Külső és belső felújításokra és statikai megerősítésre is szükség volt
Fotó: Facebook/Lőrincz Helga
A két utolsó bástya felújítása zajlik Nagyenyeden, de a vártemplom elkészültére még várni kell. Lőrincz Helga alpolgármester abban reménykedik, hogy a csúszás ellenére sikerül befejezni az uniós támogatással megvalósuló beruházást.
2021. május 06., 19:002021. május 06., 19:00
Hamarosan elkészül a várfalnak és a bástyáknak a felújításával a nagyenyedi önkormányzat, a vártemplom átadására azonban a közelgő határidő ellenére még várni kell – mondta el a Krónikának Lőrincz Helga alpolgármester. Az RMDSZ-es politikus szerint a Fehér megyei kisváros önkormányzata idén befejezi a még megmaradt két bástya korszerűsítését, miután a várfalat teljes egészében sikerült felújítani.
– vázolta a több évre kiterjedő munkálatok jelenlegi állását az alpolgármester. Rámutatott, a várfal- és bástyafelújítási munkálatot teljes egészében az önkormányzat állja, a teljes munkálat érteke mintegy 2,2 millió lej, amiből még 800 ezer lejt kell kifizetni a városkasszából.
Lőrincz Helga emlékeztetett, Nagyenyeden az a furcsa helyzet áll fenn, hogy a várfal és a bástyák a város tulajdonában vannak, míg a vártemplom egyházi tulajdon.
A vártemplom külső-belső felújításon esik át, többek között statikai megerősítésre is szükség volt.
„Nem kis munkálat ez, hiszen nagy templomról beszélünk. Sajnos technikai okok miatt, de főleg a szakemberek hiánya miatt késésben vagyunk, a hónap végén kellett volna elkészülni a munkával, és csak mintegy 50 százalékban van meg. Reméljük, hogy már jobb ritmusban fognak tudni haladni, és sikerül behozni a csúszást. Egy év csúsztatást ugyanis lehet kérni az uniós alapok biztosítóitól. Reméljük, hogy elkészül, és lesz egy gyönyörű vártemplomunk” – értékelt lapunknak Lőrincz Helga, aki szerint kint és bent is van még munka. Az alpolgármester szerint a beruházást a felújítást megelőző régészeti ásatások is késleltették, hiszen kötelező volt feltárni a város szívében lévő területet.
A vártemplomnál sanyarúbb sorsa van a várfalhoz tapadó Bethlen-kastélynak, melyben évekkel ezelőtt a város történelmi múzeuma működött. A református egyház tulajdonát képező épületet visszaigényelte az egykori tulajdonos, de évek óta hiába vár a restitúcióra. Akárcsak az önkormányzat, mely a döntés megszületésééig nem költöztetné más helyszínre a közgyűjteményt. „Nem lehet ötévente költöztetni a múzeumot, így a város is a restitúciós ítéletre vár” – mondta a Krónikának az alpolgármester, aki szerint a visszaszolgáltatási huzavona ideje alatt megromlott az épület állaga, és sem az egykori tulajdonos, sem a jelenlegi nem tud javításokat végezni rajta.
– vázolta az abszurd helyzetet az elöljáró. Mint mondta, amennyiben a múzeum nem maradhat a Bethlen-kastélyban, a városvezetésnek új székhelyet kell találni a számára.
A nagyenyedi vár nyolc bástyája közül egyébként hatot már 2018-ra felújíttatott az önkormányzat. Ez évtől zajlik a vártemplom külső és belső felújítása is, miután a református egyházközség aláírta a szerződést a központi fejlesztési ügynökséggel az uniós támogatásból megvalósuló beruházásra. Tóth Tibor László református lelkipásztor korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy
Nagyenyed jelképének állapota évtizedek óta romlik, és bár korábban sikerült nyerni egy pályázatot a felújítására, az végül nem valósult meg. A református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Az évszázadok során többször megrongálódott, így több építészeti stílus keveréke: az eredetiben megmaradt szentélyhez és román stílusú toronyhoz késő barokk, háromhajós templombelső társul, külseje gótikus. A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) országos vezetőtanácsa egyhangúlag elfogadta az Előre hozott választásokat! Romániának új kezdetre van szüksége című határozatot.
Rendkívül szigorú állategészségügyi intézkedésekkel próbálja visszaszerezni Románia az Európai Bizottság bizalmát, és újraindítani a juh- és kecskeexportot.
Dróndaraboknak tűnő tárgyakat találtak szombaton Eforie Sudon és Eforie Nordon - közölték az Eforie Nord-i vízimentők.
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Románia állandó népessége 19,041 millió fő volt 2026. január 1-jén, 1829-cel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter pénteken közölte, nem áll szándékában a diákoknak szociális ösztöndíj formájában nyújtott éves támogatás csökkentését javasolni a kormánynak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!