Fotó: Bede Laura
Az Európai Unió 15 tagállamában nőni fog a városi lakosság a 2050-ig tartó időszakban, kilenc tagországban – köztük Romániában – csökkenés várható ezen a téren – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által a népességváltozással kapcsolatban közzétett legfrissebb előrejelzésből.
2021. május 20., 11:012021. május 20., 11:01
A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a városon élő népesség legnagyobb arányú növekedése 2050-ig Máltán várható (35,4 százalék), majd Írország (29,2 százalék) és Svédország (25,1 százalék) következik a sorban. Ezzel szemben Lettország esetében a városi lakosság 17,7 százalékkal való csökkenését vetítik előre, Görögországban 16,7 százalékra, Lengyelországban 10,3 százalékra,
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatok értelmében a vidéki környezetben élők száma mindössze négy tagállamban nő a vizsgált időszakban: Írországban (24,5 százalék), Svédországban (10,9 százalék), Dániában (1,2 százalék) és Belgiumban (1 százalék).
2021 január elsején Románia lakossága 22,089 millió személyt számlált a lakhely alapján készült statisztika szerint; ez pedig 0,5%-os csökkenést jelent 2020 januárjához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adatsorából.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által korábban közzétett adatok értelmében 2021. január 1-jén Románia lakossága 22,089 millió főt számlált a lakhely alapján készült statisztika szerint, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év elejéhez mérten. Városon 12,442 millióan éltek, 0,6 százalékkal kevesebben, mint 2020. január elsején.
Abból a 19,328 millió személyből, akiknek 2020. január 1-jén legalább 12 hónapja Románia területére szólt az állandó tartózkodási helyük, 9,868 millió nőnemű volt, ami a teljes népesség 51,1%-át teszi ki – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteki közleményéből.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
szóljon hozzá!