Variációk kormányalakításra

A bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Főiskola Politikatudományi Karának dékánja szerint mindenképpen a parlamenti mandátumok többségét maga mögé felsorakoztató koalíciós kormánya lesz az országnak, összetételét azonban lehetetlenség megjósolni. Pîrvulescu úgy véli: ideológiai okokból a legtöbb képviselőt és szenátort állító jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL), a szavazatok 18 százalékát begyűjtő liberálisok (PNL) és az RMDSZ összefogása lenne kézenfekvő. Pragmatikus szempontok indokolják a választásokon legtöbb szavazatot szerző, a PDL-vel fej fej mellett végző szociáldemokraták (PSD) és a liberálisok frigyét, hiszen a két alakulat egyre közelebb került egymáshoz az elmúlt két évben. „Számos híve van ugyanakkor a demokraták és a szocdemek közötti nagykoalíciónak, főleg a két párt helyi bárói körében.

A kérdés viszont a PSD és a PNL között fog eldőlni, mégpedig annak megfelelően, hogy a liberálisok felvállalják-e a kormányzást a szociáldemokratákkal” – magyarázta a szakértő. A most először alkalmazott egyéni választókerületes rendszert kidolgozó Pro Democratia Egyesület elnöke elmondta, a mindössze 39 százalékos választási részvétel miatt a parlamenti pártoknak nem sikerült olyan legitimitásra szert tenniük, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott kormányzat próbálja orvosolni a recessziót ígérő időszak kihívásait. Pîrvulescu szerint az urnáktól való távolmaradás egyik oka, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a parlamenti megmérettetés nem esett egybe az államfőválasztással, a kampányban nem folyt érdemi vita, a pártok pedig nem tudták motiválni a választókat. Mindezt tetézte, hogy a választópolgárok kizárólag a lakhelyük szerinti szavazókörzetben voksolhattak, és mindez eleve kizárta a külföldön élő mintegy hárommillió román állampolgár tartózkodási engedéllyel nem rendelkező részét.

„A pártok és jelöltek több helyen sikerrel járó voksvásárlási kísérletei elsősorban az avatott szavazópolgárokat tántorították el” – magyarázta a politológus. Kérdésünkre azzal magyarázta a Nagy-Románia Pártnak a parlamentből való kiszorulását, hogy a romániai lakosság körében már nem talál táptalajt a nacionalista diskurzus. „A neopopulizmusra azonban már többen fogékonyak, éppen ezért nem zárható ki, hogy a válság elmélyülésének hatására C. V. Tudor pártja mandátumot szerez a jövő évi európai parlamenti választásokon, amelyen még alacsonyabb részvétel várható, mint most” – értékelte Cristian Pîrvulescu. A Pro Democratia Egyesület elnöke különben méltánytalannak nevezte az új választási rendszer szavazat-visszaosztási módszerét bíráló politikusok álláspontját, emlékeztetve: ez a szisztéma éppen a pártok közötti kompromisszum eredménye volt.