Hirdetés

Vádak bizonyítékok nélkül

Az Európa Tanács szerint is működtek titkos CIA-fogdák Romániában Románia és Lengyelország valószínűleg működtetett titkos fogolytáborokat – jelentette be tegnap Dick Marty, a titkos CIA-repülőjáratok, illetve fogolytáborok ügyében az Európa Tanács jogi bizottságának megbízásából nyomozó svájci törvényhozó. A tegnap Párizsban bemutatott jelentésben Dick Marty további tizennégy európai államot gyanúsít azzal, hogy valamilyen formában együttműködtek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) az emberi jogokat sértő titkos fogolyszállításokban.

Gazda Árpád

2006. június 08., 00:002006. június 08., 00:00

Mint ismeretes, a CIA-járatok ügye tavaly óta az egyik legnagyobb nemzetközi botrányt kiváltó eseménynek számít. Emberjogi szervezetek ugyanis azzal vádolták az amerikai hírszerző ügynökséget, hogy Európa több országában is titkos fogdákat hoztak létre, amelyekben terrorizmussal gyanúsított személyeket tartottak fogva, és kínoztak meg. Miután a nemzetközi sajtó számos cikket közölt arról, hogy a CIA repülőgépei mely európai országokban landoltak, az ügyben több vizsgálat is indult. Egyik ilyen nyomozást az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága kezdeményezte, amely Dick Martyt bízta meg azzal, hogy készítsen jelentést az ügyről. Az Európa Tanács jogi bizottsága előtt bemutatott jelentésében Marty gyakorlatilag megismétli azokat a következtetéseket, amelyeket a sajtó is közölt, így több országot gyanúsít azzal, hogy beengedték légterükbe a CIA repülőgépeit, reptereiket pedig ezek rendelkezésére bocsátották, de konkrét bizonyítékokkal nem szolgál. A CIA-repülőjáratokra és a fogolyszállításra vonatkozó állításait – néhány tanúvallomáson kívül – alapvetően az európai uniós repülésirányítási központtól, az Eurocontroltól kapott útvonal-kimutatásokra alapozza. Marty szerint Románia a „fogolyátküldési” hálózat tagja volt, s rendszeres megállóként szolgált a CIA által bérelt gépek számára. Lengyelországban szintén volt egy repülőtér, ahol valószínűleg foglyokat szállítottak ki és be. „Bár még távolról sem sikerült kideríteni a teljes igazságot, immár egyértelmű, hogy több európai ország hatóságai aktívan részt vettek a CIA-val együtt illegális tevékenységekben, mások pedig nem vettek tudomást ezekről, miközben ismerték azokat, vagy éppen szándékosan semmit sem akartak tudni róluk” – írja az interneten is közzétett jelentésében a svájci törvényhozó.
A román hatóságok határozottan visszautasították az állítólagos titkos CIA-járatokról és börtönökről szóló jelentésnek az országra vonatkozó állításait, mondván, nincs bizonyíték arra, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség fogházakat tartott volna fönn az országban. Norica Nicolai szenátor, az állítólagos CIA-gépek ügyével foglalkozó vizsgálóbizottság liberális párti elnöke és George Maior szociáldemokrata szenátor, a bizottság alelnöke egyaránt leszögezte: nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a CIA fogházakat tartott volna fönn az országban, vagy titkos légi járatokat működtetett volna román területen. Maior szenátor kijelentette: a bizottság az elmúlt időszakban alapos vizsgálatot folytatott az ügyben, tagjai például megtekintették a „gyanúsnak” bizonyuló helyszíneket, ezenkívül konzultáltak a titkosszolgálatok vezetőivel, akárcsak a védelmi minisztérium illetékeseivel. Tüzetesen átvizsgálták a gyakoribb civil és katonai repülőgépjáratok jegyzékét. A katonai járatokkal kapcsolatosan az derült ki e regiszterekből, hogy azok szigorúan katonai jellegű szállításokra – azaz katonák és logisztikai eszközök szállítására – korlátozódtak. „Semmiféle gyanújelet vagy bizonyítékot nem találtunk azzal vonatkozóan, hogy Románia szándékosan belekeveredett volna emberek fogságban tartásával, titkos légi forgalommal vagy letartóztatott emberek szállításával kapcsolatos ügyekbe” – szögezte le George Maior. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy effajta híresztelések éppen akkor kelnek szárnyra, amikor Európa – Románia uniós csatlakozásának küszöbén – amúgy is rendkívül érzékeny e témára, különösen az amerikai katonák iraki magatartásának a tükrében. Romeo Raicu demokrata képviselő, a külföldi hírszerző szolgálat (SIE) ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság tagja kijelentette: a Romániával kapcsolatos információk csak feltételezésen alapulnak. Mihail Popescu tábornok, volt vezérkari főnök tévesnek minősítette a jelentésben foglalt állításokat. Kifejezte meggyőződését: „valaki” szerinte érdekelt abban, hogy Romániát nemzetközi botrányba keverje. Hasonlóan nyilatkozott Teodor Meleºcanu volt külügyminiszter is, Oana Marinescu szóvivő pedig közölte: a kormány spekulatív jellegűnek tartja Dick Marty jelentését. A parlamenti vizsgálóbizottság különben június 15-én mutatja be a jelentést a parlament állandó bizottságának ülésén.
Marty jelentése az illegális fogolyszállítások, s ilymódon az emberi jogok megsértése miatt hét országot bírál: Svédországot, Bosznia-Hercegovinát, Nagy-Britanniát, Olaszországot, Macedóniát, Németországot és Törökországot. Más országok, így Románia, Lengyelország, Spanyolország, Írország, Ciprus, Portugália és Görögország pedig felelősnek tekinthetők az illegális államközi transzferekben, a titkos fogva tartásban való „aktív vagy passzív összejátszás” miatt. Romániához hasonlóan egyébként több ország is határozottan cáfolta Dick Marty jelentésének tartalmát, Lengyelország például „rágalmazásnak minősítette azt.” Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Pontosabb helymeghatározással és videóhívással újul meg a 112-es rendszer

