Újfajta dübörgés Románia égboltján

A román légierőnél jelenleg használatban levő mintegy száz orosz gyártmányú MiG-21-es típusú vadászrepülőgépet az 1990-es években korszerűsítették Lancer néven. Ezeket a NATO-szabványokkal nem kompatibilis gépeket Romániának 2013-ig ki kell vonnia a használatból és 2010–2011-től feleannyi – szám szerint 48 –, az észak-atlanti standardoknak megfelelő harci gépet kell hadrendbe állítania.

NATO-tagként vállalt kötelezettségei értelmében Romániának úgynevezett sokoldalú harci gépeket kell vásárolnia. Ez azt jelenti, hogy a repülőgépeknek képeseknek kell lenniük rendkívül összetett feladatok, azaz levegő-levegő, levegő-föld, valamint levegő-víz missziók teljesítésére. A Védelmi Minisztérium az idei év elején úgy határozott, hogy nem használt, hanem új repülőgépekkel szereli fel a haderőt. A szaktárca még nem döntött arról, hogy a repülőgépek beszerzése versenytárgyalással vagy a nélkül történjék, a végső döntés azonban a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hatáskörébe tartozik.

Szakértők szerint egy repülőgép alapára 30 és 60 millió euró között van. Korszerű fegyverzettel, egyéb különleges felszerelésekkel ez az összeg akár meg is duplázódhat, így egy teljesen felszerelt sokoldalú harci gép ára átlagosan 100 millió euró körül mozog.

A bukaresti kormány számára három nagy cég géptípusai jöhetnek számításba: az amerikai Lockheed-Martin társaság F-16-os modellje, a svéd SAAB Jas-39 Gripenje, valamint az európai EADS-konszern Eurofighter Typhoon típusa.

A három géptípus közül az utóbbi a legfiatalabb, az 1990-es évek közepétől gyártják. A Typhoon azonban meglehetősen drága – 50–60 millió euró a gépek alapára –, ezért a román kormánynak várhatóan a 40–50 millió euróba kerülő F-16-os és a 30–50 milló eurós alapáron megvásárolható Gripen között kell választania. Noha az amerikai F-16-osokat a Lockheed-Martin társaság gyártja, a gépek eszmei tulajdonjoga az amerikai kormányé, Washington eddigi ajánlatának pedig két nagy előnye van: az amerikaiak azt is felajánlották, hogy a 48 repülőgép árába beleszámítják az általuk is használt feteşti-i repülőtér korszerűsítését is, illetve a három géptípus közül az F-16-os az egyetlen, amely harci körülmények között, éles bevetéseken is bizonyíthatta képességeit. Az amerikai fél egyelőre nem beszélt árról, utalt azonban arra, hogy a projekt hasonló lenne a Lengyelországgal kötött szerződéshez. Lengyelország 2002 decemberében 48 darab F-16-ost vásárolt az Egyesült Államoktól 3,5 milliárd euróért – az árban benne foglaltatott a pilóták kiképzése és a gépek karbantartása az első két évben. Románia az Egyesült Államok stratégiai partnere, ez pedig szintén az amerikai gépek megvásárlása javára billentheti a mérleget, noha a svéd Gripenek generációja mintegy 20 évvel fiatalabb az F-16-osoknál.

A környező országok már lecserélték légiflottájukat, ez pedig követhető például szolgálhat a román kormány számára is. Csehország 632 millió euróért kötött 2004-ben tízéves bérleti szerződést 14 Gripenre, Magyarország szintén 14 svéd repülőgépre kötött lízingszerződést 2003-ban, Lengyelország pedig 48 darab F-16-ost vásárolt 3,5 milliárd euróért.