átment a parlamenten a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítása: a képviselőház az eredeti tervekkel ellentétben már szerdán meg is szavazta, csupán egy nappal azt követően, hogy a szenátus is rábólintott a sokat vitatott változtatásokra. Az eredeti tervek szerint a rendkívüli ülésszakra összehívott alsóház csütörtökön tartotta volna a végszavazást a jogszabályról.
A kétkamarás bukaresti parlament szenátusa elfogadta kedden a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló, a jobbközép ellenzék és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által kifogásolt törvénytervezetet. Az RMDSZ tartózkodott a szavazáson.
A Szociáldemokrata Párt-Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD-ALDE)-koalíciós többség 167-97 arányban, 19 tartózkodás mellett szavazta meg a módosításokat, ami nagyon szűk többséget jelent: elfogadásukhoz ugyanis 165 szavazatra volt szükség.
Az RMDSZ, akárcsak egy nappal korábban, a szenátusban, ezúttal is tartózkodott, mivel nem értenek egyet azzal, hogy csak az elkövetőnek vagy a családtagoknak hasznot hozó cselekedet minősüljön hivatali visszaélésnek, sem azzal, hogy hétről öt évre csökkenjen a maximálisan kiszabható büntetési tétel. Az RMDSZ a küszöbérték bevezetésével sem értett egyet, amelynek értelmében ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősüljön, az okozott kár mértékének el kell érnie a havi bruttó minimálbér összegét, ami jelen esetben 1900 lej.
Korodi Attila frakcióvezető előzetesen közölte: amennyiben a parlament nem szavazza meg az általuk benyújtott módosításokat, nem szavazzák meg a jogszabályt. Azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket.
– magyarázta a frakció tartózkodó voksát az RMDSZ.
A módosításokat a kisebbségi frakció kilenc tagja is megszavazta, valamint az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik honatyája, Adrian Mocanu is – Eugen Tomac pártelnök emiatt közölte, hogy kizárják a pártból.
A Btk.-módosítás egyebek mellett lehetővé teszi az elítéltek korábbi feltételes szabadlábra helyezését, csökkenti az elévülési határidőket, korlátozza a kiterjesztett vagyonelkobzást, és – RMDSZ-javaslatra – börtönnel büntetné azt a köztisztviselőt, aki nyilvánosan bűnözőként emlegetne egy jogerősen még el nem ítélt gyanúsítottat.
A kormányoldal ugyanakkor állítja: csupán összhangba kívánták hozni a törvényeket az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel, illetve az ártatlanság vélelméről szóló uniós direktívával.
Florin Iordache volt igazságügy-miniszter, a tervezetet kidolgozó parlamenti különbizottság szociáldemokrata elnöke azt mondta: az ellenzék félretájékoztat, manipulál, de az a tény, hogy alkotmányossági óvásokkal hátráltatja a jogszabályok kihirdetését, nem jelenti azt, hogy igaza van.
A kormányoldal arra hivatkozik, hogy a hatályos Btk.-t parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptette hatályba az akkori jobboldali kormány és azóta bebizonyosodott, hogy egyes rendelkezései ügyészségi visszaéléseket tett lehetővé.
– jelentette ki Iordache.
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint a módosítások elfogadása a jogállamiság végét jelenti. Ioan Cupşa liberális párti képviselő bejelentette: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt, amely szerinte sérti Románia alkotmányát, és egy sor nemzetközi szerződést, amelyeket Románia aláírt.
Ludovic Orban liberális pártelnök közölte: emellett számos más úton, többek között az európai intézményekhez fordulva kísérlik meg megakadályozni a módosítások hatályba lépését.
Klaus Johannis államfő nem sokkal a módosítások elfogadását követően bejelentette: alkotmánybíróságon támadja meg az általa „felháborítónak" nevezett módosításokat.
Johannis szerint a PSD megfosztotta méltóságától a törvényhozás folyamatát, a parlamenti vitákat pedig átláthatatlan, előre látható végkifejletű vitákká változtatta. „A módosítások jórészt vagy fölöslegesek, vagy egyenesen mérgezőek és károsak, ezért minden rendelkezésemre álló alkotmányos eszközt felhasználok a a két jogszabály, a Btk. és a büntetőjogi perrendtartás megóvására” – szögezte le az elnök.
