Vándorolhatnak a polgármesterek

A bel- és külföldi bírálatok ellenére – az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége is aggodalmának adott hangot – elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi a polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök és közgyűlési tagok számára, hogy mandátumvesztés nélkül pártot váltsanak. A rendelet szerint ráadásul a szerdán megjelölt tíz nap helyet 45 napot bocsátanak az elöljárók rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntsék, melyik párt színeiben kívánnak tovább politizálni.

Victor Ponta miniszterelnök a nap folyamán kétszer is elhalasztott kormányülés előtt leszögezte: felelősséget vállal a rendeletért, mert „igazságot kell tenni\". „Elhárítjuk az akadályokat az önkormányzatok működésének útjából, és igazságot teszünk, mivel 2012-ben a polgármestereket a Szociálliberális Unió (USL) színeiben választották meg, Crin Antonescuval és Victor Pontával együtt, most pedig arra eszméltek, hogy PDL-sek lettek Vasile Blagával és Klaus Johannissal. Nem mindig annak van igaza, aki a leghangosabban kiabál. A rendelet 45 napot ad a polgármestereknek, pontosan úgy, ahogy a PNL és a PDL törvénye tette\" – mondta a kormányfő.

Ezzel arra utalt, hogy 2006-ban a liberálisok vezette kormány megtiltotta ugyan a helyi választott elöljárók migrációját, de előtte 45 napot adott nekik arra, hogy eldöntsék, melyik pártban folytatják pályafutásukat.

Az Egyesült Államok nagykövetsége reggel közleményben kommentálta a rendeletet, amelyben aggodalmának adott hangot annak időzítése miatt. „Már korábban is aggodalmunkat fejeztünk ki amiatt, hogy bonyolult kérdésekben sürgősségi rendeletekkel döntenek, és úgy gondoljuk, az ilyen intézkedéseket nyílt és átlátható törvényhozási folyamat keretében kellene megvitatni, amely lehetőséget teremt olyan viták megszervezésére, amelyeken az összes parlamenti párt, a civil társadalom és minden érdekelt fél szabadon részt vehet\" – áll a közleményben.

A tervezetet keményen bírálta Traian Băsescu államfő is, aki felszólította a kormányt: ne fogadja el a rendeletet, ha pedig ez mégis bekövetkezik, akkor az ombudsmant figyelmeztette: támadja meg azt az alkotmánybíróságon.

Az ellenzék tüntetést szervezett a kormánypalota elé a rendelet elfogadása ellen. A meglehetősen szokatlanul megszervezett eseményen – a mintegy kétszáz résztvevő számára székeket és pattogatott kukoricát vittek – Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje aggodalmának adott hangot, mivel – mint elmondta –, a párt helyi elöljárói közül többen is panaszkodtak, hogy a kormányoldal megpróbál rájuk nyomást gyakorolni az átállás érdekében.

Az ACL a nap folyamán az Európa Tanács alkotmányügyi szaktestületét, a Velencei Bizottságot is tájékoztatta a kormány lépéséről. A Velencei Bizottság ugyanis korábban a politikai migráció visszaszorítását szorgalmazó ajánlást fogalmazott meg Románia számára.

Mint arról beszámoltunk, a rendelet ötlete Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettestől származik, aki a hétvégén azzal indokolta a tervet, hogy az új pártok megjelenésével, az USL felbomlásával és a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) megalakulásával átrendeződött a politikai térkép, és számos önkormányzatban felborultak az erőviszonyok, a tíznapos türelmi idő, amit most a választott elöljárók rendelkezésére bocsátanak, hogy eldöntsék, melyik pártban akarnak tovább politizálni, az ily módon előállt határozatképtelenséget szüntetné meg.

Victor Ponta miniszterelnök szerint is szükséges megszüntetni a helyi hatóságok munkáját megbénító akadályokat, és „ki kell lépni a hazugságból és a képmutatásból.\"

Az ellenzék viszont perrel fenyegeti a kormányfőt, a tervezetet a demokrácia elleni támadásnak tartja, és azzal érvel: a PSD célja a rendelettel az, hogy zsarolás vagy ígérgetés útján magához édesgesse az ellenzéki polgármestereket.

Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök még korábban úgy nyilatkozott: fenntartásokkal viszonyul a jogszabályhoz, de elvileg lehet tárgyalni róla. Kereskényi Gábor képviselő viszont „szemétnek\" nevezte a rendeletet.

Az RMDSZ és az MPP ellenzi, az EMNP véleménye árnyaltabb

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára csütörtökön a Krónikának elmondta: az RMDSZ nem támogatta a rendelet elfogadását, de a kormányüléseken nem a többség dönt, hanem a miniszterelnök. „Úgy gondoljuk, hogy a politika romlásához vezet, hogy például a parlamenti többséget egyik pillanatról a másikra meg lehet változtatni az által, hogy egyes képviselők más párt soraiba ülnek át\" – ecsetelte Kovács.

Arról, hogy hogyan reagálna az RMDSZ, ha a másik két párt – az EMNP vagy az MPP – helyi elöljárói át szeretnének állni, nem kívánt nyilatkozni, mint kifejtette, erről majd esetleg akkor beszélnek. „De nem hiszem, hogy ilyesmire sor kerül. Ez a rendelet nem rólunk szól, a magyar önkormányzati képviselők körében nem megszokott jelenség a pártváltás\" – mondta.

Biró Zsolt, az MPP elnöke szintén nem tartja jónak a most elfogadott rendeletet. „Enyhén szólva is kissé balkánira sikeredett. Egyértelmű, hogy a választási kampányra időzítették, és arról szól, hogy választások nélkül akarják megváltoztatni a többséget a helyi önkormányzatokban. Nem tartom európai lépésnek\" – mondta lapunknak a politikus.

Kérdésünkre, tart-e attól, hogy a másik két párt esetleg megpróbálja átcsábítani az MPP elöljáróit, úgy vélekedett, előfordulhat, hogy megkörnyékezik őket, aki azonban addig kitartott, az nem lesz átcsábítható. Arra a felvetésre, hogy az MPP esetleg megkeresné-e a másik két párt politikusait, úgy válaszolt, az MPP mindig is integratív párt volt. „Ha valaki nálunk kopogtat, akkor szívesen fogadjuk, de nem fogunk erre kampányt építeni\" – mondta Biró.

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint a mostani rendelet sem jó, de azzal sem ért egyet, hogy adminisztratív eszközökkel kényszerítsenek politikusokat arra, hogy egy pártban maradjanak.

„Egyértelmű, hogy a kormány a kampányidőszakra időzítette a rendelet elfogadását, hogy így növelje helyi elöljárói számát. Ez annak tudható be, hogy Romániában még mindig érdek-, nem pedig értékalapú politizálás folyik\" – mutatott rá a Krónikának nyilatkozva Toró.

Kifejtette: az eddigi tiltás ellenére is bebizonyosodott, hogy nem csökkent az átigazolások száma. „Még mindig becsületesebb dolog átállni, mint kényszerűen benn maradni egy pártban, és folyamatosan ellene dolgozni\" – hangoztatta Toró, hozzátéve: amikor egy helyi politikus úgy érzi, hogy a pártvezetés eltávolodott a párt eredeti értékektől, lehetőséget kellene biztosítani, hogy kiléphessen.

Annak kapcsán, hogy a néppártot érinthetik-e az átigazolások, kifejtette: aki már nem érzi magáénak a párt értékeit, az szabadon távozhat, aki viszont igen, azt befogadják.