Újabb koalíciós hadszíntér

A titkos szavazást Mircea Dinescu, a CNSAS liberálisok által jelölt tagja kezdeményezte. Ugyancsak egy vokson múlt, hogy az RMDSZ által javasolt Csendes Károly nem lett a a tanács titkára, a tisztséget a Nagy-Románia Párt (PRM) által támogatott Constantin Buchetnek szavazták meg. Ticu-Dumitrescu szerint Traian Bãsescu államfőt áll az ügy hátterében, mivel nem akarja, hogy fény derüljön a Szekuritátéval együttműködők listájára. Ticu-Dumitrescu szerint ugyanakkor a titkosszolgálatok érdekeit is veszélyeztette volna, ha ő kerül az elnöki tisztségbe.
A liberálisok a demokraták árulását látják a szavazás eredményében, szerintük ugyanis létezett egy egyezség a koalíción belül, miszerint Ticu-Dumitrescut kell támogatni az elnök személyéről döntő szavzáson. Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke csalódásának adott hangot a szavazás után, és abban látja a megoldást, ha Corneliu Turianu lemondana. A kormányfő szerint a Ticu-Dumitrescu ellen szavazók egyértelműen a volt Szekuritátéval kapcsolatos igazság elfedését akarják. „A szavazás újfent a koalíció hitelességét és egységét veszélyezteti” – szögezte le Tãriceanu. A liberálisok és a konzervatívok a koalíció egyeztetőtanácsának mielőbbi összehívását sürgetik. A liberálisok ugyanakkor bejelentették: nem szavazzák meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) által előterjesztett formában a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, mivel az a titkosszolgálatok újabb győzelmét jelentené. Marius Oprea, a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója szintén Traian Bãsescu kezét látja a tegnapi szavazásban: szerinte ugyanis az államfőnek érdekében áll, hogy ne derüljön fény a Szekuritáté ügynökeinek kilétére. Az RMDSZ ugyancsak a koalíción belüli szószegésként értékeli az esetet: Kelemen Hunor képviselő szerint a koalíción belüli válságot csak az előrehozott választások oldhatnák meg, ám az EU-csatlakozás perspektívájában ez ellenkezne Románia érdekeivel.
Csendes László, a tanács RMDSZ által javasolt tagja a Krónikának elmondta: a szavazás eredményét döntően befolyásolta Lazea álláspontja, aki az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy Turianu mellett szavaz, nem pedig Ticu-Dumitrescu mellett. „Lazea pálfordulása annál inkább érthetetlen, mivel eddig ő volt a Ticu-Dumitrescuhoz legközelebb álló tag” – fejtette ki Csendes, aki szintén gondolkodik azon, hogy benyújtja lemondását. Csendes ugyanakkor elmondta, a továbbiakban a politikum viszonyulásától függ a tanács sorsa, hiszen gyakorlatilag a kormánykoalíció pártjai kisebbségben maradtak, miután Ticu-Dumitrescu, illetve Lazea lemondott.
Amint arról beszámoltunk, a CNSAS összetételét múlt héten hagyta jóvá a parlament – ekkor még szinte biztosnak számított, hogy a volt forradalmár Constantin Ticu-Dumitrescu lesz a tanács elnöke. Turianu újonnan választott elnököt egyébként mind Ticu-Dumitrescu, mind pedig a liberálisok egyfajta bábunak látják, aki engedelmesen hajtja végre Bãsescu utasításait. Traian Bãsescu államelnök, aki Kínában tartózkodik, cáfolta, hogy valamiféle köze lenne a CNSAS szavazásához. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szerint a CNSAS-elnök választásának nincsenek politikai jelentései, szerinte a tanács tagjai egyszerűen Turianut ítélték alkalmasnak erre a tisztségre.
Politikai elemzők szintén arra figyelmeztetnek: a tegnapi voksolás tulajdonképpen az elnöki hivatal és a kormány közötti érdekellentéteket hozta felszínre. A harc elsősorban a titkosszolgálatokért folyik: az államfő ugyanis az elnöki hivatal hatáskörébe szeretné vonni azokat. Az elemzők a lusztrációs törvény elfogadásának halogatásában is az államfő érdekeit látják: a feddhetetlenségi jogszabály érvénybelépése után ugyanis Traian Bãsescu sem lehetne többé államelnök. Amint arról beszámoltunk, a törvény életbelépése utáni tíz évben nem vállalhatnak közéleti tisztséget azok, akik együttműködtek a volt kommunista államhatalom titkosszolgálataival, illetve vezető szerepet töltöttek be a kommunista pártban és ennek elődeiben.


Jogász-professzor a befutó
Corneliu Turianu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács tegnap megválasztott elnöke 65 éves, jogászvégzettséggel rendelkezik, egyetemi tanár. 1996 és 2000 között a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNÞCD) listáin jutott a parlamentbe, 2000-ben azonban kilépett a pártból. 2002-ben lépett be a Demokrata Pártba.