Erre reagálva Liviu ragnea PSD-elnök kijelentette: nem lepi meg az elnök döntése, hiszen az „hatáskörével visszaélve" már számos törvényt megakasztott. Úgy véli, az elnök és körei a kormány megbuktatását szeretnék elérni. Hozzátette: a parlamentet több irányból is fenyegetik, és megpróbálnak rá nyomást gyakorolni annak kapcsán, hogyan szavazzon.
A módosításokat egyébként számos szakmai fórum is keményen bírálta. Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerdán úgy vélekedett:
Hozzátette: soha nem fordult még elő, hogy ilyen gyorsan módosítsanak egy törvényt, mint ahogy az sem, hogy dekriminalizáljanak egy olyan súlyos bűncselekményt, mint a hivatali visszaélés. Lazăr közölte, négy év alatt 2099 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt, és elsöprő többségük úgy követte el a visszaéléseket, hogy látszólag nem a maga vagy családja, hanem egy harmadik érintett számára járt haszonnal.
A legfőbb ügyészség a büntető törvénykönyv bizonyos módosításainak hatásairól készített elemzésében leszögezte: a hivatali visszaélés bűntette meghatározásának javasolt módosítása jelenlegi formájában túllép az alkotmánybíróság vonatkozó határozatai szabta kereteken, a taláros testület ugyanis nem kérte a bűntett alkalmazási körének szűkítését.
A Btk. vonatkozó törvénycikkelyének a szenátus által már elfogadott, módosított változata szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető vagy annak házastársa, legfeljebb másodfokú rokona vagy házassági rokona jut ezáltal illetéktelen haszonhoz, illetve az okozott kár nagyobb, mint a bruttó minimálbér.
Amennyiben a javasolt módosítás életbe lép, 2.099 olyan köztisztviselő mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, akik ellen 2014 és 2017 között emeltek vádat, és akik összesen 4.017.356.809 lejes kárt okoztak - érvel a legfőbb ügyészség.
Az elemzésben hangsúlyozzák továbbá, azáltal, hogy a házastársra, szülőkre, testvérekre és legfeljebb másodfokú házassági rokonokra korlátozzák az illetéktelen haszonban részesülők körét, legalizálják a más közeli rokonokat vagy más személyeket jogtalan haszonhoz juttató hivatali visszaélést.
Ellenzi a legfőbb ügyészség azt a módosító javaslatot is, amely hatályon kívül helyezi a Btk. hivatali gondatlanságra vonatkozó cikkelyét. Az alkotmánybíróság határozatai szempontjából ez a módosítás sem indokolt, ugyanakkor ezáltal megszűnik olyan jogtalan tettek büntethetősége, amelyek sértik a természetes vagy jogi személyek jogait és érdekeit. 2017 és 2017 között 233 személy ellen emeltek vádat hivatali gondatlanság miatt, az általuk okozott kár összege 5.381.726 lej - mutat rá elemzésében az ügyészség.
A szervezet szerint a kommunista időszakot idézi az, ahogy a parlament párbeszéd nélkül, a szabályok felrúgásával jár el. Leszögezik: az ilyen módosításokat nem kutyafuttában kell elfogadni, hanem széles körű párbeszéd után, szakértők bevonásával, ellenkező esetben a hatása olyan lesz, mint egy robbanásé, amely a jogállamiság utolsó látható maradványait is megsemmisíti.
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Elfogadta keddi ülésén a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amelyik mentesíti a betegszabadságon lévő személyek bizonyos kategóriáit a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól.
Megszökött kedden egy emberölésért 18 éves szabadságvesztésre ítélt férfi Bukarestben – közölte az Országos Börtönigazgatóság.
Amerikai-szovjet „koprodukció” eredménye lehet az a titokzatos tengeri drón, amelyet múlt héten találtak a román partok mentén.
szóljon hozzá!