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.

Pontosabb helymeghatározással és videóhívással újul meg a 112-es rendszer
Hirdetés
2026. február 10., kedd

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a különnyugdíjak ügyében

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a különnyugdíjak ügyében
2026. február 10., kedd

Tánczos elárulta, mikor gondolkodik el az RMDSZ a kormányból való kilépésen

Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Tánczos elárulta, mikor gondolkodik el az RMDSZ a kormányból való kilépésen
2026. február 10., kedd

Figyelmeztető sztrájkot tartottak a községházák alkalmazottai

Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.

Figyelmeztető sztrájkot tartottak a községházák alkalmazottai
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Közvetlen hozzáférést kap a DNA az EU-pénzekből zajló beruházásokkal kapcsolatos adatokhoz

Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.

Közvetlen hozzáférést kap a DNA az EU-pénzekből zajló beruházásokkal kapcsolatos adatokhoz
2026. február 10., kedd

Különleges nyugdíjak: megtörténhet, hogy ismét kénytelen lesz halasztani a döntést az alkotmánybíróság

Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.

Különleges nyugdíjak: megtörténhet, hogy ismét kénytelen lesz halasztani a döntést az alkotmánybíróság
2026. február 10., kedd

Bolojan: csökkenteni kell a községek számát, ha nem javul a helyi közigazgatás hatékonysága

A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.

Bolojan: csökkenteni kell a községek számát, ha nem javul a helyi közigazgatás hatékonysága
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Grindeanu szerint megpróbálják befeketíteni a polgármestereket

Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.

Grindeanu szerint megpróbálják befeketíteni a polgármestereket
2026. február 10., kedd

Általános sztrájkot robbantana ki az egészségügyben az egyik szakszervezeti szövetség

A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.

Általános sztrájkot robbantana ki az egészségügyben az egyik szakszervezeti szövetség
2026. február 10., kedd

A koalíciós partner politikusa szerint a miniszterelnök elárulta az önkormányzatokat

Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.

A koalíciós partner politikusa szerint a miniszterelnök elárulta az önkormányzatokat
Hirdetés
Hirdetés