Fotó: Krónika
A román légierőnél jelenleg használatban levő mintegy száz orosz gyártmányú MiG-21-es típusú vadászrepülőgépet az 1990-es években korszerűsítették Lancer néven. Ezeket a NATO-szabványokkal nem kompatibilis gépeket Romániának 2013-ig ki kell vonnia a használatból és 2010–2011-től feleannyi – szám szerint 48 –, az észak-atlanti standardoknak megfelelő harci gépet kell hadrendbe állítania.
NATO-tagként vállalt kötelezettségei értelmében Romániának úgynevezett sokoldalú harci gépeket kell vásárolnia. Ez azt jelenti, hogy a repülőgépeknek képeseknek kell lenniük rendkívül összetett feladatok, azaz levegő-levegő, levegő-föld, valamint levegő-víz missziók teljesítésére. A Védelmi Minisztérium az idei év elején úgy határozott, hogy nem használt, hanem új repülőgépekkel szereli fel a haderőt. A szaktárca még nem döntött arról, hogy a repülőgépek beszerzése versenytárgyalással vagy a nélkül történjék, a végső döntés azonban a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hatáskörébe tartozik.
Szakértők szerint egy repülőgép alapára 30 és 60 millió euró között van. Korszerű fegyverzettel, egyéb különleges felszerelésekkel ez az összeg akár meg is duplázódhat, így egy teljesen felszerelt sokoldalú harci gép ára átlagosan 100 millió euró körül mozog.
A bukaresti kormány számára három nagy cég géptípusai jöhetnek számításba: az amerikai Lockheed-Martin társaság F-16-os modellje, a svéd SAAB Jas-39 Gripenje, valamint az európai EADS-konszern Eurofighter Typhoon típusa.
A három géptípus közül az utóbbi a legfiatalabb, az 1990-es évek közepétől gyártják. A Typhoon azonban meglehetősen drága – 50–60 millió euró a gépek alapára –, ezért a román kormánynak várhatóan a 40–50 millió euróba kerülő F-16-os és a 30–50 milló eurós alapáron megvásárolható Gripen között kell választania. Noha az amerikai F-16-osokat a Lockheed-Martin társaság gyártja, a gépek eszmei tulajdonjoga az amerikai kormányé, Washington eddigi ajánlatának pedig két nagy előnye van: az amerikaiak azt is felajánlották, hogy a 48 repülőgép árába beleszámítják az általuk is használt feteşti-i repülőtér korszerűsítését is, illetve a három géptípus közül az F-16-os az egyetlen, amely harci körülmények között, éles bevetéseken is bizonyíthatta képességeit. Az amerikai fél egyelőre nem beszélt árról, utalt azonban arra, hogy a projekt hasonló lenne a Lengyelországgal kötött szerződéshez. Lengyelország 2002 decemberében 48 darab F-16-ost vásárolt az Egyesült Államoktól 3,5 milliárd euróért – az árban benne foglaltatott a pilóták kiképzése és a gépek karbantartása az első két évben. Románia az Egyesült Államok stratégiai partnere, ez pedig szintén az amerikai gépek megvásárlása javára billentheti a mérleget, noha a svéd Gripenek generációja mintegy 20 évvel fiatalabb az F-16-osoknál.
A környező országok már lecserélték légiflottájukat, ez pedig követhető például szolgálhat a román kormány számára is. Csehország 632 millió euróért kötött 2004-ben tízéves bérleti szerződést 14 Gripenre, Magyarország szintén 14 svéd repülőgépre kötött lízingszerződést 2003-ban, Lengyelország pedig 48 darab F-16-ost vásárolt 3,5 milliárd euróért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok