Külső és belső felújításokra és statikai megerősítésre is szükség volt
Fotó: Facebook/Lőrincz Helga
A két utolsó bástya felújítása zajlik Nagyenyeden, de a vártemplom elkészültére még várni kell. Lőrincz Helga alpolgármester abban reménykedik, hogy a csúszás ellenére sikerül befejezni az uniós támogatással megvalósuló beruházást.
2021. május 06., 19:002021. május 06., 19:00
Hamarosan elkészül a várfalnak és a bástyáknak a felújításával a nagyenyedi önkormányzat, a vártemplom átadására azonban a közelgő határidő ellenére még várni kell – mondta el a Krónikának Lőrincz Helga alpolgármester. Az RMDSZ-es politikus szerint a Fehér megyei kisváros önkormányzata idén befejezi a még megmaradt két bástya korszerűsítését, miután a várfalat teljes egészében sikerült felújítani.
– vázolta a több évre kiterjedő munkálatok jelenlegi állását az alpolgármester. Rámutatott, a várfal- és bástyafelújítási munkálatot teljes egészében az önkormányzat állja, a teljes munkálat érteke mintegy 2,2 millió lej, amiből még 800 ezer lejt kell kifizetni a városkasszából.
Lőrincz Helga emlékeztetett, Nagyenyeden az a furcsa helyzet áll fenn, hogy a várfal és a bástyák a város tulajdonában vannak, míg a vártemplom egyházi tulajdon.
A vártemplom külső-belső felújításon esik át, többek között statikai megerősítésre is szükség volt.
„Nem kis munkálat ez, hiszen nagy templomról beszélünk. Sajnos technikai okok miatt, de főleg a szakemberek hiánya miatt késésben vagyunk, a hónap végén kellett volna elkészülni a munkával, és csak mintegy 50 százalékban van meg. Reméljük, hogy már jobb ritmusban fognak tudni haladni, és sikerül behozni a csúszást. Egy év csúsztatást ugyanis lehet kérni az uniós alapok biztosítóitól. Reméljük, hogy elkészül, és lesz egy gyönyörű vártemplomunk” – értékelt lapunknak Lőrincz Helga, aki szerint kint és bent is van még munka. Az alpolgármester szerint a beruházást a felújítást megelőző régészeti ásatások is késleltették, hiszen kötelező volt feltárni a város szívében lévő területet.
A vártemplomnál sanyarúbb sorsa van a várfalhoz tapadó Bethlen-kastélynak, melyben évekkel ezelőtt a város történelmi múzeuma működött. A református egyház tulajdonát képező épületet visszaigényelte az egykori tulajdonos, de évek óta hiába vár a restitúcióra. Akárcsak az önkormányzat, mely a döntés megszületésééig nem költöztetné más helyszínre a közgyűjteményt. „Nem lehet ötévente költöztetni a múzeumot, így a város is a restitúciós ítéletre vár” – mondta a Krónikának az alpolgármester, aki szerint a visszaszolgáltatási huzavona ideje alatt megromlott az épület állaga, és sem az egykori tulajdonos, sem a jelenlegi nem tud javításokat végezni rajta.
– vázolta az abszurd helyzetet az elöljáró. Mint mondta, amennyiben a múzeum nem maradhat a Bethlen-kastélyban, a városvezetésnek új székhelyet kell találni a számára.
A nagyenyedi vár nyolc bástyája közül egyébként hatot már 2018-ra felújíttatott az önkormányzat. Ez évtől zajlik a vártemplom külső és belső felújítása is, miután a református egyházközség aláírta a szerződést a központi fejlesztési ügynökséggel az uniós támogatásból megvalósuló beruházásra. Tóth Tibor László református lelkipásztor korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy
Nagyenyed jelképének állapota évtizedek óta romlik, és bár korábban sikerült nyerni egy pályázatot a felújítására, az végül nem valósult meg. A református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Az évszázadok során többször megrongálódott, így több építészeti stílus keveréke: az eredetiben megmaradt szentélyhez és román stílusú toronyhoz késő barokk, háromhajós templombelső társul, külseje gótikus. A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az állami cégek fölötti ellenőrzés megszerzéséért küzdő érdekcsoportok harca áll a kormánybuktatásig fajult romániai politikai csatározások hátterében – vélekedett a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Sorin Grindeanu kizártnak tartja, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójával és a függetlenekkel alakítson kormányt.
A Dolj Megyei Törvényszéki ügyészség büntetőeljárást indított annak a fogvatartottnak az ügyében, akit kedden lőttek le a rendőrök, miután megszökött a craiovai munkapont egyik külső helyszínéről, és ellenállt az elfogási kísérletnek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz szerdán a Cotroceni-palotában tárgyalt Nicușor Dan államfővel a kormányalakításról – közölték politikai források az Agerpres hírügynökséggel.
Az Ilie Bolojan vezette kormány ügyvivői státusba került, miután keddi ülésén a bukaresti parlament elfogadta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.
A román parlament legnagyobb frakciójával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) újjászervezné az európai elkötelezettségű pártok koalícióját, amelyből két hete kilépett – jelentette be szerdán a PSD főtitkára.
Az RMDSZ számára az a legjobb lehetőség, hogy újra létrehozzák azt a koalíciót, amely egy hónapja még működött, amennyiben sikerül olyan miniszterelnököt találni, akit minden párt elfogad – jelentette ki Kelemen Hunor.
A kormány sürgősségi rendelettel tette lehetővé, hogy a 2025–2026-os tanévben a pedagógusok és a tanügyi kisegítő személyzet szakmai utalványokat kapjon.
Ilie Bolojan szerdán közölte, hogy miniszterelnöki tisztsége utolsó napjáig dolgozni fog Romániáért, és nem adja fel azokat az elveket, amelyeket egész pályafutása alatt vallott.
Az Ilie Bolojan vezette kormányból két hete kilépett, majd azt kedden az AUR-ral együtt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) azt fontolgatja, milyen új kormányt alakíthatna, és az RMDSZ-t is számításba vette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!