Európai vezetők érkeztek Kijevbe a háború évfordulóján
Fotó: viedófelvétel/Facebook/Antonio Costa
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tudta elérni háborús céljait, nem törte meg az ukránokat, nem nyerte meg ezt a háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy keddi videóüzenetében. Zelenszkij hangoztatta: „megvédtük Ukrajnát, és mindent meg fogunk tenni a béke megteremtése és az igazságszolgáltatás érdekében. Békét akarunk, erős, méltóságteljes és tartós békét”.
2026. február 24., 12:592026. február 24., 12:59
Zelenszkij közlése előtt nem sokkal megérkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrán fővárosba, Kijevbe, hogy a négy éve tartó háború évfordulója alkalmából tolmácsolja az Európai Unió támogatását. A politikus az X közösségi portálon kijelentette:
Az uniós vezető az Európai Tanács elnökével, António Costával együtt részt vesz egy háromoldalú találkozón Zelenszkijjel. Emellett részt vesznek a Kijev szövetségeseit tömörítő Tettrekészek Koalíciójának videokonferenciáján.
Az Európai Tanács közölte, hogy Ursula von der Leyen és António Costa részt vesz egy megemlékezésen is, és ellátogat az orosz támadásokban megrongálódott egyik ukrán energetikai létesítményhez.
Kedden az évforduló alkalmából Kijevbe érkezett nyolc észak-európai és balti ország vezetője. Mette Frederiksen dán kormányfő hangsúlyozta: továbbra is arra kell törekedni, hogy Ukrajnát a lehető legelőnyösebb helyzetbe hozzák a tárgyalások megkezdéséhez.
– jelentette ki Frederiksen.
Friedrich Merz német kancellár Európa egységére szólított fel az Ukrajna elleni orosz támadás megindításának negyedik évfordulóján, hangsúlyozva, hogy csak kollektív erővel lehet véget vetni a háborúnak.
„Négy éve folyamatosan minden nap és minden éjjel rémálom az ukrán népnek, és nemcsak nekik, hanem mindannyiunknak. Mert a háború újra megjelent Európában” – írta Merz az X-en. Hozzátette: „Ukrajna sorsa a mi sorsunk is”.
Az amerikai elnöknek Ukrajna oldalán kell állnia – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„(Oroszország) megerősítette a NATO-t, amelynek éppen a terjeszkedését akarta volna elkerülni, egységbe kovácsolta az európaiakat, akiket gyengíteni akart volna, és leleplezte egy letűnt kor imperializmusának tarthatatlanságát” – írta a francia államfő, kiemelve egyúttal, hogy továbbra is támogatni fogják Kijevet. „Ukrajna kontinensünk első védelmi vonalán fekszik, és Európa változatlanul mellette áll. Akik abban bíznak, hogy majd belefáradunk, azok tévednek” – jegyezte meg.
„London és Párizs aktívan azon dolgozik, hogy Kijevet ilyen fegyverekkel és hozzájuk szükséges szállítóeszközökkel lássa el. Európai összetevők, berendezések és technológiák Ukrajnának való titkos átadásáról van szó ezen a területen. Lehetséges változatként a francia TN75-ös kisméretű robbanótöltet átadását fontolgatják, amely az M51.1 tengeralattjárók ballisztikus rakétájához való” – olvasható a tájékoztatásban.
Az SZVR szerint a britek és a franciák „tudatában vannak annak, hogy terveik súlyos nemzetközi jogsértést jelentenek, elsősorban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megsértését, és a globális atomsorompó-rendszer összeomlásának kockázatával járnak”, ezért azt a látszatot próbálják kelteni, „hogy Kijev nukleáris fegyverének megjelenése saját fejlesztése eredménye”.
a brit és a francia elit nem hajlandó beletörődni a vereségbe, és Ukrajnát „csodafegyverrel” akarja ellátni, mert szerinte Kijev kedvezőbb feltételekben tud megállapodni a harcok lezárásáról, ha atomfegyverrel vagy legalábbis úgynevezett „piszkos” bombával rendelkezik. Az SZVR tudni véli, hogy „Berlin bölcsen elutasította a részvételt ebben a veszélyes kalandban”.
A SZVR közleménye nyomán az orosz parlament felsőháza felkérte kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsát, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) és a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Szerződés Felülvizsgálati Konferenciáját, hogy mandátumának megfelelően vizsgálja ki London és Párizs szándékait.
„Az Oroszországi Föderáció szenátoraiban rendkívüli aggodalmat kelt Nagy-Britannia és Franciaország azon szándéka, hogy nukleáris robbanószerkezeteket szállítsanak Ukrajnába. (...) Ezzel kapcsolatban felszólítjuk kollégáinkat, a brit alsó- és felsőház tagjait, valamint a francia nemzetgyűlés képviselőit és a szenátus tagjait, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek megfelelő parlamenti vizsgálatot” – állt a felhívásban.
Donald Trump erőfeszítései nélkül kevesebb esély lenne az ukrajnai békére, a kompromisszum pedig ugyan fájdalmas lehet, de a további pusztulás megelőzését jelentené Ukrajnában – jelentette ki a Krónikának Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.
A kijevi hatóságoknak az Ukrajna és az Erópai Unió közötti csatlakozási tárgyalások során meg kell őrizniük a román közösség nemzeti identitását – szögezte le hétfőn a bukaresti szenátus külügyi bizottsága.
Az amerikai elnöknek Ukrajna oldalán kell állnia – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Magyarországnak az a célja, hogy minden szomszédjával jó viszonya legyen, ez Ukrajnára különösképpen igaz, mert ott százezres nagyságrendben élnek magyarok, és a háborúnak legyen vége – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem zárnak be egyetlen román vagy részben román tannyelvű iskolát sem Ukrajnában 2027-ben – közölte hétfőn a bukaresti ukrán nagykövetség a Facebook-oldalán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a szülőföld védelmezői napja alkalmából elmondott üdvözletében kilátásba helyezte, hogy Oroszország folytatja hadseregének és haditengerészetének jelentős megerősítését.
A magyar kormány semmilyen, Ukrajna számára kedvező döntéshez nem járul hozzá az Európai Unióban mindaddig, amíg Kijev újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság vezetéken – erősítette meg Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.
Az ukrajnai háború negyedik évfordulójához közeledve, az Európai Unió továbbra is nyomást akar gyakorolni Oroszországra – jelentette ki Kaja Kallas hétfőn Brüsszelben.
Őrizetbe vett február elején egy fehérorosz állampolgárt a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW), a férfit a fehérorosz katonai hírszerzés javára folytatott kémkedéssel gyanúsítják – közölte hétfőn Przemyslaw Nowak, a lengyel államügyészség szóvivője.
Donald Trump elnök „kíváncsi”, hogy a nagy amerikai nyomás ellenére Irán miért nem „kapitulál” és kötelezi el magát amellett, hogy lemond az atomprogramról – jelentette ki az amerikai-iráni viszonnyal kapcsolatban Steve Witkoff.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!